Hegedűs László (festő)

Hegedűs László (Szentes, 1870. január 3. – Budapest, 1911. július 7.)^[1] festőművész, egyetemi tanár.

Hegedűs László: Káin és Ábel

Ez a szócikk a festőről szól. Hasonló címmel lásd még: Hegedűs László (egyértelműsítő lap).

Hegedűs László
Született	1870. január 3. Szentes
Elhunyt	1911. július 7. (41 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	festőművész, egyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Hegedűs Imre magánzó és Szénássy Rozália fiaként született. Tanulmányait Münchenben, Bécsben, Párizsban végezte el, majd a Benczúr-mesteriskola diákja lett. Pállik Béla festőművész fedezte fel tehetségét, majd Tatán tanította is. Első ízben 1894-ben állított ki a Műcsarnokban, ahol sok díjat nyert el. 1899-ben Spanyolországban volt tanulmányúton. 1903-1911 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola oktatója volt. 1904-ben Rómába utazott. 1902. június 28-án Debrecenben feleségül vette Király Ilonát.^[2] Nagyszabású festőnek indult, de pályája derekán betegsége hirtelen letörte. A bankó-jegyek és díszoklevelek rajzain kívül sok illusztrációt is rajzolt. 1912-ben műveiből hagyatéki kiállítást rendeztek a Műcsarnokban. Halálát agylágyulás okozta.

Művei

• Manőver (1895)
• Liliomos Madonna (1895)
• Liliomok között (1895)
• Káin és Ábel (1899)
• Krisztus siratása (1904)
• Levélírás közben (1910)

Díjai

• Ipolyi-díj

Jegyzetek

1. Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 1498/1911. folyószáma alatt.
2. A házasságkötés bejegyezve a debreceni állami házassági akv. 321/1902. folyószáma alatt.

Források

• Tolnai Új Világlexikona 6. Gőz-Hit (Budapest, 1927) 232. old.
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
• Magyar katolikus lexikon
• Szentes Helyismereti Kézikönyve
• Képzőművészet Magyarországon

• Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap