Hegedűs László (festő)

(1870-1911) festő, egyetemi tanár From Wikipedia, the free encyclopedia

Hegedűs László (festő)

Hegedűs László (Szentes, 1870. január 3. – Budapest, 1911. július 7.)[2] festőművész, egyetemi tanár.

Hegedűs László: Káin és Ábel
Ez a szócikk a festőről szól. Hasonló címmel lásd még: Hegedűs László (egyértelműsítő lap).
Gyors adatok
Hegedűs László
Született1870. január 3.
Szentes
Elhunyt1911. július 7. (41 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafestőművész,
egyetemi tanár
SírhelyeFiumei úti sírkert (10-1-39)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs László témájú médiaállományokat.
Bezárás

Életpályája

Hegedűs Imre magánzó és Szénássy Rozália fiaként született. Tanulmányait Münchenben, Bécsben, Párizsban végezte el, majd a Benczúr-mesteriskola diákja lett. Pállik Béla festőművész fedezte fel tehetségét, majd Tatán tanította is. Első ízben 1894-ben állított ki a Műcsarnokban, ahol sok díjat nyert el. 1899-ben Spanyolországban volt tanulmányúton. 1903-1911 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola oktatója volt. 1904-ben Rómába utazott. 1902. június 28-án Debrecenben feleségül vette Király Ilonát.[3] Nagyszabású festőnek indult, de pályája derekán betegsége hirtelen letörte. A bankó-jegyek és díszoklevelek rajzain kívül sok illusztrációt is rajzolt. 1912-ben műveiből hagyatéki kiállítást rendeztek a Műcsarnokban. Halálát agylágyulás okozta.

Művei

  • Manőver (1895)
  • Liliomos Madonna (1895)
  • Liliomok között (1895)
  • Káin és Ábel (1899)
  • Krisztus siratása (1904)
  • Levélírás közben (1910)

Díjai

  • Ipolyi-díj

Jegyzetek

Források

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.