Havas István (költő)

Havas István, Hlavacsek (Csárad,^[2] Bars vármegye, 1873. március 12. – Budapest, 1952. november 1.)^[3] tanító, költő és író, a Petőfi Társaság tagja.

Ez a szócikk a költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Havas István (egyértelműsítő lap).

Havas István
Született	Hlavacsek István 1873. március 12. Csárad
Elhunyt	1952. november 1. (79 évesen)[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	író költő tanár fordító
Tisztsége	főtitkár (1933–)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életrajza

Havas István 1873. március 12-én született a Bars vármegyei Csárádon, Hlavacsek József és Szirocsek Amália fiaként. Apja szintén falusi tanító volt, 1885-ben meghalt. Az édesanya, hogy négy fiát iskoláztathassa, Lévára költözött. Havas itt tanult a gimnáziumban és segítségére volt magának és a családnak. 15 éves korában átlépett a lévai tanítóképzőbe. 1892-ben nyert tanítói oklevelet és ekkor került a Galgóczy-családhoz nevelőnek Zsélybe (Nógrád megye). Két évi nevelősködés után Ürömön (Pest megye) nyert tanítói állást. 1897-ben Hlavacsek családi nevét Havasra változtatta.^[4] 1899. február 11-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött a nála négy évvel idősebb Relle Máriával, Relle János és Günther Erzsébet lányával.^[5]

Mint budapesti polgári iskolai igazgató évtizedeken át vezető szerepet vitt a főváros oktatásügyében. Pósa Lajossal írt magyar olvasókönyveit magas irodalmi színvonal jellemezte. Versei, elbeszélései mellett fordításai is ismertek. 1936-ban lefordította Lenau verseit is.

1933-ban a Petőfi Társaság főtitkára, majd 1938-ban alelnöke lett. 1938-ban megkapta a Petőfi Társaság lírai nagydíját is. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.^[6] Halálát agyi érelmeszesedés, aggkori gyengeség okozta.

Főbb munkái

Verseskötetei

• Útban (1895)
• Válogatott versek, (1891-1931)
• Nyírfakisasszony, (költői elbeszélés)
• Versek (Budapest, 1918)
• Városok városa (versek Budapestről, 1934)
• Kövek, virágok, emberek (1938)

Elbeszélő munkái

• Az ivadék
• Van értelme az életnek
• Töretlen úton
• A császár óbestere
• Opálgyűrű
• Koncz Márton
• Csipkerózsák
• Magyar hegedű
• A négy szobor

Jegyzetek

1. halotti anyakönyvi bizonyítvány
2. A névváltoztatási karton szerint születési helye Némethi.
3. Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 869/1952. folyószáma alatt.
4. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 34368/1897. Forrás: MNL-OL 30795. mikrofilm 557. kép 2. karton, Névváltoztatási kimutatások 1897. év 9. oldal 4. sor
5. A házasságkötés bejegyezve a Bp VII. ker. állami házassági akv. 142/1899. folyószáma alatt.
6. Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
• A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876-1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926.
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
• Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925.

• Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap