Haraszti (Szerbia)

Haraszti (szerbül Растина / Rastina, horvátul Rastina) falu Szerbiában, a Vajdaság Nyugat-bácskai körzetében.

Ez a szócikk a szerbiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Haraszti (egyértelműsítő lap).

Haraszti (Растина / Rastina)
Az ortodox templom
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Nyugat-bácskai
Község	Zombor
Rang	falu
Irányítószám	25283
Körzethívószám	+381 25
Népesség
Teljes népesség	411 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség	18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	94 m
Terület	22,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 57′ 34″, k. h. 19° 02′ 08″45.9594, 19.0356
A Wikimédia Commons tartalmaz Haraszti témájú médiaállományokat.

Fekvése

Zombortól 21 km-re északra, a magyar határ mellett fekszik Bácsszentgyörgy déli szomszédjában. A település határában folyik a Kígyós-főcsatorna.

Történelem

A települést 14. századi források Harasti néven említik először. A török hódoltság idején a falu teljesen elnéptelenedett, majd a 16. század végén szerbek népesítik be a települést. A rasztinai és rottenhauseni báró Rédl család a 19. században szerzi meg a rasztinai uradalmat, ahol egy impozáns kastélyt is építenek 1900. körül. A kastély ma a Laza Kostić iskolának ad otthont.

A Rédl család alapítója Rédl József magyar udvari kamarai tanácsos, a bácsi és tiszai koronajavak igazgatója. 1759. május 17-én rottenhauseni előnévvel osztrák, 1765. április 15-én pedig magyar nemességet nyert Mária Teréziától. Fia, Rédl Ferenc udvari tanácsos és az erdélyi kancellária előadója, 1780. december 9-én királyi adományként kapta a rasztinai birtokot, ahonnan a család előneve is ered, amely 1822. július 5-én nyert megerősítést. Fiai Rédl Imre-Ferenc és Rédl Lajos-Ferdinánd 1808. március 11-én kapták a bárói rangot.

A falu önálló településként csak a második világháború óta van nyilvántartva. Azt megelőzően Sztanisics illetve Regőce része volt.

2018. április 3-án átadták a Bácsszentgyörggyel összekötő határátkelőt.^[2]

Népesség

A 2002-es népszámlálás szerint összesen 3 magyar nemzetiségű élt a faluban, ahol semmilyen magyar szervezet nem létezik. 2002.01.01. - 2004.05.31. között 1 rasztinai lakos igényelt magyar igazolványt. A településen fellelhető magyar vezetéknevek: Garai, Kovács, Szabó.

Demográfiai változások

Demográfiai változások

1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
905	939	960	892	686	605	566[3]	411[1]

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Szerbek	543	95,93
Horvátok	7	1,23
Magyarok	3	0,53
Montenegróiak	2	0,35
Bunyevácok	2	0,35
Jugoszlávok	2	0,35[4]

Jegyzetek

1. 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
2. új határátkelő
3. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
4. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források

• Philipp Angeli: Chronik der Adelsfamilie Redl (Rödl, Rédl) von Rottenhausen und Rasztina (Haraszti), 1992, Mannheim /maschinenschriftliches Manuskript/.
• Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye (1-2. köt.), Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
• Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine, Újvidék, 1996.
• Martha Connor: Ungarische Volkszählung 1828, Band 1 - Komitat Bács-Bodrog (Batschka). 47.059 Namen, 110 Orte, 450 oldal.
• Csuka János: A délvidéki magyarság története 1918-1941, Püski Kiadó, Budapest, 1995, 499 oldal.
• Dudás Gyula: Bács-Bodrogh Vármegye Egyetemes Monográfiája, Zombor, 1896.
• Vladimir R. Đurić: Najnovije naseljavanje Bačke kolonistima iz Hrvatske, Újvidék (Novi Sad), 1960. 88-ik oldal.
• Fridrik Tamás: Bács-Bodrogh vármegye földrajzi, történelmi és statistikai népszerü leirása, Szeged, 1878, 170. oldal.
• Hoffmann István: Korai magyar helynévszótár 1000-1350. Abaúj-Csongrád vármegye, Debrecen, 2005 64-ik és 230-ik oldal.
• Iványi István: Bács-Bodrog vármegye Földrajzi és Történelmi Helynévtára, Szabadka, 1907.
• Milica Marković: Geografsko-istorijski imenik naselja Vojvodine za period od 1853.godine do danas, 105-ik oldalon, 1966.
• Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: V. kötet [Haagen - Justh]. Pest: Ráth Mór. 1859.
• Dušan J. Popović és Živan Sečanski: Srbi u Bačkoj do kraja osamnaestog vekaistorija naselja i stanovništva, 1952.
• Rapcsányi Jakab: Baja és Bács-Bodrog vármegye községei, Budapest, 1934.
• Ante Sekulić: Bački Bunjevci i Šokci, Školska knjiga, Zágráb, 1989, 86. oldal.
• Sósberger Pál (Pavle Sosberger): Sinagoge u Vojvodini, Prometej, Újvidék (Novi Sad), 1998.
• Srboljub Stamenković, Miroljub Milinčić, Biljana Dostanić, Ivana Cerovac: Geografska enciklopedija naselja Srbije, Stručna knjiga, 2002.
• Srboljub Stamenković: Geografska enciklopedija naselja Vojvodine, Geografski fakultet Univerziteta, 2005.
• Szaszkóné Sin Aranka: Magyarország történeti helységnévtára: Historical Gazetteer of Hungary, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, 1987.
• Szita László: A nemzetiségi iskolaügy alakulása a II. világháború idején a visszacsatolt Bács-Bodrog vármegyei területen 1941-1944, Cumania 9.
• Szluha Márton: Bács-Bodrog vármegye nemes családjai, Heraldika, 2002.
• J.C. v. Thiele: Das Königreich Ungarn - Ein topographisch - historisch - statistisches kundgemälde das ganze dieses lände in mehr denn 12 400 Artikeln umfassend, Kaschau (Kassa), 1833.
• Vályi András: Magyar Országnak leírása, Buda, 1796.

• Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap