Hanzó Lajos (Nagybánhegyes, 1915. szeptember 7. – Szarvas, 1964. november 21.) Kossuth-díjas tanítóképzői, gimnáziumi és óvónőképzői tanár. Szerkesztő, hely- és tudománytörténeti szakíró.
| Hanzó Lajos | |
| Született | 1915. szeptember 7. Nagybánhegyes |
| Elhunyt | 1964. november 21. (49 évesen) Szarvas |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Hanzó Lajos |
| Foglalkozása | pedagógus, hely- és tudománytörténeti szakíró |
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1955)[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja
Felsőfokú tanulmányokat a szegedi egyetemen folytatott, földrajz-történelem szakos középiskolai tanári oklevelet és bölcsészdoktori fokozatot szerzett 1941-ben. Doktori disszertációjában az erdélyi szász önkormányzat kialakulásával foglalkozott. 1942-ben pedagógia-filozófia szakos tanítóképző intézeti tanári oklevelet szerzett. Szarvason kapott állást a tanítóképzőben (1942-43), innen a Vajda Péter Gimnáziumba ment történelmet tanítani (1943-1960), majd 1960-tól a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet szakvezető tanáraként működött haláláig.
Munkássága
Szerkesztette a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet évkönyveit (1961-1962) és a Magyarországi Óvónőképző Intézetek Tudományos Közleményei c. szaklapot (1963-64). Szakcikkeit közreadta többek közt a Levéltári Híradó (1958), a Pedagógiai Szemle (1959), a Körös Népe : Történelmi és néprajzi szemle (1957), A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (1960), az Agrártörténeti Szemle (1961, 1963). Kandidátusi értekezésnek szánt tanulmányát a Körösvidék 18. századi mezőgazdaságának történetéről írta, de korai halála miatt az értekezés benyújtására és megvédésére már nem kerülhetett sor.
Kutatási területe környezete szűkebb és a tágabb régiójának helytörténete (Szarvas, Békés megye, Erdély), valamint Tessedik Sámuel és Vajda Péter munkássága volt. NDK-beli és csehszlovákiai helytörténészekkel is tartott fenn szakmai kapcsolatokat, szlovákul és németül is tartott előadásokat. A Magyar Történelmi Társulat megbízásából Olmützben részt vett a Palacky Egyetemen[2] tartott nemzetközi helytörténeti konferencián.
Kötetei
- Az erdélyi szász önkormányzat kialakulása. Szeged, 1941
- Vajda Péter : 1808-1846. Békéscsaba, 1958
- Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében. Gyula, 1959
- Tessedik Sámuel kisebb írásai. Szarvas, 1960
- A földkérdés alakulása Békés megyében a 19. század második felében. Gyula, 1964
A következő kötetek lektorálásában vett részt
- Vincze Ferenc: A szarvasi mezőgazdasági szakoktatás múltja és jelene. Békéscsaba, 1964. 132 p.
- A munkára nevelés hazai történetéből : a Magyar Tudományos Akadémia Neveléstörténeti Albizottságának gyűjteménye. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1965. 559 p.
Díjak, elismerések
- Népköztársasági Érdemérem
- Kossuth-díj (1955)
Irodalom
- Simon Gyula: Hanzó Lajos. Magyar Pedagógia, 1965. 2-3. sz. 292. p.
- Tilkovszky Lóránt: Hanzó Lajos. Századok, 1965. 1–2. sz.
Jegyzetek
Források
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
