Hallerkői Haller Gábor (Nagyszeben, 1558.[* 1] május 10. – Fehéregyháza, 1608. július 12.) erdélyi nemesúr, a fejedelmi tanács tagja, Küküllő megyei főispán.
| Haller Gábor | |
| Született | 1558. május 10.[1] Nagyszeben[1] |
| Elhunyt | 1608. július 12. Fehéregyháza |
| Állampolgársága | erdélyi |
| Házastársa | Bocskai Ilona Bornemisza Judit[2] |
| Gyermekei | Zsuzsanna, Erzsébet, Ferenc, István, János, György, Zsigmond, Gábor[3] |
| Szülei | Haller Péter Kemény Kata[1] |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | Küküllő megyei főispán, a fejedelmi tanács tagja |
| Iskolái | páduai egyetem |
| Sírhelye | fehéregyházi református templom |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Magyarországról Nagyszebenbe települt Haller Péter és Kemény Kata fia volt. Iskolai tanulmányait Nagyszebenben kezdte. Apja 1569-ben bekövetkezett halála után nagybátyja, Kemény István nevelte, majd mikor ő is elhunyt 1573-ban, anyja második férje, Kendy János lett a gyámja. Borsos Sebestyén krónikája szerint tanulóévei után János Zsigmond udvarába került apródként, és ott tért unitárius hitre. 1582-ben Eőssi Andrással együtt a páduai egyetemre iratkozott be, de itt csak rövid ideig tanult; esetleges korábbi külföldi tanulmányairól nincs adat.[4]
1583-ban Báthory István megbízásából Bécsbe utazott, hogy Báthory Griseldis számára beszerezze a kelengyét. Hazatérése után fehéregyházi birtokán telepedett le. 1586-ban vette feleségül Bocskai Ilonát, és ezzel rokonságba került a Báthory-családdal is. 1594-ben Báthory Zsigmond Kendi Ferenc kivégeztetése után Haller Gábort nevezte ki Küküllő megyei főispánnak. 1598-ban Bécsben járt követségben Trauzner Lukáccsal, ahol Báthory Zsigmond visszatérését kellett elfogadtatnia.[4] Báthori András alatt és halála után Giorgio Basta oldalán Mihály vajda, majd 1602-ben Báthori Zsigmond ellen harcolt.[5][6]
1604–1605-ben az első között csatlakozott Bocskai Istvánhoz, és Bocskai fejedelemmé választásához sikerült elnyernie a szász univerzitás támogatását. Bocskai jutalmul fejedelmi tanácsossá, kincstartóvá és Fogaras főkapitányává nevezte ki, és a kapjoni uradalmat adományozta neki.[7] Fontos szerepet játszott Bocskai és Radu Șerban havasalföldi fejedelem szövetségének megkötésében (Târgoviște, 1605. augusztus 25.)[8] A kortárs Giovanni Argenti neki tulajdonította, hogy az 1605-ös medgyesi országgyűlés (ismét) kitiltotta a jezsuitákat Erdélyből, valamint a fogarasi jezsuita misszió felszámolását.[7] Bocskai halála után egyike volt annak a hat tanácsosnak, akiket az 1607. január 22-i kolozsvári országgyűlés Rákóczi Zsigmond kormányzó mellé rendelt.[9] Rákóczi szolgálatában is megtartotta főispáni és tanácsosi tisztségeit,[7] és Báthory Gábor uralkodásának kezdetén is a fejedelmi tanács tagja volt.[10]
Felesége halála után tíz évig özvegyen nevelte gyermekeit, akik mellé a kolozsvári unitárius kollégiumból hozatott tanítót (Cromer Péter). 1607-ben ismét megnősült, felesége Bornemisza Boldizsár Judit nevű lánya lett. 1608. július 12-én hunyt el fehéregyházi otthonában.[11] Bocskai Ilonával közös szarkofágja eredetileg a fehéregyházi kastély kápolnájában, majd 1835-től a fehéregyházi református templomban állt;[12] 1911-től az Erdélyi Nemzeti Múzeumban,[13] jelenleg a Kolozsvári Történeti Múzeumban található.[14]
- Lukinich Imre több nyomdahibát tartalmazó közlése alapján a szakirodalomban születési évként tévesen 1550. terjedt el, lásd Horn I. i. m. 288. oldal
.svg){kind=small}
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
