(1922-2010) német építész From Wikipedia, the free encyclopedia
Günter Behnisch (Lockwitz bei Dresden, 1922. június 12. – Stuttgart, 2010. július 12.) német építész az építészet professzora. Nemzetközi szakmai hírnevét a müncheni olimpiára tervezett Olimpiapark és az olimpiai játékok sportépítményeivel érte el (1967–1972).
Günter Behnisch | |
Született | 1922. június 12.[1][2][3][4][5] |
Elhunyt | 2010. július 12. (88 évesen)[1][2][8][3][9] Stuttgart[10][7] |
Állampolgársága |
|
Foglalkozása | |
Iskolái | Stuttgarti Egyetem |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Günter Behnisch témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Günter Behnisch Drezdában született. Családja Günther 12 éves korában 1934-ben Chemnitz-be költöztek át. Még alig volt 18 éves 1939-ben, amikor jelentkezett a Wehrmacht soraiba. A második világháború során Behnisch tengeralattjáró (U-2337)-parancsnok volt, s ilyenképpen került angol hadifogságba. 1947-ben került vissza Angliából Németországba, ahol 1947 és 1951 között a Technischen Hochschule Stuttgart építész - szakán tanult. Végül 1951 és 1952 között Stuttgartban Rolf Gutbrod építészeti műtermében dolgozott.
Benisch 1952-ben alapított Stuttgartban saját építészirodát, ahol 1956-ig Bruno Lambarttel működtek együtt. 1966-ban alapították a Behnisch & Partner építész-csoportot, amelyben Benisch ismertségének növekedése során több munkatárssal dolgoztak együtt. Az iroda ma is működik. Fia, Stefan Behnisch 1989-ben létesített egy ikerműtermet (Zweigbüro) ugyanitt, Stuttgartban, ami aztán 1991-től önállóvá vált, Behnisch Architektennéven, s így vált nemzetközi hírűvé. 1967-1987 között Günter Behnisch a Technischen Universität Darmstadt tervezés, iparépítészet és építéstechnika (Entwerfen, Industriebau und Baugestaltung) rendes professzorává, továbbá ugyanakkor az itt működő szabványosítási intézet (Instituts für Normgebung) igazgatói tisztségét is betöltötte.
Günter Behnisch nős családapa volt, két lányt és egy fiút nevelt. Hosszan tartó betegségben, 88 évesen hunyt el, Stuttgartban.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.