magyarországi község Veszprém vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Gyepükaján község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
| Gyepükaján | |||
 | |||
| Az elpusztult Nagykeszi község Árpád-kori templomának romja Gyepükaján határában[2] | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Sümegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szilágyi Lajos (független)[3] | ||
| Irányítószám | 8473 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 344 fő (2024. jan. 1.)[4] | ||
| Népsűrűség | 34,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 02′ 37″, k. h. 17° 19′ 43″ | |||
 Gyepükaján
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Gyepükaján weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyepükaján témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sümegtől északkeletre, Devecsertől délnyugatra, mindkettőtől közel azonos távolságra, 10-12 kilométerre fekvő település, a két várost összekötő 7324-es út mentén. Legközelebbi szomszédai Káptalanfa és Csabrendek.
A település és környéke az itt talált sírkőmaradványokból következtethetően már a római korban lakott hely volt.
A mai falu területén egykor két falu is állt: Gyepü és Kajánföldje. A Gyepű védősávot, elválasztó határt jelentett, nevét 1353-ban említette először oklevél. Gyepű települést 1894-ben egyesítették a szomszédos Kajánföldjével.
A falutól két kilométerre állt egykor a mára már elpusztult Árpád-kori Szentkirálykeszi, melynek részei Nagykeszi és Kiskeszi néven voltak ismertek. A falut valamikor a honfoglalás környékén a Keszi katonai törzsből Géza fejedelem korában István és Koppány vezér közötti ellentétek hatására telepítették. A Keszi törzs feladata ez időszakban a meghatározott helyeken az utak, folyami átkelőhelyek biztosítása volt.
Nagykeszi nevét 1230-ban említette először oklevél. Később egy 1346-ban kelt birtokleírás is megemlítette Szent Péter tiszteletére emelt egyházát. Nagykeszi a 14–15. században a Keszieké és a szomszédos Csabiaké volt, de részbirtokosa volt a Pápai család és a fehérvári káptalan is.
A falut 1421-ben, 1458-ban és 1474-ben már Szentkirálykeszi néven említették. De a 16. századi adóösszeírásokban is mindvégig Szentkirálykeszi néven tartották nyilván. 1531-ben Csabi Istvánnak 1 puszta, 3 adófizető és 3 szegény telke, Csabi Mihály özvegyének 3 adófizető, 2 puszta és 5 szegény telke, Hosszútóti Lászlónak 4 puszta telke volt itt. Az 1542. évi összeírás szerint pedig Csabi Farkas 2 adófizető, 2 szegény és 2 puszta telket, Csabi Péter 2 adófizető 4 szegény telket, Hosszutóti László 1 adófizető telket birtokolt itt.
1548-ban már puszta-községként szerepelt. Feltehetően a török időkben pusztult el a település. Az 1500-as évek második felében valószínűleg csak részbeni újra településére került sor, mivel 1588-ban és 1594-ben nevét újból említették, ekkor Csabi Mihálynak fél adófizető telke volt itt. Ezután neve többé nem szerepelt az összeírásokban, mára csak egykori templomának romjai maradtak fenn.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 323 | 322 | 313 | 340 | 344 | 351 | 344 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,3%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% lengyelnek mondta magát (2,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,3%, református 3,9%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 11,3% (8,4% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 83,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,6% volt római katolikus, 1,7% református, 0,6% evangélikus, 0,6% izraelita, 0,9% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 3,2% felekezeten kívüli (47,4% nem válaszolt).[14]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
