(1861–1954) magyar agrokémikus, kertész, tanár, gyógyszerész From Wikipedia, the free encyclopedia
Győry István (Debrecen, 1861. július 15. – Budapest,[3] 1954. június 27.[4]) magyar gyógyszerész, a kémiai tudományok kandidátusa (1953), a kertészeti technológia hazai megteremtője.
| Győry István | |
.JPG) | |
| Született | 1861. július 15.[1] Debrecen |
| Elhunyt | 1954. június 27. (92 évesen)[2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1892–) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Győry István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szülei Győri Ferenc iparos és Oláh Zsuzsanna (1822-1896)[5] voltak.[6] Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte el. 1882-ben beíratkozott a budapesti egyetemre, s 1884 őszén Lengyel Béla egyetemi tanár vezetésével az ásványvízelemző intézet gyakornoka lett. 1884-ben gyógyszerészi diplomát szerzett. 1887–1893 között az egyetemi kémiai tanszék tanársegéde volt; a gyógyszerészgyakornoki tanfolyamok tanára volt. 1892-ben gyógyszerész doktori oklevelet szerzett. 1893–1894 között a vallás és közoktatási, valamint a földmivelési minisztérium királyi miniszterek megbizásából németországi egyetemeken és felsőbb iskolákban (Heidelberg, München, stb.) kémiai tanulmányokkal foglalkozott. 1894–1899 között a Kertészeti Tanintézet kémia tanára volt. 1895–1909 között az Intézet megbízott igazgatója volt. 1913–1920 között a Földművelésügyi Minisztérium Kertészeti Főosztályának főelőadója volt. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején a zöldség- és gyümölcsellátás ügyeinek vezetésével bízták meg. 1920-ban „saját kérésére” nyugdíjazták, szaktudását mellőzték.
1893-ban kidolgozott arzénmeghatározási eljárásával (Győry-módszer) a bromatometriás titrálás alapját rakta le. Megszervezte a Tanintézet Kertészeti Technológiai Tanszékét. Megszerkesztette a hordozható vízfürdős pálinkaüstjét és a háztartási aszaló berendezését. Szakirodalmi munkássága a kertészetre is kiterjedt; hosszabb ideig a Kertészet és a Gyümölcskertész című lapok szerkesztője, illetve munkatársa volt.
Sírja az alsógödi temetőben van (6-1-12).[7]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
