Gresten
község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban From Wikipedia, the free encyclopedia
Gresten osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Scheibbsi járásában. 2022 januárjában 1984 lakosa volt.
| Gresten | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Scheibbs-i járás | ||
| Irányítószám | 3264 | ||
| Körzethívószám | 07487 | ||
| Forgalmi rendszám | SB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1987 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 407 m | ||
| Terület | 3,83 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 59′, k. h. 15° 01′ | |||
| Gresten weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gresten témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Gresten a tartomány Mostviertel régiójában fekszik, az Eisenwurzen történelmi tájegységben, a Kleinen Erlauf folyó mentén, az Ybbstali-Alpokban. Területének 20,2%-a erdő, 43,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két települést, illetve településrészt egyesít: Gresten (1665 lakos 2022-ben) és Ybbsbachamt (319 lakos).
Az önkormányzatot majdnem teljesen körbeveszi Gresten-Land község, délen Gaminggal is határos.
Grestent – Grostain formában – először egy 1230 körül kiadott hercegi birtokregiszterben említik. 1277-ben már mezővárosi jogokkal rendelkezett. Gazdasága a kereskedelmen alapult, élelmiszerrel látták el a stájer ércbányákat, vasércért cserébe. Prosperitását jelzik a történelmi belváros 16-17. században épült házai.
Az 1938-as Anschlusst követően Grestent a Német Birodalom Niederdonaui gaujába sorolták be. A második világháború végén, 1945. április 19-én a Waffen-SS tagjai 16 magyar zsidó kényszermunkást végeztek ki Grestenben. A háború után a település ismét Alsó-Ausztria részévé vált.
A gresteni önkormányzat területén 2021 januárjában 1984 fő élt. A lakosságszám 1923 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2019-ben az ittlakók 91,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 4,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,4% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 90,9%-a római katolikusnak, 1,8% evangélikusnak, 1,6% mohamedánnak, 4,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 8 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (95,3%) mellett a horvátok alkották 0,6%-kal (11 fő).
A népesség változása:
| 2016 | 2 016 |
| 2018 | 1 987 |
- a Stiebar-kastély
- a Szt. Miklós-plébániatemplom
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
