A greenwichi brit Királyi Obszervatóriumon áthaladó hosszúsági kör, amelyet az 1884-es washingtoni Nemzetközi Meridián Konferencia egyetlen, egységes kezdő hosszúsági körként határozott meg; értéke 0°. From Wikipedia, the free encyclopedia
A greenwichi délkör (nevezik greenwichi kezdődélkörnek, illetve greenwichi kezdőmeridiánnak is) a Greenwichi Királyi Obszervatóriumon áthaladó hosszúsági kör, amelyet 1884-ben a washingtoni Nemzetközi Meridián Konferencia egyetlen egységes kezdő hosszúsági körként határozott meg, hozzá kötve egyben viszonyítási alapnak a greenwichi középidőt (GMT). Használata a 20. században az egész világon általánossá vált.
.jpg)
A greenwichi délkör értéke 0°, a hosszúsági köröket tőle két irányban indulva 180 fokig számítják, keletre pozitív, nyugatra negatív előjellel. A vele szemben lévő 180°-os hosszúsági körrel együtt egy főkört alkot, amely keleti és nyugati félgömbre osztja a Földet.
A délkör elnevezés onnan ered, hogy e hosszúsági kör mentén mindenütt egyszerre van dél. Jelölésére hosszú időn át egy sárgaréz csíkot használtak a csillagvizsgáló udvarán, amit 10 cm széles rozsdamentes acélszalagra cseréltek. 1999. december 16. óta a 0. hosszúsági kört egy észak felé irányuló erős, zöld lézersugár is jelzi.
A modern geodéziai referencia rendszerek, mint például a WGS geodéziai világrendszer[1] és a Nemzetközi Földi Vonatkoztatási Keret[2] létrehozásával a greenwichi kezdődélkör jelentősége csökkent. A műholdas rendszerek (például a GPS) a Nemzetközi Földforgás és Vonatkoztatási Rendszerek Szolgálat[3] által 1999-ben rögzített kezdő hosszúsági kört, az IERS vonatkoztatási meridiánt[4] más néven nemzetközi vonatkoztatási meridiánt (IRM) használják. Ez az Airy által kijelölt kezdődélkörtől 5,31 szögmásodperccel, azaz 102,5 méterrel (336,3 láb) keletre található.
A brit csillagászok már régóta használták a greenwichi Királyi Obszervatóriumot különféle mérésekhez. Az ottani délkörön alapuló Hajózási Évkönyv (The Nautical Almanac) táblázatai,[5] melyet egyre több hajózó használt a világban, egyfajta referenciaponttá tették a greenwichi csillagvizsgálót, olyannyira, hogy miközben a franciák saját csillagászati évkönyveikben (Connaissance des Temps) a párizsi kezdő hosszúsági kört vették alapul, az angol Hajózási Évkönyv fordításaiban megtartották Maskelyne Greenwichen alapuló számításait.[6]
Az obszervatórium története során négy alkalommal rögzítették a rajta áthaladó meridiánt.[7] Legelőször az 1675-ben beiktatott első királyi csillagász, John Flamsteed mérte meg a délkört, majd 1725-ben utódja, Edmond Halley. Őt James Bradley követte, akinek a 18. század közepén pontosított kezdődélkörét (é. sz. 51° 28′ 40″, ny. h. 0° 00′ 05″) 1851-ig vették alapul; ezt használta a brit királyi térképészeti hivatal (Ordnance Survey) is.[8] 1851-ben Sir George Airy az általa készíttetett új csillagászati megfigyelő műszer középpontját alapul véve, a korábbinál 5,79 méterrel (19 láb) nyugatabbra rögzítette a greenwichi délkör helyzetét (é. sz. 51° 28′ 40″, ny. h. 0° 00′ 05″). Ennek használata rohamosan terjedt; a 19. század végére a világkereskedelem 72%-a greenwichi délkörön alapuló tengerészeti térképektől függött, így az egyébként a ferrói kezdődélkört használó Osztrák–Magyar Monarchiáé is.[9]
Az Északi-sarkról a Déli-sark felé haladva a greenwichi kezdő hosszúsági kör a következő országokat és földrajzi területeket szeli át:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
