magyar fizikus, csillagász From Wikipedia, the free encyclopedia
Grandpierre Atilla (Budapest, 1951. július 4. –) magyar fizikus, csillagász. Nyugdíjazásáig[3] a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.[4][5] Egyetemi doktor (1977, Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar), a fizikai tudományok (csillagászat) kandidátusa (1984, Magyar Tudományos Akadémia), az MTA köztestületének tagja.[6] A Budapest Klub Közösségi Tudatmezők nemzetközi kutatócsoportjának vezetője, a World Futures. The Journal of General Evolution, a Noetic Journal. The Journal of the Cosmology of Consciousness és az Euroquantology c. An Interdisciplinary Journal of Neuroscience and Quantum Physics nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Fő kutatásai területei: a naptevékenység eredete, a Nap élő vagy élettelen természete, a Világegyetem élő természete, a fizika, a biológia és a pszichológia első elve, az élet komplexitási mérőszámai.[7]
| Grandpierre Atilla | |
 | |
| A Chapman Egyetemen, 2011-ben | |
| Született | Grandpierre Attila 1951. július 4.[1] (73 éves) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Grandpierre K. Endre[1] Rideg Erzsébet[1] |
| Foglalkozása | csillagász, zenész, énekes, író, költő |
| Iskolái | ELTE TTK MTA |
| Kitüntetései | Párhuzamos Kultúráért díj 2012[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Grandpierre Atilla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zenész, énekes (a Vágtázó Halottkémek,[8] Vágtázó Csodaszarvas[9][10] és Vágtázó Életerő együttesek alapítója). Író, költő, a Magyar Írószövetség tagja.[11]
Grandpierre K. Endre és Rideg Erzsébet gyermekeként született.[1] Természettudományos munkáiban az Attila, máshol az Atilla névalakot használja.
A középiskolát két gimnáziumban töltötte, mert az egyikből eltanácsolták, ezért az István gimnázium matematika tagozatáról a Fazekas gimnázium matek tagozatára került.[13] Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) fizikus-csillagász szakán diplomázott 1974-ben, majd ugyanott doktorált 1977-ben.[14] Kandidátusi fokozatot szerzett 1984-ben, az MTA Fizikai Osztályának Csillagászati ágán.[6] Kilencvenkét oldalas disszertációját, melynek címe A flérjelenség konvekciós értelmezése 1983-ban adta be.[15]
1983-ban négy hónapig a bjurakani csillagvizsgálóban dolgozott Viktor Hambarcumján akadémikus mellett.[16] 1994–1998 között a Budapest Klub Közösségi Tudatmezők nemzetközi kutatócsoportjában egy huszonhat tagú csoportnak volt a vezetője László Ervin professzor munkatársaként.[17][18]
Nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Megszervezte az „Astronomy and Civilization” című nemzetközi tudományos konferenciát,[19][20] amelynek Budapest adott otthont 2009-ben. A zene kozmikus jelentőségének felismerése, valamint Bauer Ervin elméleti biológiája tudományos alkotómunkájának két fő meghatározója. 2011-ben fél éven át a kaliforniai Chapman Egyetem vendégprofesszoraként[21] több publikációja is megjelent, például Menas Kafatossal közösen.[22][23] Itt kutatási tervei alapján vizsgálták az élet lényegét és az élet matematikai megközelítését, amelynek célja, hogy a matematika, a zene, Bauer elméleti biológiája és a kvantumfizika kapcsolata alapján kidolgozzák az élet lényegének matematikai-fizikai leírását.[23]
Korábban[3] MTA Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.[4][5]
Kimutatta, hogy a csillagáramlások a hangsebességnél robbanásosan állnak le, a bolygók árapályereje nukleáris instabilitást okoz a Nap magjában, a flerkitörések a csillagok magjából indulnak, valamint, hogy a Nap és a világegyetem élő természetű.[14] A New Scientistben (a 2007. január 25-i szám 12. oldalán) egész oldalas cikk ismerteti az jégkorszakok eredetének a Nap magjának hőmérséklet-változásaival kapcsolatos új modelljét Grandpierre elmélete és Robert Ehrlich, (az amerikai George Mason Egyetem professzora[24]) ezen alapuló számításai alapján.[25] Felfedezte, hogy a biológia alapelve a legkisebb hatás elve általánosabb alakjaként, a legnagyobb hatás elveként fogalmazható meg. A legkisebb hatás elve a biológiát megalapozó legnagyobb hatás elvéből a végpontválasztás képességének nullához tartásakor adódik.[26]
A naptevékenység eredete, a Nap élő vagy élettelen természete, a világegyetem élő természete, komplexitás-elmélet, nemegyensúlyi termodinamika, elméleti biológia, a fizika, a biológia és a pszichológia első elvének egységes elmélete, az élet komplexitási mérőszámainak elmélete, a természettudomány egységes elméletének megalapozása, az ember és a világegyetem kapcsolatának kutatása.[27] Ezekben a témákban több mint 350 tanulmánya és hat könyve jelent meg.
„Minden, ami él, mágikus törvények uralma alatt áll, mert nemcsak képes az önirányításra, de képes elérni önmaga legteljesebb kifejlődését.”
– Grandpierre Attila[28]
A Kárpát-medence és az eurázsiai síkság népeinek őstörténelme, műveltségtörténelme, az emberiség őstörténelme, az őskor tudománya, filozófiája, művészete, a „mágikus gondolkodás” (Grandpierre K. Endre által megalkotott és feltárt[29]) fogalma és kutatása, a mágusok szerepe az őstörténelemben, a székelyek őstörténelme, ősi ünnepeink feltárása, társadalomelmélet, az őskor és az ókor oktatási rendszerei. Ezekben a témákban több, mint ötven tanulmánya, és öt könyve jelent meg, melyek megíráshoz a témakör irodalmát használja fel, ami túlnyomó részt angol nyelvű szakirodalmat jelent.[30][31][32][33]
Tagja a Zürichi Magyarok Történelmi Egyesületének (ZMTE).[34]
Több mint háromszáz természetfilozófiai írása, tanulmánya jelent meg olyan magyar folyóiratokban mint a Harmadik Szem (A Hold titokzatos –1996/1; A Kozmosz biológiai hatásai – 1996 január-szeptember), a Természetgyógyász Magazin (A bioelektromosság tudományának eredményei – 1998 február; A lélek és az elektromágnesesség – 1998 április; Ember és Világegyetem – 1998 június; Társas hatás – 1998 július,[37] A Hold titokzatos ereje;[38] Az átfogó kultúra világmozgalma;[39] Önazonosságunk lényege: a természeti én;[40] stb.) és az Új Elixír Magazin[41] Továbbá rendszeresen ír a KAPU magazinba is, ahol rovatvezető is egyben.[42]
A Polisz folyóirat 2011 áprilisi számában a következő versei jelentek meg: Ének a Napistenhez, A felhõk szertartása, Ha kedves az életed, Csillagot érzek! Körbeérõ végtelen.[51]
Magyar és nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja a World Futures. The Journal of General Evolution,[14] a Noetic Journal. An interdisciplinary scientific journal of the cosmology of consciousness[14] és a Neuroquantology. An Interdisciplinary Journal of Neuroscience and Quantum Physics[52] folyóiratoknál, valamint rovatvezető a KAPU, az értelmiség magyar folyóirata szerkesztőségében.[42]
„A zene hatására kiemelkedhetünk egyéni világunk kereteiből, minden érzést átélhetünk, az érzések teljességét, az érzésvilágokat önmagukért és önmagukban, mint a világ elemi egységeit, s a korlátlan számú érzésvilág összhangját átélve társakat találunk legszemélyesebb érzéseinkhez, felismerjük, hogy felfedezetlen sorsközösségben élünk egymással.”
– Grandpierre Attila: A punk-zene, mint a sámánisztikus népzene újraéledése (Jó Világ, bölcsész-antológia, 1983)
.jpg)
Grandpierre Atilla már hétévesen kijelentette, hogy énekes lesz. Mivel ötéves korában kifejtette, hogy neki csillagásznak kell lennie, mert a Nappal kell foglalkoznia, szülei megkérdezték, hogy akkor mégis melyik lesz. Azt felelte, hogy mindkettő. Bár a későbbi évek során ezeket a kijelentéseket elfelejtette, végül mégis mindkettő megvalósult.[53]
Kamaszkorától fogva keleties, müezzin-énekekre, valamint ősi mondókákra emlékeztető, rendkívüli erejű zenék születtek benne, minden külső befolyástól függetlenül. Ez ötvöződött benne édesapja szellemiségével. 1974-ben fedezte fel a közép-ázsiai, Mongóliában fennmaradt ősi népzenét.[54] Ezeket, valamint különleges zenei gyűjteményét, alapvetően új világfelfogását, egyedi látókörét és szintén egyedi zeneértelmezését megosztotta baráti társaságával (Ipacs Lászlóval, Czakó Sándorral és Molnár Györggyel), s velük 1975-ben megalapította a Vágtázó Halottkémek nevű együttest.[53] Célja, és így a zenekar célja is – többek között – az volt, hogy a világ legjobb és legvadabb zenekarát hozzák létre.
A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején a zenekar tagjait, köztük Grandpierre-t is zaklatta az akkori rendőrség. Őt első számú közellenségként is emlegették.[55] Az 1999-ben kiadott Naptánc című album után a zenekarban megromlott hangulat miatt kilépett a zenekarból.[56] 2001-ben a Vágtázó Halottkémek végül fel is oszlott,[Mj. 2][58] ám 2009-ben újjáalakult,[59] 2012 decemberében pedig új lemezt is kiadtak Veled haraptat csillagot! címmel.[60] Barcsik Géza szerint a lemez nagyon friss és erős, a VHK korai, sokak számára legfontosabb időszakát idézi.[61]
.jpg)
Az együttesből való kilépése után pár évvel, 2005-ben Grandpierre létrehozta a Vágtázó Csodaszarvas nevű együttest,[66][67] amelyben visszatérhetett eredeti zenekartervéhez, hogy olyan együttest hozzon létre, amely az ősi, mágikus népzenéhez még közelebbi zenéket ősi népi hangszereken szólaltatja meg.[68]
Grandpierre 2008 végén bejelentette, hogy 2009-re újra összeáll a Vágtázó Halottkémek Vágtázó Életerő néven. 2009. április 25-én a Petőfi Csarnokban tartottak koncertet, majd egy koncertsorozat keretén belül Fekete Zaj fesztiválon, a Dürer Kertben, az A38-on, április végén pedig a Pécsi Egyetemi Napokon.[75] 2009-ben, Forgószél! címen megjelent lemezükön[75] a koncerteken felvett dalok hallhatóak:[76]
Grandpierre mellett, a tagok az alábbi zenészekből adódtak össze:[76]
2004 és 2008 között többször tartott előadást a Filozófiai Vitakör által megrendezett előadásokon:
Részt vett az Életfa Kulturális Alapítvány két rendezvényén:
A Magyarok VII. Világkongresszusán is tartott előadásokat:
2010. szeptember 13-án, október 11-én, november 8-án és december 6-án a Magyarok Világszövetsége megrendezésében saját, négyrészes előadás-sorozatot tartott Magyarság és Mindenség Magyar szemmel a Világegyetemről, az életről, az emberről, a magyarságról:[81]
„Az Élő Világegyetem azt mondja, hogy a legnagyobb kiteljesedés felé, a legnagyobb alkotóerő kibontakozásával, a legmagasabb virágzás felé kell haladnod.”
– Grandpierre Attila: A fény születése[82]
.jpg)
2004-ben többedmagával közreműködőként szerepelt az 1999-ben induló Világokon át – Barangolás a metafizika birodalmában sorozat Az élet lehelete: céllal, céltalanul? című részében, ahol a pusztán materialisztikus szemlélet beszűkítő hatásáról beszél Az epizódban megszólaltatott további személyek Tóth Tibor informatikus professzor doktor, Dúl Antal teológus, Paulinyi Tamás para-kutató és Mireisz László filozófus voltak[110]
Feltűnt játékfilmekben is. Ezek közül a legismertebb a Bódy Gábor rendezte Kutya éji dala, amelyben a Csillagászt alakította és 1983-ban mutattak be.[111][112] 1985-ben a Noah Delta 2,[113] 1990-ben pedig a Ne törődj velem című filmben.[114]
Riportalanyként volt látható a Filmmúzeum csatorna által készített (szerkesztő: Gellért Gábor) Privát rocktörténet című sorozat 47. részében, amelyben a Vágtázó Halottkémek együttes történetét mutatták be.[115] A Duna TV 2009. január 17-én mutatta be az első részét az Őstitkaink című történeti magazinnak.[116] Grandpierre a sorozat több részében is látható.[117] Ezek közül az egyik legismertebb a tatárlakai leletről szóló beszélgetés.[118]
2011 novemberében[119] szerepelt a Valaki című műsorsorozatban a Magyar Televízión.[120]
A Vágtázó Halottkémek együttesről készült VHK – Akik móresre tanították a halált című zenés dokumentumfilmben szintén riportalanyként és archív felvételeken is látható a zenekar több tagjával együtt.[121]
2013-ban a róla készült portréfilm bekerült Magyarország Videós Arcképcsarnokába.[122] 2015-ben a Kossuth Rádió Arcvonások című műsorában szerepelt mint a műsor riportalanya.[123]
A Magyar Királyi Hírlapon, a tatárlakai korongról készült műsor bemutatásának bevezetőjében a szerző jellemzése szerint Grandpierre Attila „egyik fontos szellemi vezetője nemzetünknek, mivel értékes kutatásokkal és könyvekkel gazdagította a magyarság történelmét és tudásanyagát.”[118]
| „ | Grandpierre a Vágtázó Halottkémek 26 éve alatt a kortárs magyar zene ikonjává vált. | ” |
| – Dudich Ákos[130] | ||
.jpg)
A Magyar Nemzet Vágtázó dallamok ereje című cikkének szerzője szerint Grandpierre mindig lélekből énekel. Elveszíti önmagát a színpadon, hagyja, hogy eszközzé váljon a zene kezében, s annak üzenetét közvetítse.[131] Szintén egy, a Magyar Nemzetben megjelenő kritikában olvasható, hogy szerzője Grandpierre Attilát leginkább táltosnak nevezné.[132][133]
Kerényi Tamás cikkében úgy fogalmaz Grandpierre-ről, hogy „személyében egy olyan énekest láthat a közönség, aki szuggesztív előadásmódjával valósággal megőrjítette hallgatóságát.”[134] 2007 februárjában a MetalNews a Tiszta forrás című lemez megjelenésével kapcsolatos írásának szerzője szerint Grandpierre Atilla volt maga a Vágtázó Halottkémek.[135] A Diplomacy and Trade magazin 2009. július 24-én megjelent, Hungary is the Cradle of Folk Music című írásában Réka A. Francisck kijelenti, hogy Grandpierre Atilla egyike a magyar néphagyományokat újra felfedező revival mozgalom vezető alakjainak.[136]
Németh László (más néven „Fritz”) arra a kérdésre, hogy mi a titka annak, hogy a VHK rajongótábora újra és újra megújul, generációkon keresztül a következőt válaszolta: „Grandpierre Atilla. Nem vicc. Minket is ő tart életben. Ő a mi titkunk. Az ő titka pedig mi vagyunk”.[137] Molnár Lajos („Lujo”) elmondása szerint Grandpierre Atillának „ugyanolyan átütő a személyisége, pontosabban a kisugárzása, mint David Bowie-nak, Iggy Popnak, vagy Johnny Rottennek”.[138] Para-Kovács Imre, független újságíró 2011. január 28-án úgy jellemezte Grandpierre Atillát, hogy amíg a mikrofon mögé tud állni, addig a zenekar üzenete nem változik meg,[139] egy korábbi kérdésre válaszolva pedig kifejtette azon véleményét, miszerint „Grandpierre Atilla akkora távlatokban gondolkodik, hogy a kereszténységre anblokk úgy tekint, mint az emberiség egy modern, rövid kifutású zsákutcájára”.[140]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
