Grafit

A grafit a terméselemek osztályába tartozó ásvány, a szén hexagonális kristályrendszerű allotrop módosulata. Fejlett lapokkal határolt, kristályos alakban ritka, többnyire pikkelyes-leveles vagy vaskos, szemcsés, néha földes halmazokban jelenik meg.

Grafit
Általános adatok
Kémiai név	szén
Képlet	C
Kristályrendszer	hexagonális
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Terméselemek
Alosztály	Félfémek és nemfémek
Azonosítás
Szín	acélszürke, vasfekete
Porszín	fénylő fekete
Fény	fémfényű, fénytelen
Átlátszóság	opak
Keménység	1–2
Hasadás	kitűnő
Törés	pikkelyes
Sűrűség	2,15 g/cm³
Különleges tulajdonság	elektromos vezető, savaknak ellenáll
A Wikimédia Commons tartalmaz Grafit témájú médiaállományokat.

Keletkezése

• Metamorf eredet – metamorfizált kőzetekben szerves eredetű grafit képződik kőszenes üledékekből, nyomás és hőmérséklet együttes hatására, de kontakt metamorf hatásra is keletkezik.
• Magmás keletkezés – gránitpamint hidrotermális képződése is ismert.
• Meteoritásvány – főként vas-, de egyes szilikátmeteoritokban is megtalálható kisebb-nagyobb gumókban.

Előfordulása, termelése

A grafit fontosabb előfordulásai:

• Déli-Kárpátok
• Anglia (Borrowdale - Cumbria)
• Finnország (Pargas)
• Olaszország (Vezúv)
• Ausztria (Alpok)
• Srí Lanka (Galle)
• Korea
• USA (Ticonderoga, Bear Mountain, Ogdensburg)^[1]

Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata adatai alapján 2016-ban a világ természetes grafit termelése 1 200 000 tonna volt.

Ország	Grafit export (ezer t)
Kína	780
India	170
Brazília	80
Törökország	32
Koreai NDK	30

Jelentős szintetikus grafit előállító az Egyesült államok. További jelentős termelők:

• Oroszország
• Németország

Szerkezete, megjelenése

Szerkezete jellegzetes rétegrács. A hexagonális hálózatú rétegekben az atomok távolsága (1,42 Å) kisebb, mint a gyémántrácsban (1,542 Å), míg két szomszédos réteg 3,35 Ǻ távolságra van egymástól. A rétegsíkokat gyenge van der Waals-erők tartják össze. A grafitban egy szénatom három másik szénatommal kapcsolódik egyszeres (σ) kovalens kötéssel. A szénatomok negyedik vegyértékelektronja nem vesz részt kémiai kötések kialakításában. Ezek az elektronok delokalizáltak. Ennek köszönhető az, hogy a grafit jól vezeti az elektromos áramot, és az is, hogy a grafit fekete színű.

Előállítása

Az ipari grafitgyártás folyamatát 1896-ban szabadalmaztatta az amerikai Edward Goodrich Acheson (Acheson-eljárás). Koksz és agyag keverékét hevítve a reakció során szilícium-karbid keletkezik, ami 4150°C-on szilícium-vesztéssel grafitot hagy hátra.^[2]

Felhasználása

Írószerek, festék- és kenőanyagok, olvasztótégelyek, elektródák, atomerőműben moderátorként (pl. RBMK-1000 tipusú reaktorokban).

Galéria

• 
  Grafitrács
• 
  Atomreaktor grafitmagja
• 
  0,5 mm-es grafithegy