Gosztola
magyarországi község Zala vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
magyarországi község Zala vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Gosztola község Zala vármegyében, a Lenti járásban. Közigazgatásilag a falu a rédicsi körjegyzőséghez tartozik.[3]
Gosztola | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Zala |
Járás | Lenti |
Jogállás | község |
Polgármester | Balogh Ferenc (független)[1] |
Irányítószám | 8978 |
Körzethívószám | 92 |
Népesség | |
Teljes népesség | 56 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 8,6 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 6,98 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 35′ 19″, k. h. 16° 31′ 32″ | |
Gosztola weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gosztola témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A község a Lentit övező dombhátak rejtekében fekszik. A hegyes-völgyes vidék miatt a falu egyutcás, egy dombháton fut végig. A környéken a legközelebbi vízfolyás a Liponyak-patak, mely a közeli völgyben kialakított tavat is táplálja A falut körülveszi az erdő, mely vadban igen gazdag. Vaddisznó, őz és szarvas is él itt szép számmal. Az erdőkben főleg tölgy és bükk található. A közeli napos lankákon már évszázadok óta szőlőt termesztenek az itt és a környező településeken élő emberek.
A községen kelet-nyugati irányban átvezető út Lentiről indul és a falut elhagyva Rédicsre, illetve Lendvadedesre vezet tovább, de teljes itteni szakasza önkormányzati útnak minősül, vagyis Gosztola azon kevés magyarországi települések közé tartozik, amelyeket egyáltalán nem érint országos közút.
A község nevének első említése 1237-ből ered Gosztolya néven. A 15. századig a Bánffyakhoz tartozott, majd 1413-ban Gosztholaként bukkan fel a szécsiszigeti várbirtok részeként. A 18. és 19. században előbb a Széchy, majd a Szapáry család birtokaihoz tartozott. Fekvése miatt a falu lakói az erdőből, kevés föld- és szőlőművelésből, valamint szilvaaszalásból és állattartásból éltek. Sajátos, néprajzilag egyedi, fából és agyagból épített házaikat zsúptető fedte. A második világháború után a falu fejlődése teljesen megállt, még inkább elszigetelődött. Ekkor még aszfaltozott út sem vezetett a faluhoz, így még nehézkesebb volt a bejárás. Iskolája sosem volt, a gyerekek a közeli falvakba jártak oktatásra. Mivel munkalehetőség csak a közeli Lentiben vagy Rédicsen volt, így az itt élők fokozatosan elköltöztek Gosztolából. Így a lakosság száma a 70-80-as évekre kb. 10 főre csökkent. Ma már ez a szám 20 fő fölé nőtt, mindez nagyrészt a falu természeti vonzerejének köszönhető.
A falu közepén található egy kis, középkori eredetű, katolikus kápolna, melyet az 1990-es években újítottak fel. A kápolna mellett fekszik a gosztolai temető, benne számos igen szépen kialakított síremlékkel.
Az 1990-es évek végétől a turizmus egyre fontosabb szerepet tölt be a kis település életében.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 54 | 57 | 61 | 50 | 45 | 50 | 56 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a 42 lakosból 27 magyar nemzetiségűnek, 11 római katolikus vallásúnak vallotta magát.[12]
2022-ben a lakosság 82,2%-a vallotta magát magyarnak, 13,3% németnek, 2,2% ukránnak, 2,2% ruszinnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,4% volt római katolikus, 6,7% református, 2,2% görög katolikus, 2,2% felekezeten kívüli (64,4% nem válaszolt).[13]
2022-ben a NAV adatai szerint itt volt a legmagasabb az egy főre jutó havi átlagkereset az ország települései között 689 ezer forinttal.[14]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.