Gerecze Péter
(1856–1914) régész, művészettörténész From Wikipedia, the free encyclopedia
(1856–1914) régész, művészettörténész From Wikipedia, the free encyclopedia
Gerecze Péter (Dés, 1856. május 23. – Pestújhely, 1914. november 2.[1]) régész, művészettörténész.
| Gerecze Péter | |
 | |
| Született | 1856. május 23. Dés |
| Elhunyt | 1914. november 2. (58 évesen) Pestújhely |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | régész, művészettörténész, építész |
| Sírhelye | Rákospalotai köztemető (57, 0, 1, 7-8) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gerecze Péter témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte.[1] 1881-1893 között a pécsi főreáliskolánál tanított, később, 1894-1914 között Budapesten volt egyetemi tanár.[1] Művészettörténeti tanulmányokat folytatott Németországban, Franciaországban és Olaszországban. 1878-tól eleinte különböző vidéki szaklapokban, majd az Archaeologiai Értesítőben és az Archaeológiai Közleményekben publikált. Írásaiban főleg a pécsi székesegyházzal, részben más Árpád-kori templomokkal (Bencés kolostor (Somogyvár), Szent Márton-templom (Feldebrő), Aracsi pusztatemplom) foglalkozott. Ő kezdte meg a pilisszentkereszti romok feltárását. 1893-tól Budapesten dolgozott, ahol tagja volt az Országos Régészeti és Embertani Társulat igazgató választmányának, a Műemlékek Országos Bizottságának. Gerecze lakhelye, Pestújhely közéletének meghatározó alakja volt, a település önállódosásának kivívásában jelentős szerepet töltött be. Nem sokkal halála előtt kezdett ásatásokat Rákospalotán, Pestújhely határában, nevéhez köthető a középkori Regtelek feltárása.[2]
„E század elején Gerecze Péter, műemlékeink tudós kutatója értékes domborművet talált a romok között; ez a Nemzeti Múzeumban őrzött „aracsi kő”. Ábrázolásairól azóta számos tanulmány született. A kövön látható templom rajza és az azóta történt ásatások valószínűsítik, hogy a mostani, háromhajós templomot megelőzően itt már volt egy kisebb, igen korai, nyugati előcsarnokkal rendelkező templom, amit görög, bazilika szerzetesek építhettek.”
– Bodor Ferenc: Innen és túl a Magurán
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.svg){kind=small}
