krétakeletkezésért felelős egysejtű algafaj From Wikipedia, the free encyclopedia
A Gephyrocapsa huxleyi,[3] korábban Emiliania huxleyi[2] a Haptophytina altörzs Isochrysidales rendjébe tartozó faja. A sarkoktól az Egyenlítőig világszerte megtalálható, és az óceáni ökoszisztéma fontos faja. A Prymnesiophyceae, melynek a G. huxleyi is tagja, a szén tengeri biológiai körforgásának közel 50%-át, a tengeri kalcium-karbonát-termelés közel harmadát adja.[4]
Gephyrocapsa huxleyi | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Gephyrocapsa huxleyi (Lohmann) P. Reinhardt, 1972[1] | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gephyrocapsa huxleyi témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||
A Gephyrocapsa huxleyi egysejtű fitoplankton, melyet mikroszkopikus kalcitkorongok (kokkolit) fednek. A Haptophyta legjelentősebb tagja, névadója Thomas Henry Huxley, brit kutató.[5]
Klimatológiai relevanciája miatt 2009-ben a Német Botanikai Társaság az Év Algájának választotta.[6]
Kokkoszférája tömege átlagosan mintegy 40–50 pg, egy kokkolit mintegy 1,5–3 pg. Mivel a felszíni tengervíz pH-ja 0,1-del csökkent az ipari forradalom óta, és a CaCO3-telítettség is jelentősen csökkent, a Haptistát jelentősen érintheti a savasodás.[7] Számos kutatás irányult a savasodás meszesedésre gyakorolt hatására, különösen a G. huxleyi terén.[7]
Egy kokkolit mintegy 3,2 μm hosszú és 2,2–2,8 μm széles, központi tubulusa pedig 0,4 μm.[7]
A G. huxleyinak 3 fő morfotípusát különböztetik meg vizuális alapon (A, B, C), ezek közt az A-ból ismert normálisan és a normálisnál jobban meszesedő változata.[7]
Young és Ziveri 2000-es tanulmányában az „A” és „B” típus kokkolittömegét hasonlónak találta, noha a „B” érzékenyebbnek tűnt, Von Dassow et al. 2018-as tanulmánya pedig a normálisnál jobban meszesedőnek tűnő kokkolitokkal rendelkező 2 törzsből csak egynél mutatott ki a többinél nagyobb kalcittartalmat.[7]
Feng 2014-es, illetve Feng et al. 2016-os kutatásai egyaránt azt mutatták ki, hogy a kalcittartalmat a formai hibák nem befolyásolják jelentősen a G. huxleyiban.[7]
3 állapota lehetséges, ezek a nem mozgó csupasz N-sejtek, a pikkelyes mozgó rajzósejtek (S-sejtek) és a kokkolittal rendelkező sejtek (C-sejtek). Előbbi két sejt utóbbiból jön létre, azonban kapcsolataik nem ismertek, az S-sejtek ivarsejtek lehetnek,[8] de nem ismert, hogy a G. huxleyi egy- vagy kétlaki, ahogy az sem, hogy a rajzósejtek egyesülnek-e.[8]
A diploid sejtek haploiddá alakulása az ivarsejteket (spermium és petesejt) a testi sejtektől megkülönböztető jelleghez hasonlít, ezért a Station Biologique de Roscoff vizsgálta, hogy az ivaros szaporodás vírussal szembeni védekező stratégia adaptációja-e.[9]
Megtalálható tápanyagban gazdag feláramló régiókban és tápanyagban szegény oligotróf vizekben egyaránt.[10][11][12][13]
Az „A” morfotípus az Északi-Atlanti-óceán, a „B” és „C” pedig a Patagóniai-selfhez közeli területek virágzásaiban a leggyakoribb, ami a kalcittermelés különbségeire vezethető vissza, a chilei feláramlási zónánál az „A” morfotípus és annak normálisnál jobban meszesedő változatának gyakoribbá válása összefügg a kokkolittömeg növekedésével.[7]
A G. huxleyi algavirágzása hatalmas, akár 100 000 km2 feletti területeket is lefedhet,[14] és minden évben bekövetkezik.[15]
A G. huxleyit a Coccolithovirus Emiliania huxleyi virus 86 (EhV-86) fertőzi, ez a Phycodnaviridae családba tartozó óriásvírus.[16] Egyes tagjai rezisztensek erre a vírusra, ezt a rezisztenciaspecifikus glikoszfingolipidek határozzák meg, korábbi kutatásokban a ploiditásra, a törzsek genomikai és transzkriptomikai különbségére hivatkoztak.[15] Schleyer et al. az EhV201 jelenléte és hiánya alapján vizsgálta a lipidomot, 2 rezisztens G. huxleyi-törzset (373 és 379) és 6, csak rezisztens törzsekben előforduló glikoszfingolipidet azonosított. Ezek nyílt tengeri algavirágzásban használhatók rezisztenciakimutatásra.[15]
Az Oxyrrhis marina kisebb arányban eszik fertőzött G. huxleyit, mint nem fertőzöttet, azonban a fertőzöttek hatására 30–91,3%-kal gyorsabban növekszik.[17]
A G. huxleyi az Isochrysidales több másik tagjához hasonlóan hosszú alkenonokat (telítetlen metil- vagy etil-ketonokat) termelhet.[18]
Genomját 2013-ban szekvenálták. 61 lehetséges miRNS-e van, ebből 18 feltehetően G. huxleyi-specifikus, 15 állati, 3 növényi miRNS homológja. Legalább 4 specifikus miRNS-hez tartozik miRNS*-szekvencia.[19]
A Gephyrocapsa huxleyi a kokkolitképző fajok virágzásának tanulmányozására használható modellszervezet.[20]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.