Ganz Közlekedési Mérőműszerek Gyára

A Ganz Közlekedési Mérőműszerek Gyára első jogelődje a Marx és Mérei Tudományos Műszerek Gyára, mely 1900-ban alakult a Budapest XIII. kerület Bulcsú utca 7. szám alatt.

Ganz Közlekedési Mérőműszerek Gyára
Közlekedési Mérőműszerek Gyára bővítése Bulcsú utca 9.
Típus	üzleti vállalkozás
Jogelőd	Marx és Mérei Tudományos Műszerek Gyára
Alapítva	1953. április 1.
Megszűnt	1964
Jogutód	Ganz Műszer Művek
Székhely	Budapest XIII. kerülete
Irányítószám	1134
Cím	Bulcsú utca 9.
Ganz Közlekedési Mérőműszerek Gyára Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 02″, k. h. 19° 03′ 51″47.51732, 19.06418
Sablon • Wikidata • Segítség

Közlekedési Mérőműszerek Gyára anno

Közlekedési Mérőműszerek Gyára itt még áll

Megalakulása

Bővebben: Marx és Mérei Tudományos Műszerek Gyára és Mechanikai Mérőműszerek Gyára

Az MMG repülőműszer gyártási profil és a gyártás várható felfutása, valamint az egyéb gyártandó mechanikai mérőműszer termelése szükségessé tette a gyáregységek szétválását. Az előírt jogszabályok szerint 1953. április 1-jével megalakult a Közlekedési Mérőműszerek Gyára (KMGy). Az MMG elköltözésével a KMGy egyedüli birtokosa lett a Bulcsú utca 7. szám alatti telephelynek. A géppark igen leromlott állapotú volt. Előfordult, hogy más vállalatoktól kölcsönöztek szerszámgépeket. A járműműszerek gyártásának felvételével nagy mennyiségű új forgácsoló és szerszámgépet szereztek be. Egy részüket a KMGy részére 1957-ben átengedett Bugyi községben lévő gyártelepen állították fel.

1956 februárjában kezdődött meg a Bulcsú utca 9. szám alatti épület felhúzása, melybe 1958 végén költöztek be. Egy 1958 végén kiadott miniszteri utasítás értelmében a bugyi telephelyet át kellett adni a Telefongyárnak. Az átadást 1959 végén bonyolították le. A Bulcsú utcai szűkös hely miatt 1960-ra már nem is mertek export megrendeléseket vállalni. Döntés született a Bulcsú utca 9. szám alatt egy szárnyépület felépítésére. A gyár alapterülete 1953-1960 között 670%-ra, termelése 1115%-ra bővült.

Gyártmány-, és gyártásfejlesztés

A gyár önálló gyártmányfejlesztéssel nem rendelkezett. A repülőműszer-gyártás szovjet licenc alapján folyt. A kellően ki nem forrott típusokból évente 35-40 típust kellett bevezetni, ami a minőség rovására ment. Szerencsére a dolgozók közül sokan korábban a Marx és Marx cégnél dolgoztak, és a repülőműszer-gyártásban szerzett tudásukat jól tudták hasznosítani.

GMM sportnap

A gyártmányfejlesztés másodlagos szerepe 1957-től szűnt meg, amikor a gyár felhagyott a repülőműszerek gyártásával. A repülőműszereket autóbuszüzemre adaptálták. Az IKARUS-farmotorosok műszerei gyakran meghibásodtak, így jó kapcsolat alakult ki a két gyár között, az IKARUS elvárásainak megfelelően egyre újabb műszereket gyártottak. Célul tűzték ki a Diesel elektromos exportvonatok műszerezését. A műszereket tipizálták. 1960-ban már 6%-ban a forgácsolás helyett hidegprés és műanyag technológiát alkalmaztak. Az EKM gyártól átvették a szitanyomás technológiáját. A külső partnerek közé belépett a Műszaki Gumigyár, a Konverta. A permalloy szalagokat, import mágneseket a Csepel Vas- és Fémművektől szerezték be.

Kapcsolódó szócikkek

• Ganz Műszer Művek

Források

• Bőhm István: A magyar műszeripar 25 évéből (Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület 1975)
• Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (GMM 1975)
• MAGYAR MÁRKÁK TÖRTÉNETE
• KMGY Ltd