Görgői és toporci Görgey István, 1848–49-ben Görgei (Késmárk, 1825. február 21. – Budapest, 1912. január 13.) honvédtiszt, történetíró, Görgei Artúr honvéd tábornok öccse.
| Görgey István | |
| Született | 1825. február 21. Késmárk |
| Elhunyt | 1912. január 13. (86 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Dedinszky Aranka |
| Foglalkozása | honvédtiszt, történetíró |
| Sírhelye | Óbudai temető |
 | |
| Görgey István aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Görgey István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Édesanyja az erdélyi örmény Perczián család leszármazottja. Eperjesen végzett középiskolai és jogi tanulmányai után 1841 és 1843 között Debrecenben ügyvédbojtárkodott. Zsedényi Ede írnokaként részt vett az 1843–44-es pozsonyi országgyűlésen, majd 1844-ben Pozsonyban ügyvédi vizsgát tett. 1845-től Szepes vármegye aljegyzőjeként, majd Pesten, később Bécsben ügyvédsegédként gyakorolta hivatását. Az 1848. március 15-ei forradalom alatt még Bécsben élt, de rövidesen Pesten kezdett ügyvédkedni és a szabadságharc kitörésekor önkéntesként jelentkezett a nemzetőrségbe. Augusztusban nemzetőr hadnaggyá léptették elő, majd novembertől honvéd századosként bátyja segédtisztje lett. E minőségében részt vett a szabadságharc szinte valamennyi, Görgei tábornok parancsnoksága alatt vívott csatájában. 1849 nyarán az 51. honvédzászlóalj 4. századának parancsnokává nevezték ki. A világosi fegyverletétel után büntetésképpen közlegényként besorozták a császári hadsereg 57. (Haynau) gyalogezredébe. 1853-ban váltságdíj ellenében elhagyhatta a hadsereget. Ezután a fővárosban ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd 1874-től 1910-ig közjegyzőként tevékenykedett.
Versei megjelentek több irodalmi lapban, de történetírói munkássága jelentősebb. A szabadságharcról szóló műveiben igyekezett cáfolni a bátyját illető vádakat.
Főbb művei:
- A moóri csata (Pest, 1867)
- Miért nem Bécsnek. Miért Budára? (Budapesti Szemle, 1884)
- 1848- és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika, I – III. kötet (Budapest, 1885–1888)
- Görgey Arthurról (Hazánk, 1889)
- Az 1849. július 2. komáromi csata (Budapesti Szemle, 1886)
- Kossuth és Görgey (Budapesti Szemle, 1891)
- A Görgey–nemzetség története (Századok, 1904)
- Clio locuta (Budapesti Szemle, 1908)
- Görgey Arthur ifjusága és fejlődése a forradalomig (MTA, Budapest, 1916) (eredeti levelek fölhasználásával)
- Görgey Arthur a száműzetésben 1849–1867 (Budapest, 1918)
- 1848 júniusától novemberéig; sajtó alá rendezte, bev., jegyz. Katona Tamás; Magyar Helikon, Bp., 1980 (Bibliotheca historica)
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 1078. o. ISBN 963-547-414-8
- Révai nagy lexikona VIII. kötet (Földpálya–Grec). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1913. 676. o.
- Králik Lajos: Görgey István; Franklin, Bp., 1904
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
