Óbudai temető

Az Óbudai temető Budapest III. kerületében, az Arany-hegy és Testvér-hegy lábánál fekvő köztemető. Igazi történelmi múltja nincs, de számos híres, közismert személy (lásd alább) nyugszik benne.

Óbudai temető
Az 1931-ben épült Óbudai Feltámadt Üdvözítő temetőkápolna a bejáratnál
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest
Városrész	III. kerület
Cím	1037 Budapest, Bécsi út 365-371.
Létrejötte	1910
Híres halottak	Az Óbudai temető nevezetes halottainak listája • kategória
Tulajdonos	Budapesti Temetkezési Intézet
Földrajzi adatok
Területe	25 400 m²
Elhelyezkedése
Óbudai temető Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 34′ 11″, k. h. 19° 01′ 21″47.569722222222, 19.0225
Óbudai temető weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbudai temető témájú médiaállományokat.

Területe

A temetőt a Bécsi út, Pomázi út és az Aranyhegyi-patak által határolt háromszög alakú sík területen alakították ki. Jelenlegi területe 25,4 hektár, az 1960-as évek elején történt bővítéssel együtt. Az 1922 óta fennálló és ma is működő izraelita temető beékelődik területébe.

Az Óbudai temető sajátos elrendezési formáját a köröndökbe torkolló háromszög alakú parcellák alkotják. A parcellák között 40 és 60 éves kőrisek, juhar- és hársfák, valamint vadgesztenyefasorok találhatóak. A legöregebb fái a 80-90 éves vadgesztenyefasorban láthatóak.

A temetőben 60-70 éves sírok is találhatóak. A kegyeleti park közepén Mészáros Mihály szobrászművész alkotása látható, az örök élet jelképe: egy tűzből újjáéledő főnixmadár.

Óbudához tartozik szervezetileg a Békás-Ófalu lezárt régi temető teljes felszámolása után. Egyetlen megmaradt építménye a bejáratnál lévő kápolna.

Története

Sinkovits Imre, a nemzet színésze és felesége, Gombos Katalin sírja

A századfordulóig szinte kizárólag svábok lakta Óbuda lakossága számára 1910-ben nyitották meg az óbudai új temetőt, mai nevén Óbudai temetőt. Korábban – a 18. és 19. században – különböző felekezeti temetők működtek a helyén és környékén. Megnyitása után több család áthozatta az elhunytjait az új temetőbe.

1910-es kialakításakor három részre osztották, amiből egyet a zsidó vallásúkanak kívántak adni. Végül az északi harmadban került kialakításra 1922-ben az Óbudai zsidó temető.

A ravatalozót 1930-ban építették. A főbejáraton belüli tér meghatározó eleme az 1931-ben épült római katolikus kápolna.

Bővebben: Óbudai Feltámadt Üdvözítő temetőkápolna

1987-ben nyílt meg az első olyan parcella, amelyik hant nélkül sírhelyekből áll. Az 1992-ben megépült szóró parcella új temetkezési formára adott lehetőséget.

1998-ban megépült a főbejárattal szemben a kegyeleti park, ahol a temetőlátogató gyertyát gyújthat, virágot helyezhet el elhunyt hozzátartozói emlékére.

Képgaléria

• 
  Albert Flórián labdarúgó sírja
• 
  Bibó István politikus sírja
• 
  Csoóri Sándor költő sírja
• 
  Göncz Árpád sírja
• 
  Ugray György szobrász sírja
• 
  Vera Ilona táncművész sírja
• 
  Zsivótzky Gyula kalapácsvető olimpikon sírja

Kapcsolódó szócikkek

• Az Óbudai temető nevezetes halottainak listája

Lásd még: Az Óbudai temetőben eltemetett személyek (kategórialap)

• Óbudai Feltámadt Üdvözítő temetőkápolna
• Óbudai zsidó temető

Források

• Az Óbudai temető honlapja. Budapesti Temetkezési Intézet. [2012. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 2.) (holt link)
• A fővárosi peremkerületek temetői: Óbudai temető. mult-kor.hu, 2004. október 19. (Hozzáférés: 2012. április 2.)
• Dr. Varga József: Séta az Óbudai temetőben. BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék. [2012. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 2.)

• Budapest-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap