rovarrend From Wikipedia, the free encyclopedia
A fürgetetvek avagy fatetvek, kéregtetvek (Psocoptera) az egyszerűsödött szárnyas rovarok közé sorolt Condylognatha öregrendjének egyik rendje.
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Graphopsocus cruciatus | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Alrendek | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fürgetetvek témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fürgetetvek témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||
A perm időszakban (295–248 millió évvel ezelőtt) jelentek meg. Számos kövületüket borostyánkövek őrizték meg.
Hosszú fejlődésük eredményeként a sarkvidékek kivételével a Föld minden részén elterjedtek. Hozzávetőleg 5600 ismert fajukból Magyarországon mintegy 70 él.
1–10 mm hosszú, jellegzetesen fürgén mozgó rovarok. A fejük jól elkülönül.
Csápjuk hosszú, fonalas. Összetett szemeik oldalt ülnek — általában nagyok,de némely fajoké elcsökevényesedett. Szájszervük kevés kivételtől eltekintve rágó típusú. Nyálmirigyeik egy része szövőmiriggyé módosult. A szárnyas fajoknak 3 pontszeme is van, előtoruk fejletlen, közép- és utótoruk pedig összenőtt. A szárnyatlan fajokról a pontszemek rendszerint hiányoznak, az előtor normálisan fejlett, a torszelvények általában szabadok.
Járólábaik többnyire vékonyak, mérsékelten hosszúak.
Legtöbbjüknek két pár hártyás szárnya van, de vannak rövid, illetve csökevényes szárnyú, sőt szárnyatlan fajok is — olyannyira, hogy többségük röpképtelen, mert szárnyai apró pikkelyekké csökevényesedtek.
Mivel szájszerveik a legkevésbé módosultak az eredeti rágó típushoz képest, gyakran a legprimitívebb hermipteroid rendnek tekintik őket.
Általában szabadon élnek nyirkos élőhelyeiken, így az avarban, kövek alatt vagy a növényeken — a leggyakrabban fákon és bokrokon, többnyire azok kérgén vagy kérge alatt. Az Archipsocidae család egyes fajai csapatosan élnek selyemszövedékükben; a selymet különleges ajakmirigyeik termelik. Legalább egy ausztráliai faj fába fúrt lukakban él.
Nem élősködőek. Kis növényi szervezetekkel (moszatokkal, zuzmóval), valamint penész- és rozsdagombákkal táplálkoznak.
A röpképes fajok szárnyaikat nyugalmi helyzetben háztetőszerűen a potroh fölött tartják.
Többségük petékkel szaporodik, de ismertek elevenszülő fajaik is. Epimorfózissal fejlődnek — ez azt jelenti, hogy a kikelő ivadék testszelvényeinek száma megegyezik a felnőtt állatéval (imágóéval), amelyre külseje és életmódja is hasonlít. A felnőtt méretet fokozatosan, külön fejlődő, szelvényszerző szakaszok beiktatása nélkül éri el.[1]
A rendbe az alábbi alrendek és alrendágak tartoznak
1. zugtetű-alkatúak (Trogiomorpha) két alrendággal:
2. kéregtetű-alkatúak (Troctomorpha) két alrendággal:
3. fatetű-alkatúak (Psocomorpha)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
