From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Fuldai egyházmegye (latinul: Dioecesis Fuldensis, németül: Bistum Fulda) egy németországi római katolikus egyházmegye. A püspökséget 1754-ben alapították, előtte a bencés rend apátságaként működött.
| Fuldai egyházmegye Bistum Fulda (Dioecesis Fuldensis) | |
 | |
 | |
| Elhelyezkedés | |
| Ország | Németország |
| Területi fennhatóság | Hessen |
| Főegyházmegye | Paderborni |
| Esperesi körzetek | 10 |
 é. sz. 50° 33′ 15″, k. h. 9° 40′ 18″ | |
| Statisztikai adatok | |
| Terület | 10 318 km² |
| Lakosság | |
| Teljes | 1 727 479 |
| Egyházmegyéhez tartozók | 369 857 (21,4%) |
| Plébániák | 204 |
| További jellemzők | |
| Egyház | római katolikus |
| Rítus | római rítus |
| Alapítás ideje | 1752. október 5. |
| Alapító | Szent Bonifác |
| Székesegyház | Fuldai dóm |
| Védőszent | Szent Bonifác Árpád-házi Szent Erzsébet |
| Vezetése | |
| Pápa | Ferenc |
| Püspök | Michael Gerber |
| Metropolita | Udo Markus Bentz |
| Segédpüspök | Karlheinz Diez |
| Általános helynök | Christof Steinert |
| Nyugalmazott püspök | Heinz Josef Algermissen |
| Térkép | |
 | |
| Fuldai egyházmegye | |
| Honlap | |
| Fuldai egyházmegye weboldala Fuldai egyházmegye a Catholic Hierarchy-n | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fuldai egyházmegye témájú médiaállományokat. | |
Az egyházmegye a Paderborni főegyházmegye szuffragán egyházmegyéje, jelenlegi püspöke Michael Gerber. Székesegyháza az fuldai Megváltó Krisztus Katedrális.
A egyházmegye története egészen 744-ig nyúlik vissza, ekkor alapított itt bencés kolostort Szent Bonifác. Az első apát Bonifác tanítványa, (Szent) Sturmius lett. 751-ben Zakariás pápa közvetlenül a Szentszék alá rendelte az apátságot, ezzel kivonta környező püspökségek (Mainz és Würzburg) hatalma alól. Mivel Bonifácot - saját kívánságának megfelelően - itt temették el, Fulda hamar népszerű zarándokhellyé vált.
A következő évszázadokban az apátság gyorsan fejlődött és nagy befolyásra tett szert. Az ezredfordulóra a Német-római Birodalom egyik tudományos központjává vált. 1220-ban az apát fejedelmi rangot kapott II. Frigyes császártól, egyben elnyerte a császárné főkancellárja címet is. A reformáció időszakában megjelentek a jezsuiták a apátság területén, elősegítve a katolikus megújulást. Erre az időre tehető Európa egyik legintenzívebb boszorkányüldözése is, amely közel 300 pert jelentett.
Az apát befolyása a kora újkorban is tovább nőtt, 1602-ben a császártól kvázi-püspöki hatalmat kapott: saját szemináriuma volt, egyházmegyei zsinatot hívott össze, látogatta a hozzátartozó plébániákat (canonica visitatio). Abban a korban is ezek mind püspöki jogok és kötelezettségek voltak. Ezt hamarosan a pápa is elismerte. A kolostor és a Szentszék jó viszonyából kifolyólag az apát püspöki rangra emelése már csak formalitásnak tűnt.
Végül 1752. október 5-én emelte püspöki méltóságra XIV. Benedek pápa. Az új egyházmegye továbbra is közvetlenül a Szentszék alá tartozott.
A szekularizációs hullám Fuldát is elérte, 1803-ban az egyházmegyével együtt az apátságot is felszámolták. 1821-ben VII. Piusz pápa De salute animarum kezdetű bullájával rendezte az egykori Német-római Birodalom területén lévő egyházmegyéket, visszaállítva a püspökséget. Ekkor az egyházmegyét a freiburgi érsek alá rendelték. 1857-ben a Szász-Weimari Nagyhercegség területét is a püspökséghez rendelték. A következő jelentős határváltoztatás az 1929-es porosz konkordátum nyomán lépett életbe. Ekkor a Frankfurt am Main környéki területeket a Limburghoz csatolták, helyette Paderborntól Heiligenstadt és Erfurt körzetét kapta. Németország újraegyesítése után utóbbiból új egyházmegyét alakítottak.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
