Apostoli Szentszék

Az Apostoli Szentszék (latin: Sancta Sedes) a katolikus egyház szóhasználatában a pápa személyét és azokat a központi szerveket jelenti, melyek segítik őt az egész világegyházra szóló lelkipásztori feladatában.^[1]

Apostoli Szentszék
A pápaság egyetemes jelképe
Székhely	Vatikán
Vezető	Ferenc pápa
Elhelyezkedése
é. sz. 41° 54′ 12″, k. h. 12° 27′ 12″41.90333333, 12.45333333
Az Apostoli Szentszék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Apostoli Szentszék témájú médiaállományokat.

A Szentszék kifejezés a 4-5. században alakult ki, eredetileg Apostoli Szék (Sedes Apostolica), majd Apostoli Szentszék alakban. Az „apostoli”, illetve a „szent” jelző Péter apostolra utal, aki az egyház nézete szerint az első volt az apostolok között. Az ő utódja a Római egyházmegye megyés püspöke, aki a püspökök és a hívek egységének örök és látható elve és alapja.

A „szék” hagyományosan a hivatal jelképe, jelen esetben a pápa legfőbb pásztori hivatalát jelenti, ami magába foglalja mind a tanítói, mind az egyházkormányzati joghatóságot. A Szentszék tehát szűkebb értelemben a római pápa hivatalát jelöli. Tágabb értelemben pedig a pápát és az őt segíteni hivatott apparátust, vagyis a Római Kúria különböző intézményeit is.^[2]

Külső területek

A Lateráni Palota és a Lateráni bazilika északi homlokzata

Falakon kívüli Szent Pál-bazilika

23 olyan hely van Róma városán belül és öt azon kívül, amelyeket Olaszország átengedett a Szentszéknek, bár ezek területileg nem összefüggők. Ezek területen kívüliséget élveznek, és részei az UNESCO világörökségnek:^[3]

• a Lateráni Szent János-bazilika és épületei (bazilika, Lateráni Palota és a szent lépcső)
• a Santa Maria Maggiore-bazilika és épületei
• a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika (San Paolo fuori le mura) és épületei
• a kancellária épülete
• a Propaganda Fide (a Hitterjesztési Kongregáció) palotája
• a trasteverei Szent Callixtus-palota
• a Hittani Kongregáció székháza (Palazzo del Sant'Offizio)
• a Palazzo dei Convertendi, a Keleti Egyházak Kongregációjának székhelye
• a Palazzo Maffei (avagy a Vicariato), Róma egykori püspöki székhelye
• a Kongregációk Palotája (Propilei-palota)
• a Palazzo Pio (1979 óta területen kívül)
• a római Pápai Kisszeminárium
• ingatlanok a Gianicolo dombon

Rómán kívüli területek:

• Pápai nyaraló, Villa Cybo, Villa Barberini (Castel Gandolfo, 55 hektár)
• a Vatikáni Rádió új adóállomása Santa Maria di Galeriában (Róma Cesano kerülete mellett)

Nemzetközi kapcsolatok

A katolikus egyház – az egyházi jogfelfogás szerint – eredeti jogrend, szerves és egységes valóság, amely jellegénél fogva alkalmas arra, hogy jogok és kötelességek alanya legyen. Eszerint a római pápának, aki a katolikus egyházat képviseli, szuverén joga részt venni a nemzetközi kapcsolatokban, vagyis teljes értékű kapcsolatokat fenntartani az államokkal és más nemzetközi szereplőkkel. Ezt a jogát mindig elismerték elvben és gyakorlatban: az államok fogadták a pápa követeit, és maguk is küldtek követeket hozzá. A nemzetközi jog ennek megfelelően ismeri el a Szentszék jogalanyiságát.^[4]

A Szentszék jelenleg 180 állammal áll diplomáciai kapcsolatban. Ugyancsak nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat ápol az Európai Közösségekkel és a Szuverén Máltai Lovagrenddel, valamint a Palesztin Állammal is. A Szentszék továbbá számos nemzetközi kormányzati szervezetben bír megfigyelői státusszal (pl. az ENSZ-ben és annak szakosított szervezeteiben), néhányban pedig rendes tagsággal (pl. az EBESZ-ben, vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségben).^[5]

Magyarország Szent István kora óta áll diplomáciai kapcsolatban a Szentszékkel. Budapesten 1920-1945. között működött apostoli nunciatúra, majd a rendszerváltáskor 1990-ben álltak helyre a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok.^[6]

• 1997: vatikáni szerződés a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között

Jegyzetek

1. Erdő Péter: A Szentszék és Magyarország. Új katolikus könyvtár
2. Érszegi Márk Aurél, Péter utódának szolgálatában. Szabadka, 2008
3. Zone extraterritoriali vaticani (olasz nyelven). Vatikán hivatalos honlap, 2001. (Hozzáférés: 2010. július 1.)
4. Érszegi Márk Aurél, Péter utódának szolgálatában. Szabadka 2008.
5. Nota informativa sui Rapporti diplomatici della Santa Sede, 11.01.2016
6. http://magyarorszagszentszek.blogspot.it/p/magyarorszag-es-szentszek-diplomaciai.html

További információk

• Magyarország és a Szentszék kapcsolatának ezer éve; szerk. Zombori István; METEM, Bp., 1996
• Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolata, 1920–2000; szerk. Zombori István; Szt. István Társulat–METEM, Bp., 2001
• Agostino Casaroli: A türelem vértanúsága. A Szentszék és a kommunista államok, 1963–1989; szerk. Carlo Felice Casula, Giovanni Maria Vian, bev. Achille Silvestrini bevezetőjével, ford. Szerdahelyi Csongor; Szt. István Társulat, Bp., 2001
• Szabó Csaba: A Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a hatvanas években; Magyar Országos Levéltár, Bp., 2005
• Szentszéki dokumentumok a megszentelt életről, 1964–2002; szerk., előszó Tőzsér Endre, ford. Adamik Tamás et al.; Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Bp., 2007
• Érszegi Márk Aurél: Péter utódának szolgálatában. A Szentszék és intézményei; Vajdasági Keresztény Ifjúság, Szabadka, 2008
• Hubert Wolf: A pápa és az ördög. A vatikáni levéltárak és a Harmadik Birodalom; ford. Paulik Péter; Szt. István Társulat, Bp., 2010
• Magyarország és a római Szentszék. Források és távlatok. Tanulmányok Erdő bíboros tiszteletére; szerk. Tusor Péter; MTA PPKE "Lendület" Egyháztörténeti Kutatócsoport–Gondolat, Bp.–Róma, 2012 (Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nuncupatae Ser. 1. Collectanea Vaticana Hungariae Classis 1.)
• Érszegi Márk Aurél: Pápa, Szentszék, Vatikán; Szt. István Társulat, Bp., 2014
• Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai, 1920–2015; szerk. Fejérdy András; METEM–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány–Balassi Intézet Római Magyar Akadémia, Bp.–Róma, 2015 (METEM könyvek)
• A Budapesti Apostoli Nunciatúra levéltára, 1920–1939 / The archives of the Apostolic Nunciature in Budapest, 1920–1939; szerk. Tóth Krisztina, Tusor Péter; MTA-PPKE "Lendület" Egyháztörténeti Kutatócsoport–Gondolat, Bp.–Róma, 2016 (Inventarium Vaticanum)
• Magyarország és a római Szentszék II. Vatikáni magyar kutatások a 21. században; szerk. Tusor Péter, Szovák Kornél, Fedeles Tamás; MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, Bp.–Róma, 2017 (Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nuncupatae. Ser. 1., Collectanea Vaticana Hungariae. Classis 1.)
• Varietas delectat. A pápai-magyar kapcsolatok sokszínűsége a 11-14. században; szerk. Kiss Gergely; PTE BTK TTI Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék, Pécs, 2019 (DeLegatOnline könyvek)
• Maléth Ágnes: A Magyar Királyság és a Szentszék kapcsolata I. Károly korában, 1301–1342; PTE BTK TTI Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék, Pécs, 2020 (DeLegatOnline könyvek)
• John W. O'Malley: A pápák története. Pétertől napjainkig; ford. Szeles Ágnes; Jezsuita, Budapest, 2020
• Tóth Krisztina: Az Apostoli Szentszék és Trianon egyházkormányzati következményei; MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, Bp.–Róma, 2021 (Előadások a Fraknói Nyári Akadémián)
• Rónay Tamás: Rejtélyes vatikáni diplomácia. Mit tesz a pápa a békéért?; Európa, Budapest, 2023