Fribourg
város Svájcban, Fribourg kanton fővárosa From Wikipedia, the free encyclopedia
Fribourg (svájci németül Fryburg [fribʊrg], irodalmi német nyelven: Freiburg im Üechtland, franciául Fribourg, [fʀibuʀ], franko-provanszálul Friboua) svájci város, Fribourg kanton fővárosa. Fribourg Svájc nyugati-középső részén fekszik, fontos gazdasági, közigazgatási és oktatási központ. Fribourg a germán és újlatin nyelvterületeket elválasztó képzeletbeli határ mentén fekszik, így Fribourg és az egész kanton kétnyelvű. A város kétnyelvű (francia-német) egyeteme az egyik legismertebb egyetem Svájcban.
| Fribourg (Fryburg) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svájc | ||
| Kanton | Fribourg kanton | ||
| Gépkocsijel | FR | ||
| Polgármester | Pierre-Alain Clément (SP) | ||
| Irányítószám |
| ||
| Körzethívószám | 026 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 38 365 fő (2018. dec. 31.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 610 m | ||
| Terület | 9,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 48′, k. h. 7° 09′ | |||
 | |||
| Fribourg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fribourg témájú médiaállományokat. | |||
Freibourg 581 méterrel fekszik a tengerszint felett. Berntől való távolsága kb. 28 kilométer. Freibourg és környéke egy fennsíkon fekszik, átlagosan 620 méter tengerszint feletti magasságban. A várost délről északi irányban átszeli a kanyargós Saane folyó. A völgyben a folyó szélessége átlag 200, maximum 500 méter.
A közigazgatási város területe 9,3 négyzetkilométer. A város önkormányzati területe viszonylag kicsi.
A város - a belvárosi részt kivéve - nagyrészt erdővel borított. 1997-ben a település 18%-át erdők és cserjék borították, 14%-át mezőgazdaságra használták fel.
Havi átlaghőmérséklet
Forrás: www.meteoschweiz.admin.ch[2] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Demográfiai adatok | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | A német nyelvet beszélők aránya |
| 1450 | 6'000 | |
| 1798 | 5'117 | |
| 1850 | 9'065 | |
| 1870 | 10'581 | |
| 1888 | 12'195 | 37,1% |
| 1900 | 15'794 | 35,4% |
| 1910 | 20'293 | 33,0% |
| 1930 | 21'557 | 33,3% |
| 1950 | 29'005 | 33,2% |
| 1960 | 32'583 | |
| 1970 | 39'695 | 28,0% |
| 1980 | 37'400 | |
| 1990 | 36'355 | 22,8% |
| 2000 | 34'897 | 21,2% |
| 2010 | 35'547 | |
2013-ban 37 485 lakosa volt a városnak, ezzel Fribourg kanton legnagyobb városa. A lakosság kb. 29%-a külföldi. A lakosság leggyorsabb növekedését a 20. században, 1930-1970 között tapasztalták. A népesség rekordját 1974-ben érte el, amikor mintegy 42 000 lakosa volt. Azóta a népesség hol csökkent, hol stagnált, de 2000 óta ismét növekvő tendenciát mutatott, miután 2000 és 2010 között kb. 700 fővel nőtt a lakosság.
A Svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal becslései szerint a város agglomerációjának lakossága mintegy 100 000 fő (2008-ban). Az agglomerációhoz tartozó fontosabb települések: Avry, Belfaux, Corminboeuf, Givisiez, Granges-Paccot, Marly, Matran és Villars-sur-Glâne, Villars-sur-Glâne, Givisiez és Granges-Paccot. Közvetlenül a város keleti szélénél található a körzethez tartozó Kis-Schönberg (francia: Petit-Schoenberg) és Düdingen Weiler Uebewil (francia: Villars-les-Joncs). Ezen két településsel együtt Fribourg lakossága mintegy 55 ezer fő.
A lakosok 63,6%-a francia nyelvű, 21,2%-a német és 3,8%-a olasz anyanyelvű (2000). A fennmaradó 11,4% rengeteg nyelvet beszél, többek között albánt, szerbet, horvátot, spanyolt vagy portugált. Bár a kanton jelentős részén, így a fővárosban is a francia nyelv van túlsúlyban, Fribourgban jelentős németajkú kisebbség él. A németek a francia nyelv túlsúlyba - illetve hivatalos státuszba kerülése óta küzdenek azért, hogy a kanton és a város hivatalosan is kétnyelvű legyen. A kanton iskoláiban két nyelven is lehet tanulni, ahogy a kétnyelvű egyetemen is.
Fribourg már nagyon régóta a germán és újlatin nyelveket elválasztó képzeletbeli vonal mentén feküdt, így a város nyelvileg ketté volt/van szakadva. A város 12. századi alapításakor még a német volt túlsúlyban, 1800 óta a francia nyelv fokozatosan szerzett befolyást, majd vette át a német nyelv szerepét. Az iparosodás következtében a városban francia nyelvű munkások költöztek. A 19. század végétől a németajkú lakosok kisebbségbe szorultak és hátrányos megkülönböztetésben éltek. A 2000-es években is indultak német részrúől próbálkozások, hogy kétnyelvű legyen a város, de ezt a francia többség minduntalan elutasította.
Freiburg lakossága túlnyomórészt katolikus. 2000-ben a város lakosságának 69%-át adta katolikus, 9%-át a protestáns vallás hívei, míg 8% valamilyen más vallás híve, vagy vallástalan.
A törvényhozó hatalom az ötévente választott törvényhozó tanács kezében van.
A 2011-es választások eredményei (zárójelben 2006):
A végrehajtó hatalom a városi tanács kezében van. A városi tanács öt tagból áll, hivatali idejük öt év. A tagok száma 2001-ben 9-ről 5 főre csökkent.
A városi tanács tagjai (2011-2016 közötti választási időszakban):
A városban a kerületi bíróság az illetékes igazságszolgáltató szerv.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
