francia költő, író From Wikipedia, the free encyclopedia
François Edouard Joachim Coppée (Párizs, 1842. január 12. – Párizs, 1908. május 23.) francia költő, író.
François Coppée | |
Született | François Édouard Joachim Coppée 1842. január 12.[1][2][3][4] Párizs[5] |
Elhunyt | 1908. május 23. (66 évesen)[6][7][8][9][10] Párizs 7. kerülete[11] |
Állampolgársága | francia |
Foglalkozása | |
Tisztsége |
|
Iskolái | Lycée Saint-Louis |
Kitüntetései |
|
Halál oka | fertőző betegség |
Sírhelye | Montparnasse-i temető (9) |
François Coppée aláírása | |
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók François Coppée témában. | |
A Wikimédia Commons tartalmaz François Coppée témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
1884-től volt a Francia Akadémia tagja. Első költeménygyűjteménye: Le reliquaire (1866) és Les intimités (1868). Ezeket követte Poèmes modernes (1869) c. kötete, amely Coppée hírnevét megalapozták. Később színdarabokat is írt: Le passant (1869); La grève des forgerons (1869), majd újból költeményeket: Les humbles (1862); Le cahier rouge (1874); Olivier (verses elbeszélés, 1875); L'Exilée (verses elbeszélés (1877); Récits et élégies (1878); Vingt contes nouveaux (1883) és egy regényt: Une idylle pendant le siège (1876).
Mint drámaíró inkább az egyfelvonásos daraboknál maradt: Deux douleurs (1870), Fais ce que doit (1871), Les bijoux de la délivrance (1872); Le Luthier de Crémone (1876); nagyobb, ötfelvonásos darabokkal csak erkölcsi sikereket ért el; ilyenek: Madame de Maintenon (1881), Severo Torelli (1883). További munkái: Une mauvaise soirée (1887), Contes rapides (1888), Henriette (1889), Les paroles sincères (1890), Toute une jeunesse (1890), Le cahier rouge (Poésies, 1891), Le coup de Tampon (Poésies, 1891), L'Homme-affiche (1891), Plus de sang, Promenades et intérieures (1891). Le Pater (1889) című egyfelvonásos darabjának előadását 1889 decemberében a minisztérium megtiltotta.
Összes művei (Œuvres complètes) Párizsban 1885-ben jelentek meg 6 kötetben.[12]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.