A Bonaparte-ház által használt uralkodói cím From Wikipedia, the free encyclopedia
A francia császár (franciául: Empereur des Français) az Első és a Második Francia Császárság uralkodója volt.
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Franciák császára | |
Empereur des Français | |
Császári címer | |
III. Napóleon 1852. december 2. – 1870. szeptember 4. | |
Adatok | |
Ország | Francia Császárság |
Megszólítás | Ő császári fensége |
Első | I. Napóleon |
Utolsó | III. Napóleon |
Uralkodóház | Bonaparte-ház |
Nyughely | Invalidusok háza, Párizs |
Rezidencia | Tuileriák palotája, Párizs Élysée-palota, Párizs |
Tituláris trónörökös | Jean-Christophe Bonaparte |
Regnálás kezdete | 1804. május 18. 1852. december 2. |
Regnálás vége | 1815. június 22. 1870. szeptember 4. |
Előd | Franciaország királya |
Utód | Franciaország elnöke |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A császár a Bonaparte-ház által használt cím és hivatal attól kezdve, hogy a Szenátus 1804. május 18-án Napóleont császárrá kiáltotta ki, majd 1804. december 2-án a párizsi Notre-Dame-székesegyház székesegyházban a koronával a franciák császárává koronázták.[1]
A cím hangsúlyozta, hogy a császár „a francia nép” (a nemzet) felett uralkodott, nem pedig Franciaország (az állam) felett. A „ francia király ” régi képlete azt jelezte, hogy a király személyes tulajdonként birtokolta Franciaországot. Az új kifejezés alkotmányos monarchiát jelzett.[2] A címet szándékosan azért hozták létre, hogy megőrizzék a Francia Köztársaság megjelenését, és hogy megmutassák, hogy a francia forradalom után a feudális rendszer felhagyott, és nemzetállam jött létre, amelyben egyenrangú állampolgárok voltak a császár alattvalói. (1809. január 1. után az államot hivatalosan Francia Birodalomként emlegették.[3])
A "franciák császára" címnek azt kellett volna demonstrálnia, hogy Napóleon megkoronázása nem a monarchia helyreállítása, hanem egy új politikai rendszer, a Francia Birodalom bevezetése volt. Napóleon uralma 1815. június 22-ig tartott, amikor is vereséget szenvedett a waterlooi csatában, száműzték és bebörtönözték Szent Ilona szigetére, ahol 1821. május 5-én halt meg. Uralkodását az 1814-es Bourbon-restauráció és Elbába való száműzése szakította félbe, ahonnan kevesebb mint egy évvel később megszökött, hogy visszaszerezze a trónt, és még 111 napig uralkodott császárként végső veresége és száműzetése előtt.
A francia császárok különféle címekkel és követelésekkel rendelkeztek, amelyek a Bonaparte-ház által uralt földek földrajzi kiterjedését és sokféleségét tükrözték.
I. Napóleon császári és királyi felsége, Isten kegyelméből és a köztársaság alkotmányából Franciaország császára, Olaszország királya, a Rajnai Szövetség védelmezője, a Svájci Államszövetség közvetítője és Andorra társhercege.
Ő Császári Felsége II. Napóleon, Isten kegyelméből és a Köztársaság alkotmányából, Franciaország császára és Andorra társhercege.
Ő császári felsége, III. Napóleon, Isten kegyelméből és a nemzet akaratából, a franciák császára és Andorra társhercege.[4]
Portré | Név | Regnálás
kezdete |
Regnálás
vége |
Uralkodóház | Jegyzet | |
---|---|---|---|---|---|---|
1. | I. Napoleon francia császár |
1804. május 18. | 1814. április 11. | — |
I. Napóleon császár száműzetése ellenére az Első Francia Birodalom császáraként tartják számon.
Portré | Név | Regnálás
kezdete |
Regnálás
vége |
Uralkodóház | Jegyzet | |
---|---|---|---|---|---|---|
(1.) | I. Napoleon francia császár |
1815. március 20. | 1815. június 22. | — | ||
2. | II. Napoleon francia császár |
1815. június 22. | 1815. július 7. | I. Napoleon fia |
Portré | Név | Regnálás
kezdete |
Regnálás
vége |
Uralkodóház | Jegyzet | |
---|---|---|---|---|---|---|
3. | 1852. december 2. | 1870. szeptember 4. | I. Napoleon unokaöccse |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.