Evy, születési nevén Evelyne Verrechia, később használt polgári nevén Evelyn Lenton (Angers, Maine-et-Loire, Franciaország, 1945. december 16.– ) francia énekesnő. Művészneveként használta még a Lucille Lenton, Evelyne Lenton, E. Lenton, E.Lenton, E.Weyman és Lenton neveket is.[1] Francia anyanyelve mellett olaszul, spanyolul és angolul is énekelt több-kevesebb sikert aratott számokat.
| Evy | |
| Életrajzi adatok | |
| Álnév |
|
| Született | 1945. december 16.(78 éves) Angers, Maine-et-Loire |
| Származás | francia |
| Pályafutás | |
| Műfajok | yé-yé, pop, varieté |
| Aktív évek | 1963-2006 |
| Hangszer | ének |
| Tevékenység | énekes |
| Kiadók | Riviera |
| Evy weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Korai évek
Evelyne Verrechia zenészcsaládban született: nagyapjának saját zenekara volt, édesanyja ugyancsak zenész volt, bátyja, Albert Verrechia (művésznevén Albert Weyman) pedig zeneszerző és zenei producer lett. Ő maga ötévesen kezdett zongorázni tanulni, s a testvérek első közös (Les Titans nevű) együttesüket Evelyne 12 éves korában alakították meg. Evelyne már tizenévesen felvette az Evy művésznevet, és hamar lehetősége nyílt arra is, hogy énekesként mutatkozzék be a párizsi beatrajongó közönség előtt, a Beatles és a Rolling Stones néhány párizsi fellépése előtt.
Első kislemezei 1963-ban jelentek meg a Barclay kiadónál, ugyancsak Evy néven, Pourquoi choisir?, Chaque chaque fois és 1+1=1 címekkel. 1964-ben újabb lemezek következtek, Viens, viens, viens és Quel genre de fille címmel, amelyek gyakran szerepeltek a Salut les Copains rádióműsor slágerlistáin is. 1965-ben Evy a családjával és néhány zenész barátjával együtt Rómába költözött, és ott folytatta karrierjét, olyan kislemezek megjelentetésével, mint a Giochi proibiti, jeux interdits (1965), L’habito non fa il beatnik (1966), illetve a Domani il mondo sara nelle nostre mani (1967). 1969-ben az élettársával több évre Londonba költözött, ahol újabb két lemezt rögzített angol nyelven.
Belle Epoque
Több év angliai tartózkodás után, 1976-ban hallatott ismét magáról, amikor is a bátyja javaslatára és az ő producersége mellett megalakította a Belle Epoque nevű diszkózenét játszó együttest; a háromtagú lánycsapatnak ő volt a vezető énekese, a két másik, nála jó tíz évvel fiatalabb tag elsősorban táncosként, másodsorban énekesként vett részt a produkciókban. A trió első sikerszáma a Los Bravos együttes által sikerre vitt Black is Black diszkóváltozata volt, amellyel még az alakulásuk évében robbantak be az eurodisco közéletébe, következő nagy diszkóslágerük, a Miss Broadway (1977) a brit slágerlistákon az élre is feljutott, az Egyesült Államokban a 15. helyezést érte el, de sok más országban, köztük még Magyarországon is népszerű volt.
A következő években az együttes további számokat vitt sikerre (hazánkban is ismert diszkósláger volt például a Bamalama című, 1978-as szerzeményük) és két nagylemezt is megjelentettek még. 1981-ig koncerteztek együtt, ezt követően Evelyne 1982-től újból szólókarrierbe kezdett.
Ismét szólóban
1982 után Evelyne / Evelyn Lenton néven folytatta pályáját, újabb lemezek megjelentetésével, melyekben valamelyest megpróbált lépést tartani a könnyűzenei divatok változásaival is (pl. remixek készítésén keresztül), népszerűsége azonban már nem érte el a korábbi szinteket. 2006-ban, első diszkóslágereinek 30. évfordulója alkalmából új albumot jelentetett meg, benne régebbi szólószámok és Belle Epoque-dalok remixeivel, illetve korábban kiadatlan, új dalokkal.
Egész életében soha nem ment férjhez, és bár élete során három hosszú, komoly kapcsolata is volt, soha nem vállalt gyermeket sem.[2] Élettársainak egyike Barry Dean, az Oblivion Express basszusgitárosa volt.
Albumok
- Operator (Lupus) – 1982
- Sunshine Ecstasy (WEA) – 1992
Kislemezek, EP-k
- Tu M'fais De La Peine (RCA Victor) – 1982
- Operator / My Pain Is Over (Lupus) – 1982[3]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
