Az Ethnologue (teljes angol címén: Ethnologue: Languages of the World, azaz „Etnológus: A világ nyelvei”) nyomtatott és internetes formában is elérhető nyelvkatalógus.[1] Kibocsátója a SIL International (korábban ismert nevén Summer Institute of Linguistics, „Nyári Nyelvi Intézet”) keresztény nyelvészeti szolgáltató szervezet, melynek célja a kevésbé ismert nyelvek tanulmányozása a nyelv fejlődésének elősegítésére, valamint hogy – az adott nyelv beszélőivel együttműködve – beszélőiket saját nyelvükön írt Bibliával lássa el.[2] A Linguasphere Observatory Register mellett jelenleg a legteljesebb elérhető adatbázis a világ nyelveiről.
A 2009-ben kibocsájtott 16. kiadás 7358 nyelv adatait tartalmazza (szemben a 2005-ös 15. kiadás 6912, és a 2000-es 14. kiadás 6809 nyelvével). Megadja a beszélők számát, földrajzi területét, dialektusait, a nyelvek neveit (az adott nyelv elsődleges nevén kívül felsorolja a nyelvnek a beszélői által, a hivatalos kormányzati szervek, a külföldiek és a szomszédos népek által használt neveit, valamint a történelem során használt különféle elnevezéseit is), valamint egyéb részleteket (pl. kölcsönös érthetőség százalékos aránya a főbb rokon nyelvekkel, az adott nyelven elérhető bibliák). A kiadvány írói szociolingvisztikai módszerekkel határozzák meg, hogy mi tekinthető külön nyelvnek, és mi csak dialektusnak.[3] Az Ethnologue ebben az ISO 639-3 szabvány kritériumait használja, mely elsősorban a kölcsönös érthetőségen alapszik.[4]
1984-ben az Ethnologue hárombetűs kódrendszert vezetett be az egyes nyelvek azonosítására, az úgynevezett SIL-kódot. A korábbi ISO 639-1 szabványnál ez az új kódrendszer jóval átfogóbb volt. A 14. kiadás már 7148 nyelv kódjait tartalmazta, amelyek általában nem egyeztek meg az újabb nemzetközi szabvány, az ISO 639-2 kódjaival. 2002-ben az Ethnologue-ot felkérték, hogy az ISO-val (International Organization for Standardization), a nemzetközi sztenderdek kialakítására létrehozott szervezettel együtt dolgozva hozzanak létre most már egységes kódrendszert. Az Ethnologue ma is az e munka eredményeként létrejött kódrendszert, az ISO 639-3-at használja. A 15. kiadásban már 7229 kód szerepelt. A kiadvány semlegességét néha vitatják, néha dicsérik.
Az alábbiakban az Ethnologue nyelvmutatójának tizenhatodik kiadásában szereplő nyelvcsaládok listája olvasható,[5] a kontinens megadásával és az Ethnologue mutatója alapján a nyelvcsaládba tartozó nyelvek számával kiegészítve. A besorolt nyelvek mellett az Ethnologue számon tart 50 szigetnyelvet és 73 besorolatlan természetes nyelvet, továbbá 1 mesterséges, 82 kreol, 17 pidzsin, 130 jel- és 23 közvetítőnyelvet is.[5]
| Nyelvcsalád | Kontinens | Nyelvek száma |
|---|---|---|
| afroázsiai | Afrika/Ázsia | 374 |
| algonkin | Észak-Amerika | 44 |
| altaji | Európa/Ázsia | 66 |
| amto-muszan | Ausztrálázsia | 2 |
| andamán | Ázsia | 13 |
| andoki | Dél-Amerika | 2 |
| arafundi | Ausztrálázsia | 3 |
| araukán | Dél-Amerika | 2 |
| arava | Dél-Amerika | 5 |
| aravak | Dél-Amerika | 59 |
| Arutani–Sape | Dél-Amerika | 2 |
| Australian | Ausztrálázsia | 264 |
| Austro-Asiatic | Ázsia | 169 |
| Austronesian | Ázsia/Ausztrálázsia | 1257 |
| Aymaran | Dél-Amerika | 3 |
| Barbacoan | Dél-Amerika | 7 |
| baszk | Európa | 1 |
| Bayono–Awbono | Ausztrálázsia | 2 |
| Border | Ausztrálázsia | 15 |
| Cahuapanan | Dél-Amerika | 2 |
| Central Solomons | Ausztrálázsia | 4 |
| Chapacura-Wanham | Dél-Amerika | 5 |
| Chibchan | Dél-Amerika | 21 |
| Chimakuan | Észak-Amerika | 1 |
| Choco | Dél-Amerika | 12 |
| Chon | Dél-Amerika | 2 |
| Chukotko-Kamchatkan | Ázsia | 5 |
| Chumash | Észak-Amerika | 7 |
| Coahuiltecan | Észak-Amerika | 1 |
| dél-kaukázusi | Ázsia | 5 |
| dravida | Ázsia | 85 |
| East Geelvink Bay | Ausztrálázsia | 11 |
| East New Britain | Ausztrálázsia | 7 |
| Eastern Trans-Fly | Ausztrálázsia | 4 |
| Eskimo–Aleut | Észak-Amerika | 11 |
| északnyugat-kaukázusi | Európa/Ázsia | 34 |
| Guahiban | Dél-Amerika | 5 |
| Gulf | Észak-Amerika | 4 |
| Harakmbet | Dél-Amerika | 2 |
| Hibito–Cholon | Dél-Amerika | 2 |
| Hmong–Mien | Ázsia | 38 |
| Hokan | Észak-Amerika | 23 |
| Huavean | Észak-Amerika | 4 |
| indoeurópai | Európa/Ázsia | 439 |
| Iroquoian | Észak-Amerika | 9 |
| Japonic | Ázsia | 12 |
| Jivaroan | Dél-Amerika | 4 |
| kaddó | Észak-Amerika | 5 |
| kajova-tano | Észak-Amerika | 6 |
| karib | Dél-Amerika | 31 |
| Katukinan | Dél-Amerika | 3 |
| Kaure | Ausztrálázsia | 4 |
| keresz | Észak-Amerika | 2 |
| koiszan | Afrika | 27 |
| kvomtari | Ausztrálázsia | 10 |
| Lakes Plain | Ausztrálázsia | 20 |
| Left May | Ausztrálázsia | 2 |
| Lower Mamberamo | Ausztrálázsia | 2 |
| Lule–Vilela | Dél-Amerika | 1 |
| Macro-Ge | Dél-Amerika | 32 |
| Mairasi | Ausztrálázsia | 3 |
| maja | Észak-Amerika | 69 |
| Maku | Dél-Amerika | 6 |
| Mascoian | Dél-Amerika | 5 |
| Mataco–Guaicuru | Dél-Amerika | 12 |
| Maybrat | Ausztrálázsia | 2 |
| mihe-zoke | Észak-Amerika | 17 |
| miszumalpa | Észak-Amerika | 4 |
| Mongol-Langam | Ausztrálázsia | 3 |
| Mura | Dél-Amerika | 1 |
| muszkogi | Észak-Amerika | 6 |
| na-dene | Észak-Amerika | 46 |
| nambikvara | Dél-Amerika | 7 |
| niger-kongói | Afrika | 1532 |
| nílus-szaharai | Afrika | 205 |
| Nimboran | Ausztrálázsia | 5 |
| North Bougainville | Ausztrálázsia | 4 |
| North Brazil | Dél-Amerika | 1 |
| Oto-Manguean | Észak-Amerika | 177 |
| pano | Dél-Amerika | 28 |
| pano-takana | Dél-Amerika | 6 |
| Pauwasi | Ausztrálázsia | 5 |
| Peba–Yaguan | Dél-Amerika | 2 |
| penuti | Észak-Amerika | 33 |
| Piawi | Ausztrálázsia | 2 |
| Quechuan | Dél-Amerika | 46 |
| Ramu – Lower Sepik | Ausztrálázsia | 32 |
| Salishan | Észak-Amerika | 26 |
| Salivan | Dél-Amerika | 3 |
| Senagi | Ausztrálázsia | 2 |
| sentani | Ausztrálázsia | 8 |
| Sepik folyó vidéki | Ausztrálázsia | 56 |
| sino-tibeti | Ázsia | 449 |
| Sko | Ausztrálázsia | 7 |
| Somahai | Ausztrálázsia | 2 |
| South Bougainville | Ausztrálázsia | 9 |
| South-Central Papuan | Ausztrálázsia | 22 |
| sziú | Észak-Amerika | 17 |
| Tai–Kadai | Ázsia | 92 |
| Tarascan | Észak-Amerika | 2 |
| Tequistlatecan | Észak-Amerika | 2 |
| Tor–Kwerba | Ausztrálázsia | 24 |
| Torricelli | Ausztrálázsia | 56 |
| Totonacan | Észak-Amerika | 12 |
| Trans–New Guinea | Ausztrálázsia | 477 |
| Tucanoan | Dél-Amerika | 25 |
| Tupi | Dél-Amerika | 76 |
| uráli | Európa/Ázsia | 37 |
| Uru–Chipaya | Dél-Amerika | 2 |
| Uto-Aztecan | Észak-Amerika | 61 |
| Wakashan | Észak-Amerika | 5 |
| West Papuan | Ausztrálázsia | 23 |
| Witotoan | Dél-Amerika | 6 |
| Yanomam | Dél-Amerika | 4 |
| Yele – West New Britain | Ausztrálázsia | 3 |
| Yeniseian | Ázsia | 2 |
| Yuat | Ausztrálázsia | 6 |
| Yukaghir | Ázsia | 2 |
| Yuki–Wappo | Észak-Amerika | 2 |
| Zamucoan | Dél-Amerika | 2 |
| Zaparoan | Dél-Amerika | 7 |
- Contents – Tartalomjegyzék (5. oldal)
- Abbreviations – Rövidítésjegyzék (6. oldal)
- Introduction – Bevezetés (7–13. oldal)
- Statistical Summaries – Statisztikai táblázatok (15–36. oldal)
- Part I. Languages of the World – I. rész: A világ nyelveinek katalógusa, földrészenként, országonként (37–672. oldal)
- Part II. Language Maps – II. rész: Nyelvi térképek (673–887. oldal)
- Part III. Indexes – III. rész: Mutatók (889–1272. oldal)
- Language Name Index – Nyelvnévmutató (891–1229. oldal)
- Language Code Index – A nyelvek hárombetűs kódjainak mutatója (1231–1270. oldal)
- Country Index – Országnévmutató (1271–1272. oldal)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
