Eric Hobsbawm

Eric John Ernest Hobsbawm, [ˈhɒbz.bɔːm] (Alexandria, 1917. június 9. – London, 2012. október 1.) brit marxista történész, szakterülete a felemelkedő kapitalizmus, szocializmus és nacionalizmus volt. Legismertebb munkái a „hosszú” 19. századot felölelő trilógia: A forradalmak kora. 1789–1848. (The Age of Revolution: Europe 1789–1848); A tőke kora. 1848–1875. (The Age of Capital: 1848–1875); A birodalmak kora. 1875–1914. (The Age of Empire: 1875–1914) és folytatásuk A szélsőségek kora. A rövid 20. század története. 1914–1991., (The Age of Extremes).

Eric Hobsbawm
Született	1917. június 9.[1][2][3][4][5] Alexandria[6][7]
Elhunyt	2012. október 1. (95 évesen)[1][2][8][3][4] London[7]
Állampolgársága	brit
Házastársa	Muriel Seaman Marlene Hobsbawm
Gyermekei	Julia Hobsbawm Andy Hobsbawm Joss Bennathan
Szülei	Nelly Hobsbaum Leopold Percy Hobsbaum
Foglalkozása	író gazdaságtörténész társadalomtörténész egyetemi oktató zenei újságíró történész
Iskolái	King's College St Marylebone Grammar School Prinz-Heinrichs-Gymnasium
Kitüntetései	a Bécsi Egyetem díszdoktora[9] a Károly Egyetem díszdoktora Fellow of the British Academy Fellow of the Royal Society of Literature American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja Companion of Honour[10] Deutscher Memorial Prize (1995) Lionel Gelber Prize (1995) Wolfson History Prize (1997) Lipcsei Könyvdíj az Európai Megértésért (1999) Medlicott Medal (1999)[11] Ernst Bloch Award (2000) Balzan-díj (2003, 2003) honorary doctor of the University of Girona (2008) Bécs város díszpolgára (2008) Bochum Historian Prize (2008)
Halál oka	tüdőgyulladás
Sírhelye	Highgate temető
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Eric Hobsbawm témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete és munkássága

Hobsbawm lengyel és osztrák eredetű, londoni, kereskedelemmel foglalkozó, zsidó családban született Egyiptomban. Az anyanyelve angol volt, de megtanult németül, franciául, spanyolul és olaszul is. Két évvel később a szülei Bécsbe, majd Berlinbe költöztek. 1929-ben, mindössze 12 évesen elvesztette apját, s gyermekfelügyeletet és angol tanítást kellett vállalnia, hogy családját támogassa. 1931-ben anyja is meghalt, ezt követően rokonai fogadták örökbe. Hitler hatalomra kerülése után nevelőszüleivel Londonba emigrált. 1936-ban felvették a cambridge-i King’s College-be. Történelem szakos doktori dolgozatának témája a Fabiánus Társaság volt.

A második világháborúban mérnöki és oktatási katonai egységnél teljesített szolgálatot. 1947-től adott elő a londoni Birkbeck Egyetemen, 1959-től docens, 1970-től professzor 1982-ig, ezután a történelem nyugalmazott professzora. 1949–55 között a cambridge-i King’s College tagja. Az ötvenes évek brit puha mccarthyzmusa idején megtarthatta állását, de nem adhatott elő és nem kaphatott professzori státuszt. 1952-ben a Past & Present című akadémiai újság alapításában segédkezett. 1960-ban vendégprofesszor volt a kaliforniai Stanford Egyetemen. 1970-ben kapott professzori kinevezést, 1978-tól a British Academy tagja. 1971-ben külföldi tiszteletbeli tagként beválasztották a nagy múltú amerikai tudományos társaság, az American Academy of Arts and Sciences tagjainak sorába, 2006-tól a brit Királyi Irodalmi Társaság (Royal Society of Literature) tagja. 1982-től nyugdíjas, de megtartotta vendég-professzorátusát a manhattani New School for Social Research-ön (1984–97), illetve 2002-től mintegy tíz éven át betöltötte a londoni Birkbeck Egyetem elnöki tisztét. Munkásságának elismeréseként számos magas kitüntetésben részesült, többek között 2003-ban megkapta a Balzan Díjat Európa 20. századi történetét feldolgozó munkáiért.

Muriel Seamannel 1943-ban kötött első házassága 1951-ben válással végződött. Második házasságában – felesége Marlene Schwarz – két gyermeke született: Julia Hobsbawm és Andy Hobsbawm.

Művei

Magyarul

• A forradalmak kora. 1789–1848; ford. Litván György, névmutató H. Haraszti Éva; Kossuth, Bp., 1964
• Primitív lázadók. Vázlatok a társadalmi mozgalmak archaikus formáiról a XIX. és a XX. században. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1974. 278 old. [ford. Tandori Dezső]
• A tőke kora. 1848–1875. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1978. 286 old. [ford. Zinner Judit] ISBN 9630912023
• A forradalmak kora. 1789–1848. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1988. 372 old. [2. kiad.] [ford. Litván György] ISBN 9630932407
• A nacionalizmus kétszáz éve. Előadások; ford. Baráth Katalin; Maecenas, Bp., 1997 (Maecenas kiskönyvtár)
• A szélsőségek kora. A rövid 20. század története. 1914–1991. Pannonica Könyvkiadó, Budapest, 1998. 573 old. [ford. Baráth Katalin] ISBN 9638469773
• A birodalmak kora. 1875–1914. Pannonica Könyvkiadó, Budapest, 2004. 382 old. [ford. Baráth Katalin] ISBN 9639252921
• A történelemről, a történetírásról. Napvilág Könyvkiadó, Budapest, 2006. 315 old. [ford. Göbölyös Magdolna és Pálvölgyi Lídia] ISBN 9639350486
• Mozgalmas évek : egy huszadik századi életút. L’Harmattan – Eszmélet Alapítvány, Budapest, 2008. 397 old. [ford. Baráth Katalin] ISBN 9789632360997
• Hétköznapi hősök: ellenállók, lázadók és a dzsessz. L’Harmattan – Eszmélet Alapítvány, Budapest, 2009. 432 old. [ford. Baráth Katalin] ISBN 9789632362182

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Eric Hobsbawm című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
2. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
4. Brockhaus (német nyelven)
5. The Fine Art Archive
6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
7. www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
8. Eric Hobsbawm dies, aged 95. The Guardian. (Hozzáférés: 2012. október 1.)
9. http://geschichte.univie.ac.at/en/persons/eric-j-hobsbawm-prof-dr
10. https://elpais.com/cultura/2012/10/01/actualidad/1349086514_771066.html
11. https://www.history.org.uk/aboutus/resource/8702/the-medlicott-medal

További információk