Endrőd
Gyomaendrőd városrésze From Wikipedia, the free encyclopedia
Endrőd ma Gyomaendrőd város része Békés vármegye Gyomaendrődi járásában. Gyomával történt 1982-es egyesülésével lett Gyomaendrőd része. Az egykori Szentlászló nevű külterületi lakotthelyéből alakult meg Hunya község.
Endrőd | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Település | Gyomaendrőd |
Városhoz csatolás | 1982 |
Korábbi rangja | nagyközség |
Irányítószám | 5502 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 57′ 13″, k. h. 20° 45′ 02″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Endrőd témájú médiaállományokat. |
Fekvése
Békés vármegye északi részén található, a Hármas-Körös déli oldalán, bal partján. A folyónak itt több holtága is található; itteni szakasza a Körös–Maros Nemzeti Park része.
Megközelítése
Endrőd a 443-as és a 46-os főutak találkozásánál terül el, előbbi Szarvassal, utóbbi Mezőtúrral, illetve Gyomával és Mezőberénnyel köti össze. Központjából indul ki a 4642-es út is, amely Kondorossal, Nagyszénással és Szentessel teremt összeköttetést.
Központját vasút nem érinti, de az északi határában elterülő Nagylapos városrész mellett elhalad a Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal, amelynek egy megállóhelye is van ott, Nagylapos megállóhely, ahol korábban még posta is üzemelt.[1]
Története
Endrődön történt 1935. március 20-án a 8 halálos áldozatot követelő endrődi sortűz.
Néprajza
Endrődön gyűjtötték a következő három balladát:
Szegvári Katica, Szegvári Mariska (Sági bíró lánya) Szegvári Katica, Szegvári Mariska, |
Jaj de széles, jaj de hosszú az-az út (Pápainé ballada) Jaj de széles, jaj de hosszú az-az út, |
Hallottátok 1910-ben (Szosznyák ballada) Hogy mi történt Kisendrőd községben, – Vaszkó Irén gyűjtése[2] |
Nevezetes endrődiek
Jegyzetek
Források
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.