Egyházasgerge
magyarországi község Nógrád vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Egyházasgerge község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
| Egyházasgerge | |||
 | |||
| 16. századi római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Járás | Salgótarjáni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | László Viktor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3185 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 659 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 46,97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,37 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 10′ 43″, k. h. 19° 38′ 53″ | |||
 Egyházasgerge
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Egyházasgerge weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egyházasgerge témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Salgótarjántól 20 kilométerre északra fekszik, a Karancs északi lejtőjén. A közvetlenül határos települések kelet felől Karancskeszi, dél felől Piliny, nyugat felől pedig Mihálygerge. Északon a határa egybeeik az államhatárral, a legközelebbi település abban az irányban a szlovákiai Romhánypuszta (Lipovany).
Megközelítése
Közigazgatási területén áthalad a 2205-ös utat és a 21-es főutat összekötő, Litke és Salgótarján között húzódó 2206-os út, de belterülete tekintetében Egyházasgerge mégis zsáktelepülésnek minősül. A faluközpont ugyanis közúton csak a 2206-osból, annak (Litke felől számítva) 5+550-es kilométerszelvényénél dél felé kiágazó, szűk két kilométeres hosszúságú 22 108-as számú mellékúton érhető el.
Egyházasgerge, vagy Kisgerge a Záh nemzetség egykori birtokaihoz tartozott, a nemzetség tagjai itt 1227-ben már említve voltak. A település neve 1332-ben már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát már ekkor templomos hely volt. Záh Felicián merénylete után az ősi nemzetségi javakat elkobozták tőlük, majd a falut 1335-ben Károly Róbert király az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Jánosnak adományozta. Az adománylevélben neve Egyházasgeregye néven szerepelt. 1548-ban Ráday Pál volt a helység birtokosa. Az 1562-1563. évi török kincstári számadáskönyvekben a falu neve Egyházas-Gerge néven szerepelt, a mikor Sehszüvár, a szécsényi szandzsák bég helyettesének a hűbérbirtoka volt, majd 1567-ben már Redzseb aga birtoka volt, aki a budai önkéntes lovasság tisztje volt. 1740-ben a Gyürky család birtoka, 1770-ben pedig már Fáy András zálogbirtoka, majd 1826-ban gróf Ráday Pál, Gyürky Pál és Mocsáry Károly, majd az 1900-as évek elején már Mocsáry Miklós volt a birtokosa.
A falu római katolikus plebániája 1332-ben már fennállt, a templom 1503-ban épült. A templomban az 1900-as évek elején a következő felírásos kő volt látható:
Hoc tibi fundavit suprema regina sacellum ortus Lipthois Ladislaus avis ig (ic) et avos veteres posuit chaos g parentes tuta foret gremio ut turba sepulta tuo huc ades alma dei mater votisque faveto saepius et clemens ad tua templa veni 1503
A község határában feküdt Forró-puszta is, melyről szintén már 1335-ben megemlékeztek az oklevelek.
Polgármesterei
- 1990–1994: Gordos Árpád (független)[3]
- 1994–1998: László Zoltán (független)[4]
- 1998–2002: László Zoltán (független)[5]
- 2002–2006: Egyed Rezső (független)[6]
- 2006–2010: Egyed Rezső (független)[7]
- 2010–2011: Egyed Rezső (független)[8]
- 2011–2014: Révay Endre (Fidesz-KDNP-Kisgazda Polgári Egyesület)[9]
- 2014–2019: Révay Endre (független)[10]
- 2019–2024: László Viktor (független)[11]
- 2024– : László Viktor (független)[1]
A településen 2011. június 19-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[9] az előző polgármester halála miatt.[12] A posztért meglehetősen nagy számú (nem kevesebb, mint hét) jelölt indult, de a győztes aránylag meggyőző fölénnyel nyerte el a polgármesteri pozíciót.[9]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 741 | 732 | 730 | 698 | 688 | 681 | 659 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,7%-a magyarnak, 8,5% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,4%, református 0,5%, felekezeten kívüli 3,8% (30,5% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 16,9% cigánynak, 0,1-0,1% németnek és szlovénnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,8% volt római katolikus, 1,5% református, 2,3% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 11,6% felekezeten kívüli (34,7% nem válaszolt).[15]
Római katolikus templom: A szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt templom hajóját a XIV., szentélyét a XV. században építették késő gótikus stílusban. A XVIII. században - szentélyében reneszánsz pasztofóriummal - részben átalakították.
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
- A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
