skót költő From Wikipedia, the free encyclopedia
Edith Anne Robertson (Glasgow, 1883. január 10. – 1973. január 31.) skót költő, aki angol és skót nyelven egyaránt írt verseket.
Edith Anne Robertson | |
Született | 1883. január 10. Glasgow |
Elhunyt | 1973. január 31. |
Állampolgársága | brit |
Nemzetisége | skót |
Foglalkozása | |
Írói pályafutása | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Glasgowban született Jane Louisa Faulds és Robert Stewart építészmérnök gyermekeként.[1] Tanulmányait a Glasgow High School for Girlsben végezte.[1] Gyermekkorában a család Németországban és Angliában, Surreyben élt.
1919-ben összeházasodott prof. James Alexander Robertson aberdeeni lelkipásztorral, és Aberdeenbe költöztek, ahol a férj az United Free Church College tanára lett.
Edith Anne Robertson munkássága erős keresztény hitét, illetve északkelet Skócia kultúrájához és nyelvjárásához való kötődését tükrözi. 1930-ban jelent meg Carmen Jesu Nazereni című kötete, amely az evangéliumok verses változata. Megírta Xavéri Szent Ferenc életrajzát, amely a The Harvard Theological Review recenzója szerint „hasznos, gondosan van megalkotva, ismeri a legfontosabb forrásokat és a kortárs szakirodalmat […],” de „nem képes erőteljesen közvetíteni magának a szentnek a varázsát.”[2] Kiadta Walter de la Mare és Gerard Manley Hopkins egy-egy verseskötetét, amelyeket skót nyelvre fordított.[3]
A korszak irodalmi köreinek számos alakjával levelezett (Marion Angus , David Daiches , Flora Garry , Nan Shepherd , Douglas Young , Samuel Beckett).[3]
1953-ban Douglas Young így írt Edith Anne Robertson Voices című kötetéről: "igazán megdöbbentő kihívás azoknak, akik szerint a lallans képtelen a gondolat közvetítésére (ahogy E. Muir óvatlanul állította a 'Scott and Scotland' című művében) és képtelen az érzelmek finomságainak kifejezésére (ahogy MacCraig túl gyakran állítja). Ráadásul betölti azt a hiányt, amelyet (a Nelson-antológiában) hangsúlyoztam, amikor megjegyeztem a skót misztikus versek viszonylagos hiányát.[4]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.