magyarországi község Tolna vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Dunaszentgyörgy község Tolna vármegye Paksi járásában.
| Dunaszentgyörgy | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Paksi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kirnyákné Balogh Mária (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7135 | ||
| Körzethívószám | 75 | ||
| Testvértelepülései | Lista Gelence
Tornyos Nieste[2] | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2408 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 67,18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 37,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 31′ 60″, k. h. 18° 49′ 60″ | |||
 Dunaszentgyörgy
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |||
| Dunaszentgyörgy weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaszentgyörgy témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A település a Duna jobb partján, Pakstól 10 kilométerre délre, Szekszárdtól 25 kilométerre északra fekszik, a 6-os főút mentén. Szomszédos települések: Paks, Gerjen, Fadd, Tengelic illetve a Duna túloldalán Foktő. Közigazgatási területén áthalad továbbá az M6-os autópálya, amelynek csomópontja is van itt; külterületeit érinti még a 6234-es út és az északnyugati határszélén a 6233-as út is, de a lakott területeit ez utóbbiak egyike sem közelíti meg. Emellett a falu határában ér véget az 512-es főút, mely Kalocsával köti össze a települést. A falu főutcája a település északnyugati határát Tolnával (Faddon át) összekötő 5112-es út.
A történelem folyamán többféle néven említik a települést: Tolnaszentgyörgy, Magyarszentgyörgy, Ráczszentgyörgy és Dunaszentgyörgy.
A község az őskortól lakott hely. A régészeti ásatások során kőkori, bronzkori és középkori leletek kerültek elő. Eredetileg a tihanyi apátság tulajdona volt a település, majd átkerült a fehérvári káptalan tulajdonába. Első írásos említése is a fehérvári káptalan 1471-es összeírásában szerepel.
A 15–16. században rácok is éltek ezen a vidéken, akik később a törököket élelmezték. Az 1526-ban Mohácsi csatába tartó II. Lajos király innen írta egyik levelét a királynénak. A török uralom idején a szekszárdi vagy a paksi bégnek fizették a helybeliek az adót. A törökök távozása után is sokáig néptelen a falu.
1718-ban a Felvidékről, Nyitra, Bars és Gömör vármegyéből református magyarok települtek be. Templomot és iskolát is építettek maguknak. Erről a falusi iskoláról említést tett összeírásában Egyed Antal is. 1755-ben a községi statutum rendelkezése szerint a településen a tűzveszélyesség miatt a "pipázás amint utcán (…) és istállókban senkinek meg ne engedtessék, akit pedig rajtakapnak 32 pálca ütéssel büntettessék".[4]
Az 1970-es években a településtől mintegy 5 kilométerre a Paksi Atomerőmű építkezése indult meg, mely sok helybelinek adott és ad ma is munkát.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2555 | 2564 | 2562 | 2435 | 2449 | 2434 | 2408 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19,2%, református 30,5%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 23% (23,9% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% németnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,1% volt református, 17,4% római katolikus, 1,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 20,5% felekezeten kívüli (33,4% nem válaszolt).[13]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
