Remove ads
város Horvátországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Dugo Selo (magyar nyelven Dugoszelo) város és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Andrilovec, Donje Dvorišće, Kopčevec, Kozinščak, Leprovica, Lukarišće, Mala Ostrna, Prozorje, Puhovo és Velika Ostrna tartozik hozzá.
Dugo Selo | |
A város központja. | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Zágráb |
Község | Dugo Selo |
Jogállás | város |
Polgármester | Vlado Kruhak |
Irányítószám | 10370 |
Körzethívószám | (+385) 01 |
Népesség | |
Teljes népesség | 17 676 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 110 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 48′, k. h. 16° 14′ | |
Dugo Selo weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dugo Selo témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zágrábtól 20 km-re keletre, a központjától északra emelkedő Márton-hegy lejtőin fekszik. A várost átszeli a Zágrábot Kaproncával összekötő 41-es főút.
Az első írásos nyoma a város területén zajló életnek 1209-ben, II. András király adománylevelében található, ahol"etiam terram santci Martini" alakban említést tesz Szent Márton földjéről, melyet a templomos lovagrendnek adományozott. A város területe ettől fogva a templomosok, majd a 14. századtól johanniták bozsjákói uradalmához tartozott. A johanniták távozása után a birtok a vránai perjel uralma alá került. 1573-ban Tahy Ferenc birtoka lett. 1591-ben a török támadás következtében Dugo Selo is súlyos károkat szenvedett. 1592-ben Tahy a birtokot lánytestvérének és sógorának Jankovich Ferencnek zálogosította el. 1597-ben tőlük erővel vette el Zrínyi György királyi tárnokmester és egészen 1671-ig Zrínyi Péter haláláig a család kezén maradt. Ekkor hűtlenség címén a kincstáré lett, majd 1686-ban I. Lipót király Draskovich Jánosnak és feleségének Nádasdy Máriának adta és ezután végig a Draskovichok birtoka maradt.
A város neve, mely hosszú falut jelent csak 1566-ban, illetve 1622-ben jelenik meg először. Az első vonat 1870-ben gördült be a településre. Önkéntes tűzoltó egyletét 1893-ban alapították. 1900-ban felépült az új plébániatemplom. Dugo Selo 1850-től 1955 augusztusáig járási székhely volt. A járás területe akkor magában foglalta a későbbi Brckovljani, Dugo Selo, Oborovo és Posavski Bregi községek területét. A városnak 1857-ben 603, 1910-ben 1714 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Dugoseloi járásának székhelye volt. Első sportegyesületét a DŠK labdarúgóklubot 1923-ban alapították. Az elektromos áramot 1934-ben vezették be a településre. A második világháború az akkori Jugoszláviában 1941. április 6-án Dugo Selo vasútállomásának bombázásával kezdődött, ez időben megelőzte a Belgrád elleni támadást is. A vízvezeték hálózat 1962-ben épült meg, 1966-ban pedig a gázvezeték hálózat is kiépült. A honvédő háború idején már 1990-ben megalakult Dugo Selo első önkéntes egysége. Lakói később is nagy számban vettek részt a horvát fegyveres erőkben. 1997-től az újonnan alapított Dugo Selo község központi települése lett. 1959-től hivatalosan is városi jellegű település, 1997-ben pedig városi rangot kapott. 2001-ben 8880 lakosa volt.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.