Don't Bother Me
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Don't Bother Me az angol rockegyüttes, a The Beatles dala az 1963-as brit With the Beatles albumról. Ez volt az első dal, amelyet George Harrison, az együttes gitárosa írt, és megjelent az egyik
| The Beatles Don't Bother Me | ||||
| Megjelent | 1963. november 22. | |||
| Felvételek | 1963. szeptember 12. EMI, London | |||
| Stílus | Rock and roll, beat | |||
| Nyelv | angol | |||
| Hossz | 2:29 | |||
| Kiadó | Parlophone | |||
| Szerző | George Harrison | |||
| Producer | George Martin | |||
| A(z) With the Beatles album dalai | ||||
| ||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | ||||
albumukon.[1] Egy pörgős rock and roll dal, amely az Amerikai Egyesült Államokban először az 1964-es Meet the Beatles! című albumon szerepelt.
1963. augusztus 19. és 24. között a Beatles fellépést tartott az angliai Bournemouth-ban, Billy J. Kramer & the Dakotas és Tommy Quickly társaságában. Egy nap George Harrison rosszul érezte magát, és egy orvos tonikot és sok pihenést írt fel neki. Mivel nem volt semmi dolga a Palace Court Hotel szobájában, egy dalt kezdett el írni, és felvette azt egy hordozható magnóra.[2] A fennmaradt felvételen az szerepel, hogy a zenei hídon dolgozik, és végigfütyüli a dallamot, valószínűleg azért, mert a dalnak még akkor nem volt szövege.
Az 1958-as In Spite of All The Danger dal mellett – amelyet McCartney-val közösen írtak[3] – és az 1961-es instrumentális zeneszám, a Cry for a Shadow – ami Lennon–Harrison szerzeményként volt megjelölve – mellett a Don't Bother Me volt Harrison első saját maga által írt szerzeménye.[4] Bill Harry, a liverpooli újságíró azt állítja, hogy ő bátorította Harrison-t egy új dal megírására, és Harrison „Don't bother me” válasza szolgált inspirációul a dal címéhez.[5] 1980-as önéletrajzi könyvében, az I, Me, Mine-ban Harrison a dalt "gyakorlatként írja le, hogy megtudja, tud-e dalt írni. ... Betegen az az ágyba voltam – talán ezért lett végül "Don't Bother Me" a címe".[6] A Dick James–Brian Epstein partnerség által működtetett Jaep Music kiadó által kiadott dokumentum még megelőzte azt az ötéves szerződést, amelyet Harrison kötött a Northern Songs-szal 1963. november 9-én.
A Don't Bother Me dalt követően Harrison legközelebb csak az 1965-ös Help! albumhoz írt újabb dalokat (az I Need You és You Like Me Too Much). A You Know What to Do című dalt – Harrison egy másik dalát – 1964-ben vették fel, de akkor még nem adták ki.
A mogorva hangulat és a kietlen dalszövegek – „So go away, leave me alone, don't bother me” – szokatlan volt a The Beatles részéről akkoriban, de Harrison-ra jellemzővé volt. A dal az E Dorian módot követi: a "since she's been gone" Em-akkordja v-re (Bm akkord) vált a "gone" szónál, majd IV-re (A akkord) a "no-one" szóra a versszakban. A refrén akkordjai (Em-A-Em) szintén létrehozzák az i-IV-i Dorian haladást.[7] A dal borús hangzást ér el a kétsávos ének, a gitárok zengése és a serény dobolás révén. A kidolgozott ütőhangszerek latin ritmust kölcsönöznek a dalnak, amelyet kiemel stop-time szerkezet.
A The Beatles először az EMI Studio 2. studiójában vette fel a dalt 1963. szeptember 11-én. Hét felvételt rögzítettek, amelyek közül három volt áthangosítva, de egyik felvételt sem használták fel.[8] A Beatles történésze, Mark Lewisohn azt írja, hogy az eredményeket nem ítélték kielégítőnek,[8] míg a The Beatles írója, John C. Winn azt írja, hogy a zenekar kifutott az időből a tervezett felvételi idő alatt.[9] Másnap visszatérve a stúdióba, a zenekar este 7:00 és 23:30 között újraírta a dalt, az első felvételt a 10.-nek nevezve. A felvételt George Martin producerelte, Norman Smith és Richard Langham hangmérnökök segítségével.[10] Harrison énekel és gitáron játszik az összes felvételen, és közben panaszkodik, hogy ez megnehezíti az előadását. Lennon ritmusgitáron játszik, és a Rickenbacker 325 Capri jelerősítésének növelésével próbál "piszkos" hangzást elérni a korai felvételeknél. Martin elégedetlen volt az effektussal, és kompresszor használatát javasolta a gitár dinamikatartományának simítására és a kívánt "orgonahangzás" elérése érdekében. Lennon erősítője tremolo effektust biztosít, ami egy "baljósabb" hangzást eredményez a refrénben és a zenei hídban, hasonlóan a the Shadows dalaiban hallható hangzávilághoz. Az együttes a 13. felvételt ítélte a legjobbnak, így lehetővé téve az áthangosítást és utókeverést. Harrison újabb énekhangot vesz fel, így duplán követve az eredetit, míg McCartney claves-en, Lennon tamburinon és Starr arab bongón játszik.[10] Az ülések a 19. felvétellel zárultak, a 15. felvétel áthangolását ítélték a legjobbnak a 13. felvételhez.[10]
Martin, Smith és Geoff Emerick szeptember 30-án monó, majd október 29-én sztereó hangzásra keverte a számot.[11] Egy másik mérnök segédkezett a sztereó keverésben, aki a B. T. kezdőbetűn kívül ismeretlen személy maradt.[12] A sztereó keverés még tartalmazza a visszaszámlálás végét, ahogy Harrison azt mondja: "four".
A Parlophone kiadó 1963. november 22-én jelentette meg a With the Beatles albumot, amelyen a Don't Bother Me a negyedik száma lett az All My Loving és a Little Child között. Az Egyesült Államokban 1964. január 20-án adták ki a Capitol Records Meet the Beatles! albumát, amely a hetedik helyen szerepel, és a lemez második oldalának nyitódala lett. Ian MacDonald azt írja, hogy a dal fogadtatása általában rossz volt, és később maga Harrison is kétségbe vonta, hogy egyáltalán dalnak lehet-e nevezni.[13] Az I, Me, Mine könyvében Harrison azt írja a dallal kapcsolatban: „Nem hiszem, hogy ez egy kifejezetten jó dal... Lehet, hogy nem is dal, de legalább megmutatta, hogy nem kell mást tennem, mint folytatni az írást. , és akkor talán végül írnék valami jót."[6][14] Tim Riley gyenge dalszerzői debütálásként írja le, és bemutatja a Beatles együttes erejét, hogy "a hibái ellenére megtalálják ezt a dallamot".[15] Mark Hertsgaard kedvezőbbnek írta le a dalt, és a With the Beatles egyik legjobbjának és "ígéretes dalnak" nevezte.[16]
Everett vízválasztó pillanatként írja le a dalt, hiszen ez volt az első alkalom, hogy gitárhangot elektronikusan manipuláltak.[17] A gitárok kontrasztos hangszíne egyedülálló a Please Please Me és a With the Beatles album dalai között, túlmutatva a "hangzás tipikus homogenitásán".[17] Azt írja, hogy a Don't Bother Me és a későbbi Baby's in Black előrevetíti a zenekar későbbi munkáit, például az It's All Too Much esetén hallott hangzásokat.[17]
A dal az 1964-es Egy nehéz nap éjszakája című filmben is hallható. A filmben szereplő más korábbi számok mellett – mint She Loves You, az I Wanna Be Your Man és az All My Loving - a United Artists eredetileg azt tervezte, hogy felteszi a dalt az észak-amerikai filmzene albumra. Azonban miután az együttes elég új anyagot rögzített, a kiadó feleslegesnek ítélte a régebbi dalok újrakiadását.
Gregory Phillips brit színész harmadik kislemezeként kiadta a Don't Bother Me feldolgozását. Bár sikertelen volt, ez volt egy Harrison-szerzemény első feldolgozása.[18]
Ian MacDonald szerint,[13] kivéve ahol említve van:
The Beatles
- George Harrison – duplázott ének, szólógitár
- John Lennon – ritmusgitár, tamburin
- Paul McCartney – basszusgitár, claves
- Ringo Starr – dob, bongók
A gyártást felügyelő stáb
- George Martin – producer
- Norman Smith – hangmérnök
- Richard Langham – hangmérnök[10]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Don't Bother Me című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
