pengetős hangszer From Wikipedia, the free encyclopedia
A kazak szavak átírása a 2018. február 19-én kiadott № 637 elnöki rendelettel előírt átírás szerint történt.
| Dombra | |
 | |
| Nyugat-kazahsztáni dombra | |
| Más nyelveken | |
| Besorolás | |
| Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 321.321-6 |
| Hangolás | A dombra hangolása |
| Rokon hangszerek | dutár, tambura, komuz, saz, serter |
| Hangszerjátékos | Qurmanǵazy Saǵyrbaıuly, Dına Nurpeıisova |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dombra témájú médiaállományokat. | |
A dombra vagy dombıra (nogaj: домбра, dombra, kazakul: домбыра) számos közép-ázsiai országban, a türk népek által széles körben használt, a nyeles lantok családjába tartozó, hosszú nyakú, körte alakú, két- vagy többhúros pengetős hangszer. A dombrát a kazakok, a nogajok és a kalmükök népi hangszerüknek tartják, a kazak nép egyik legkorábbi, legnépszerűbb hangszere. Ez a hangszer saját zenei karakterrel bír, amely fontos szerepet játszik a kazakok életében. A korai epikus hagyomány részeként a dombra férfiak előadta hősénekek (jyr/жыр[1] [zsör]), tanító-nevelő jellegű elmélkedések (tolǵaý/толғау[2] [tolhrau]), recitativ dallamok kísérője, ami a küj (kúı/күй[3]), mint önálló hangszeres zenei műfaj kialakulásához vezetett.
1986-ban Kazahsztánban, az Almati régióban, magasan a hegyekben, a Maıtóbe jaılıaý nyári szálláson (жайляу Майтөбе), Sábetqazy Aqataev (Сəбетқазы Ақатаев) professzor, Jaǵda Babalyquly (Жағда Бабалықұлы) néprajzkutató segítségével felfedeztek egy sziklarajzot, amely egy hangszert és négy táncoló embert ábrázol különböző pózokban.[4] A híres régész, Kemel Aqyshev (Кемел Ақышев) kutatása szerint ez az ábra a neolitikumból (Kr.e. 4000 körülről) származik. Az ezt a rajzot ábrázoló szikladarab jelenleg az Yqylas Dúkenuly (Ықылас Дүкенұлы) nevét viselő Kazak Népi Hangszerek Múzeumában (Қазақтың Халық Музыка Аспаптары Мұражайы есімі Ықылас Дүкенұлы) található, Kazahsztán Almati városában. A képen a valamikori művész által a sziklán ábrázolt hangszer láthatóan nagyon hasonlít a dombra alakjához. Mindezek alapján elmondható, hogy a jelenlegi dombra prototípusa kb. 6000 évvel ezelőtti,[5] és az egyik első pengetős hangszer – az ilyen mai hangszerek előfutára.
A régészeti tanulmányok kimutatták, hogy a szaka nomád törzsek több mint 2 ezer évvel ezelőtt [6] kéthúros hangszereket használtak, amelyek hasonlóak a kazak dombrához és prototípusaik lehetnek.
Ugyanakkor az ősi Hvárezm ásatásainál ugyanebből az időből pengetős hangszereken játszó zenész terrakotta figurákat találtak. A tudósok megjegyzik, hogy a hvárezmi kéthúros hangszer, amely legalább 2000 évvel ezelőtt létezett, tipológiai hasonlóságokat mutat a kazak dombrával, és egyike volt a mai Kazahsztán területén élt korai nomádok leggyakoribb hangszereinek.
Az eurázsiai kontinens írásbeli emlékei alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a dombra, valamint a szárazföldön élő más népeknél a dombra és a hozzá hasonló hangszerek az ősi idők óta ismertek. Az eurázsiai térség különböző időszakaiból található emlékekben föllelhetjük ennek a pengetős hangszernek a jelenlétét, különös tekintettel a hun, szaka eredetű emlékekre. Ez a hangszer megtalálható a kunoknál (kumánoknál) is. A kunok – a kipcsakok európai neve.
A török népek (hunok, avarok, bolgárok, kazárok, polovcok, hordai népek) hosszú befolyása alatt a keleti szlávok is befogadták a dombra nevű hangszert.
A dombra első írásbeli említéseivel a középkorban találkozunk. Abu Naszr al-Fárábi műveiben olvashatunk egy, a dombrához hasonló tamburaszerű hangszerről. Az üzbég kettős húros duettot, amely nagyon hasonlít a dombrára, először al-Hussein „Zenei kánon” című feljegyzésében említi. A kazak népi hangszer, a dombra említésével a XIV. században találkozunk. Fő formája és felépítése nem kapcsolódik a kazak dombrához, de az ilyen hangszernevek hasonlósága úgy tűnik arra utal, hogy közös eredetük van.
Marco Polo írásaiban megjegyezte, hogy ez a hangszer jelen volt a nomád törökök harcosai körében, akiket abban az időben a ruszok tatároknak hívtak. A harc előtt énekeltek és játszottak, hogy megfelelő hangulatba kerüljenek.
2012-ben kifejlesztették az elektromos dombrát.[7]
A dombrával és kialakulásával kapcsolatban számos legenda született.
A kazakok számára a kúı több, mint egy alkotás; népük történelmének, szokásainak és kultúrájának hangzó oldala. Ezért a kazakok igen nagyra értékelték a kúı-előadókat, a kúıshikat (күйші [küjsi]), akik között a dombrások képviselték a túlnyomó többséget. A kúıshi dombra-, qobyz- (қобыз) vagy sybyzǵy- (cыбызғы – 60–80 cm hosszú furulya) zenész. A kazak emberek azt mondják: „Нағыз қазақ — қазақ емес, нағыз қазақ — домбыра!”,[8] ami azt jelenti, hogy „az igazi kazak — nem kazak, az igazi kazak — dombra!” Ez kifejezi a dombra játék fontosságát minden kazak számára, egyúttal a kazakoknak ehhez a hangszerhez fűződő különleges szeretetét.
A dombra (kazakul: домбыра) a legnépszerűbb, kéthúros pengetős népi hangszer. Teste körte alakú, nyaka hosszú, érintőkkel. A húrokat általában kvart vagy kvint hangolással hangolják.
Kíséretként, szóló és zenekari[9] hangszerként, a kazak népzene fő hangszereként használják. A modern előadók is használják. Olyannyira, hogy még rap[10] kíséretére is.
1934-ben, a Kazak Nemzeti Népi Hangszerek Zenekarának megalapításával megszülettek a dombra típusai, például prima, alt, tenor, basszus, kontrabass.
Érdemes megjegyezni, hogy Kazahsztán nyugati régióiban egyedülálló hagyománya van a dombra játékának.[11]
Az egyik legnagyobb dombrajátékos a kazak népzenész és zeneszerző Qurmanǵazy Saǵyrbaıuly (Құрманғазы Сағырбайұлы), aki nagy befolyással volt a kazak zenei kultúra fejlődésére, ideértve a dombrazenét is: „Adai”[12] zenei kompozíciója népszerű Kazahsztánban és külföldön egyaránt.
Abaı Qunanbaıuly (Абай Құнанбайұлы) kazak költőt gyakran ábrázolják úgy, hogy nyugalomban tartja a dombrát, és ezt a Független Államok Közösségének posztszovjet nemzeteiben sokan nagy tisztelettel a nemzetiség szimbólumának tartják.
A dombra fontosságát jelzi a kazak kultúrában, hogy július első vasárnapját a nemzeti hangszer, a dombra napjának nyilvánították.[13] Először 2018. július 1-jén ünnepelték.
2022. május 24-én a nur-szultáni, fizikára és matematikára szakosodott Nazarabjev elitiskolában Giunness-rekordot állítottak föl azzal, hogy a tanévet 1001 fő részvételével a legnépesebb dombra órát tartották.[14][15]
A dombra hossza 80–130 cm. Az érintők lehetnek rögzítettek, bevágottak, vagy mint az üzbég dombráknál, teljesen hiányoznak.
| húr | hangjegy | oktáv |
|---|---|---|
| 1 | g (szó) | kis |
| 2 | d (re) |
A dombra üres húrjainak hangjai tiszta kvart hangközt alkotnak. Ez lehet tiszta kvint is.[16]
Számos népi és regionális hangolás létezett. Itt a kazak standard koncert prima dombra leginkább elfogadott akadémiai hangolása látható.
Nem csak a kazakok rendelkeznek olyan hangszerrel, mint a dombra, ennek a hangszernek sok országban van analógiája. Hasonló hangszer más kultúrákban: az oroszban – domra, a tadzsikban – dumrak, az üzbégben – dumbyra, dumbrak. Hasonló alakú a türkmén – dutár, a baskír – dumbyra, az azovi nogaj – dombyra, az azerbajdzsáni és a török – saz, a jakut – Taҥsyr. Ezek a hangszerek néha különböznek a húrok számában (legfeljebb 3 húr), valamint a húrok anyagában (nylon, fém).
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
