Diplodocidae

A Diplodocidae vagy diplodocidák („duplagerendások”) Sauropoda dinoszauruszok családja volt, amelynek tagjai a Föld leghosszabb szárazföldi állatai közé tartozhattak. A közéjük tartozó Diplodocus és Supersaurus 34 méteres testhosszt is elérhettek, az Amphicoelias pedig egyetlen fennmaradt csigolyája alapján még 40 méteresnél is hosszabb lehetett.

Diplodocidae
Evolúciós időszak: késő jura
Diplodocida
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria) Rend: Saurischia Alrend: Sauropodomorpha Öregcsalád: Diplodocoidea Család: Diplodocidae Marsh, 1884
Szinonimák
Amphicoeliidae Cope, 1877 Atlantosauridae Marsh, 1883 Apatosauridae Huene, 1927
Család
Apatosaurinae Huene, 1927 Diplodocinae (típus)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Diplodocidae témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Diplodocidae témájú kategóriát.

Leírásuk

Diplodocus, tüskékkel a hátvonalon

Nagy testtömegük volt, de a titanosaurusokhoz és a brachiosaurusokhoz képest inkább megnyúltak voltak, mint testesek. Rövid lábaik az óriásdinoszauruszok „tacskóivá” tették őket. Mivel hátsó lábuk valamivel hosszabb volt az elsőnél, testük jellegzetesen enyhén előrefelé lejtett. Hosszú nyakuk előrenyúlt, eltérően a brachiosaurusoktól, amelyeknek az első lábaik voltak a hosszabbak és nyakuk a fakoronák közé emelkedett. Számítógépes szimulációk szerint talán nem is voltak képesek rá, hogy nyakukat felemeljék és így a fákról lakmározzanak, ehelyett a földről legelhettek.

Az 1990-es években egy példány leírásában az szerepelt, hogy a farkon szarutüskék futottak végig. Későbbi leletekből arra következtettek, hogy ezek a tüskék nem úgy helyezkedhettek el, mint például a mai iguana gyík hátán futó tüskék, hanem egyenletesebben oszlottak el a törzsön. Mivel a szaru ritkán őrződik meg a fosszíliákban, sok biztosat nem lehet tudni róla, mennyire voltak általánosak a háttüskék a diplodocidák közt, illetve hogyan helyezkedtek el rajtuk.

A fejük más sauropodákéhoz hasonlóan apró volt, az orrnyílással a koponya tetején (az orrlyuk azonban a pofa végéhez közel lehetett. Ceruzához vagy pecekhez hasonló fogaik voltak, de csak a száj első részében. Ezekkel valószínűleg csak leszakították a táplálékot, nem rágták össze, ehelyett a mai madarakhoz hasonlóan köveket (gasztrolit) nyelhettek le, hogy azok segítsenek összezúzni a növényi rostokat.

Hosszú, korbácsszerű farkuk volt, amely a tövénél vastag volt, de aztán elkeskenyedett. A számítógépes szimuláció szerint karikás ostorként pattogtathatták, 200 decibelnél is hangosabb hangrobbanásokat idézve elő, ami a párzásban, vagy a ragadozók elijesztésében játszhatott szerepet. A faroknak erre a használatára bizonyíték lehet, hogy sok diplodocida-farokcsigolya eldeformáltan, vagy sérülten került elő.

Besorolásuk

A családhoz tartozhatott a nagyon hosszú, alig ismert Amphicoelias is,^[1] de ezt sokszor a szélesebb Diplodocoidea csoport incertae sedis (bizonytalan) tagjaként sorolják be.

Diplodocidae Apatosaurinae Suuwassea Supersaurus Apatosaurus Diplodocinae Barosaurus Diplodocus A Diplodocidae kladogramja Lovelace, Hartman és Wahl (2008) alapján.[2]

• Család Diplodocidae
  • Amphicoelias^[1]
  • Australodocus^[3]
  • Cetiosauriscus^[4]
  • Dinheirosaurus^[5]
  • Alcsalád Apatosaurinae
    • Apatosaurus
    • Brontosaurus^[6]
    • Supersaurus
    • Suuwassea
  • Alcsalád Diplodocinae
    • Barosaurus
    • Diplodocus
    • Galeamopus

Jegyzetek

1. Carpenter, K. (2006). "Biggest of the big: a critical re-evaluation of the mega-sauropod Amphicoelias fragillimus." In Foster, J.R. and Lucas, S.G., eds., 2006, Paleontology and Geology of the Upper Jurassic Morrison Formation. New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin 36: 131-138. Archiválva 2007. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
2. Lovelace, David M., Hartman, Scott A.; and Wahl, William R. (2007). „Morphology of a specimen of Supersaurus (Dinosauria, Sauropoda) from the Morrison Formation of Wyoming, and a re-evaluation of diplodocid phylogeny”. Arquivos do Museu Nacional 65 (4), 527–544. o.
3. Remes, Kristian (2007). „A second Gondwanan diplodocid dinosaur from the Upper Jurassic Tendaguru Beds of Tanzania, East Africa”. Palaeontology 50 (3), 653–667. o. DOI:10.1111/j.1475-4983.2007.00652.x.
4. Charig, A.J. (1980). "A diplodocid sauropod from the Lower Cretaceous of England." Pp. 231-244 in L.L. Jacobs (ed.), Aspects of Vertebrate History: Essays in Honor of Edwin Harris Colbert. Museum of Northern Arizona Press: Flagstaff.
5. Bonaparte, J.F., and Mateus, O. (1999). "A new diplodocid, Dinheirosaurus lourinhanensis gen. et sp. nov., from the Late Jurassic beds of Portugal". Revista del Museo Argentino de Ciencias Naturales, 5(2): 13-29.
6. ScientificAmerican.com The Brontosaurus is Back 2015-4-07

További információk

• Cracking the whip (Az ostorcsattogtató) Archiválva 2008. július 9-i dátummal a Wayback Machine-ben a NewScientist-ből (angolul).
• Ivan Peterson: Whips and Dinosaur Tails (Ostorok és dinoszauruszfarkak - angolul) Archiválva 2007. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben.
• Skeletal restorations (Rekonstruált csontvázak - angolul) of several diplodocids, from Scott Hartman's Skeletal Drawing website.

• Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap