(1802–1851) magyar bányamérnök, költő From Wikipedia, the free encyclopedia
Debreczeni Márton (Magyargyerőmonostor, 1802. január 25. – Kolozsvár, 1851. február 18.) a pénzügyminisztérium bányászati igazgatója, költő.
| Debreczeni Márton | |
 | |
| Debreczeni Márton portréja a Vasárnapi Ujságban | |
| Született | 1802. január 25. Magyargyerőmonostor |
| Elhunyt | 1851. február 18. (49 évesen) Kolozsvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | bányász, kohász, költő |
| Sírhelye | Házsongárdi temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Debreczeni Márton témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Debreczeni János fazekas és Lőrinczi Erzsébet fia volt. Falusi iskolába járt (1809–1813) és a falusi gyermekekkel együtt játszott vagy járt harangozni (a harangkötél le is szakította egyik ujját). Atyja mesterségéhez nem volt kedve, sokat olvasott, de azért itt végezte volna tudományos készülődését, ha egy falujabeli nagyobb diák, Ignácz Márton magával nem viszi 1814 elején Kolozsvárra a református kollégiumba, ahol 1819-ig barátja vezetése alatt a latin osztályokat, 1823-ig a bölcseleti, jogi és hittani évfolyamokat is végezte. Szabad idejét a klasszikusok (Ovidius, Horatius, Vergilius) olvasásával töltötte; ezek mellett a zenének is nagy kedvelője volt, a hegedűn és erdei kürtön is jól játszott. Magántanítással tartva fenn magát, egy évet kénytelen volt növendékével falun tölteni és magántanulás után tett jeles vizsgálatot; különösen Anakreónt elemezte nagy könnyűséggel. Az alsó osztályok görög nyelv tanítójának választották meg.
Utolsó iskolaévében Désaknán ünnepelvén, az ottani bányásztisztek buzdításai nyomán ezen a területen folytatta tanulmányait; megtakarított pénzét egyik pártfogója kétszáz forintra egészítette ki és ezzel Méhes Sámuel ajánlatára útját Bukovinán át vette. Itt Fundamoldovi faluban a Mancz-féle vas-rézbányáknál új ásványerek keresésében három hónapot töltött és első talált olyat, melyet aztán nevére kereszteltek, és a bányatulajdonos késznek nyilatkozott akadémiai költségeit is viselni, feltéve, hogy nála áll szolgálatba; de ezt Debreczeni nem fogadta el és folytatta útját. 1823. november 8-án Selmecre érkezett, ahol tanulmányait elvégezte, mire 1825-ben bányagyakornokká, később radnai napdíjas olvasztómesterré nevezték ki, egyúttal elvégezte 1826-ban az összes bányatudományokat. 1827 elején a csertési kohótisztségnél kémlőhelyettessé, 1829 végén a szalatnai kiadóhivatalnál ellenőrré, 1833-ban ugyanott kohónaggyá és igazgatósági ülnökké, 1839-ben bánya-, kohó- és uradalmi igazgatóvá, 1840-ben az erdélyi királyi kincstárnál bányászügyi ideiglenes előadóvá, majd 1842-ben ugyanott tanácsossá nevezték ki. Tudományos és adminisztratív lángeszének sikerei következtében a kormány részéről azon elismerésben részesült, hogy kisebb kitüntetéseken kivül az 1842. évi erdélyi országgyűlés nemességre ajánlotta.
1848-ban az erdélyi országgyűlés az unió-bizottmány egyik tagjává választotta és ekkor Pestre ment, ahol augusztus 22-én a magyar pénzügyminisztériumhoz tanácsosnak neveztetett ki; kevéssel azután a bányaügyek igazgatására ismét leküldetett. A katasztrófa után Kolozsváron volt, ahol perbe fogták, s purificatióra utasíttatván, fizetése felfüggesztetett; nejével és hat gyermekével nyomorban tengődött, melyet másoknak, különösen barátja Mikó Imre grófnak csak óvatosan nyújtott segélye enyhített. Egyetlen vigasza volt a tudomány, természeti és vegytani kísérletek, földtani kutatások, új találmányok előállítása és erélyesen folytatott szakbeli munkássága. De vegytani munkálatai folyamán rég megmérgezett teste a gond és bú súlya alatt végül összeroskadt.
Tisztázási oklevele már csak halála után érkezett boldogtalan családja kezébe. Az erdélyi bányászat igen sokat köszönhet neki, számos javítást és újítást hozott létre. A kohóknál felhalmozott salakot ő próbálta meg először kéngyártásra, általa létesült a vasgálickészítés is a zalatnai főkohónál, mellyel új hazai kereskedelmi cikket léptetett életbe, az arany és ezüstnek fekete rézből kifejtése körül ő tette a legelső szerencsés kísérletet, az Erdélyben és külföldön is használatba vett csigafúvó, mely a mellett, hogy egyenlő fúvással az olvasztási kezelésre igen kedvező hatású és a más nemű fúvóhoz képest csaknem félannyi erőt kíván, az ő találmánya, valamint a zalatnai kohóknál levő gőzmozdony is.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
