Remove ads
Sir David Frederick Attenborough OM (London, 1926. május 8. –) háromszoros Primetime Emmy-díjas angol természettudós, dokumentumfilmes, az ismeretterjesztő televízióműsorok egyik úttörője. A Cambridge-i Egyetemen végzett, illetve a London School of Economics-on, 1957 óta készít természetfilmeket és sorozatokat a brit BBC televíziócsatorna számára, amelyek közül is a legismertebb a kilenctagú Élet-sorozat, mely átfogó képet mutat be a földi élővilágról. Emellett a BBC programigazgatója volt az 1960-as és 1970-es években.
| David Attenborough | |
 | |
| Született | 1926. május 8. (98 éves)[1][2][3][4][5] Isleworth[6][7] |
| Állampolgársága | brit |
| Házastársa | Jane Elizabeth Ebsworth Oriel (1950–)[8][9] |
| Gyermekei | két gyermek |
| Szülei | Mary Clegg Frederick Attenborough |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Rendezői pályafutása | |
| Aktív évek | 1951- |
| Díjai | |
| BAFTA-díjak | |
| Legjobb tudományos szakember (televízió) Repülő szörnyek (2011) David Attenborough's Natural History Museum Alive (2014) Bolygónk, a Föld 2. (2017) A Virgin TV kötelező pillanata A kék bolygó II. (2018) | |
| Emmy-díjak | |
| Legjobb narrátor A kék bolygó II. (2018) Our Planet – Bolygónk csodái (2019) Seven Worlds One Planet (2020) | |
 | |
| David Attenborough aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz David Attenborough témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A természettudományok széles körű ismertetésében végzett nagy formátumú munkásságának elismeréseképpen egy 1998-ban felfedezett új hangyászsün fajt róla neveztek el, ez az Attenborough-hangyászsün (Zaglossus attenboroughi). Attenborough a magyar nézők szívébe híres-hírhedt trilógiájával lopta be magát annak idején, amelynek darabjai az Élet a Földön, Az élő bolygó és Az élet megpróbáltatásai voltak. A hátizsákos világjáró hihetetlen kalandjainak és közvetlen, sztorizós modorának köszönhetően egy csapásra Cousteau kapitány és Gerald Durrell egyenrangú társává emelkedett.
Később jött a szintén nagy sikerű Az első édenkert, majd az Antarktiszt bemutató Élet a fagyban című sorozat, de természetfilmjei mellett, más szálak is kötötték a tévéhez: a hetvenes években a BBC programigazgatójaként a csatorna az ő elnöklése alatt kezdett el például színes filmeket sugározni.
Munkájának jelentőségét maga a királynő is elismerte azzal, hogy 1985-ben lovaggá ütötte. 2005. június 10-én megkapta az Order of Merit kitüntetést is, amelyet szintén II. Erzsébet brit királynő adományoz azoknak, akik kiemelkedő tetteket hajtottak végre a művészetek vagy a tudományok területén.
Az Attenborough nyolcvanadik születésnapján tartott ünnepség több mint ötvenéves tévés munkásságáról is megemlékezett, a beszédekben többek között Anglia nemzeti kincseként emlegették a tudóst. A rendezvényen nem kevésbé híres testvére, a rendező-színész Richard Attenborough (Gandhi, Chaplin, Jurassic Park) mellett, tiszteletét tette például a Monty Pythonból ismert Michael Palin is, aki szintén készített már ismeretterjesztő sorozatot, Nyolcvan nap alatt a Föld körül címmel.
David Attenborough más híres természetvédőkkel (pl. Jane Goodall, aki szintén a Cambridge-en végzett) együtt védnöke az angliai Population Matters (A népesedés nagyon is számít – korábbi név: Optimum Population Trust) szervezetnek. Ők szervezik az European Population Alliance (Európai Népesedés Szövetség) hálózatot. Ennek magyar tagja a BOCS Alapítvány, amely elkészítette David Attenborough 2009-es How Many People Can Live on Planet Earth? (Hány ember élhet a Földön?) c. egyórás BBC filmjének magyar feliratozását.
Remove ads
Családja és fiatalkora
David Attenborough Isleworth-ben született (ma már Nyugat-London része) Frederick Attenborough és Mary Clegg második gyermekeként. Három hosszú életű fiútestvére közül ő volt a középső: bátyja, Richard (1923-2014) színész, producer és rendező lett,[25] öccse, John (1928-2012) az Alfa Romeo olasz autógyártó ügyvezetőjeként tevékenykedett.[26] Fiatalkorát a College House-ban, a Leicesteri Egyetem campusán töltötte, ahol apja elöljáró volt.[27] A második világháború alatt a Refugee Children's Movement néven ismert brit önkéntes hálózaton keresztül szülei két zsidó menekült lányt is befogadtak Németországból.[28]
Attenborough gyermekkorát kövületek, ásványok és állatok gyűjtésével töltötte[29] Hét évesen komoly motivációként értékelte, amikor a fiatal régész, a később ismertté vált Jacquetta Hawkes megcsodálta a gyűjteményét. Néhány évvel később az egyik örökbefogadott lánytestvére adott neki egy borostyándarabot, amely ősi lények maradványait tartalmazta; mintegy ötven évvel később ez a darab állt az Amber Time Machine (A borostyán időgép) című műsorának középpontjában.
1936-ban David és testvére, Richard részt vett Grey Owl (Archibald Belaney) előadásán a leicesteri De Montfort Hallban, és a természetvédelem szószólója jelentős hatással volt rájuk. 1999-ben Richard rendezte meg Belaney életrajzi filmjét Grey Owl (Szürke bagoly) címmel.
Attenborough a leicesteri Wyggeston Grammar School for Boys fiúiskolában végezte tanulmányait, majd 1945-ben ösztöndíjat nyert a Cambridge-i Egyetemhez tartozóClare College-be, ahol geológiát és állattant tanult, és természettudományi diplomát szerzett.[30] 1947-ben a királyi haditengerészethez sorozták be, ezt követően két évet töltött Észak-Walesben és a Firth of Forth-nál.
1950-ben Attenborough feleségül vette Jane Elizabeth Ebsworth Orielt, akinek 1997-es haláláig együtt éltek. A házaspárnak két gyermeke született, Robert és Susan. Robert a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem régész- és antropológia iskolájának bioantropológiai főelőadója lett,[31] Susan pedig egy általános iskola igazgatónője.[32]
Első évei a BBC-nél
A haditengerészettől való leszerelése után Attenborough egy kiadóvállalat gyermektudományi tankönyveinek szerkesztésével foglalkozott. Hamarosan kiábrándult a munkából, és 1950-ben rádiós producerként jelentkezett a BBC-nél. Bár jelentkezését elutasították, önéletrajza később felkeltette Mary Adams, a BBC újdonsült televíziós szolgálatának Talks (tényközvetítő) osztálya vezetőjének érdeklődését.
Attenborough-nak, mint ekkoriban a legtöbb britnek, nem volt televíziója, és egészen addig csak egyetlen tévéműsort látott életében.[33] Elfogadta azonban Adams három hónapos képzési ajánlatát, és 1952-ben teljes munkaidőben csatlakozott a BBC-hez. Kezdetben elbátortalanodott a kamera előtt való megjelenéstől, mert Adams szerint túl nagyok voltak a fogai, később aztán a Talks részleg producere lett, amely az összes nem szépirodalmi adást kezelte.[34] Korai projektjei közé tartozott az Animal, Vegetable, Mineral? és a Song Hunter, egy népzenéről szóló sorozat Alan Lomax közreműködésével.
Attenborough kapcsolata a természettudományi programokkal akkor kezdődött, amikor elkészítette és bemutatta a három részből álló Animal Patterns című sorozatot. A stúdióhoz kötött programban a Londoni Állatkert állatai szerepeltek, Julian Huxley természettudós pedig az álcázás, az apozematizmus és az udvarlás folyamatát mutatta be. Ezen a műsoron keresztül találkozott Jack Lesterrel, az állatkert hüllőházának kurátorával, és úgy döntöttek, hogy sorozatot készítenek egy állatgyűjtő expedícióról. Az eredmény a Zoo Quest lett, amelyet először 1954-ben sugároztak, ahol Attenborough rövid időn belül műsorvezetővé vált Lester megbetegedése miatt.[35]
A BBC adminisztrációs munkatársaként
Attenborough 1965 márciusában a BBC Two vezetője lett, de szerződésébe olyan záradékot illesztettek, amely lehetővé tette számára, hogy alkalmanként folytathassa a programok készítését. Ugyanebben az évben később elefántokról forgatott Tanzániában, 1969-ben pedig három részből álló sorozatot készített az indonéz Bali szigetének kultúrtörténetéről. Az 1971-es A Blank on the Map című film stábjához csatlakozott az első nyugati expedícióhoz, hogy Új-Guinea távoli hegyvidékének völgyeiben egy elveszett törzs után kutathasson.
A BBC Two 1964-ben indult, de eleinte a nyilvánosság érdektelenségével küzdött. Amikor Attenborough átvette a csatorna irányítását, gyorsan megszüntette a csatorna furcsa kenguru kabaláját, és felrázta az ütemterveket. Azzal a küldetéssel, hogy a BBC Two adását sokszínűvé tegye és különbözzön a többi hálózat kínálatától, elkezdte létrehozni azon programok portfólióját, amelyek az elkövetkező évtizedekre meghatározták a csatorna identitását. Hivatali ideje alatt a zene, a művészet, a szórakozás, a régészet, a kísérleti vígjáték, az utazás, a dráma, a sport, az üzleti élet, a tudomány és a természettudomány egyaránt helyet kapott a heti műsorprogramban, gyakran igen eklektikus keveréket kínáltak egy-egy estére. Az általa megrendelt programok között szerepelt a Man Alive, a Call My Bluff, a Chronicle, a The Old Grey Whistle Test, a The Money Programme, a Match of the Day, amely a világ legrégebb óta futó labdarúgással foglalkozó műsora, valamint a később nemzetközileg is legismertebbé váló Monty Python Repülő Cirkusza.[36][37]
1969-ben Attenborough-t programigazgatóvá léptették elő, és ő tették felelőssé mindkét BBC csatorna műsorsugárzásáért. Feladatai, amelyek magukban foglalták a költségvetés elkészítését, az igazgatósági üléseken való részvételt és a személyzet kirúgását, már igencsak távol álltak a filmek forgatásától. Amikor 1972-ben őt javasolták a BBC főigazgatói posztjára, telefonon felhívta testvérét, Richardot, hogy bevallja neki, hogy nincs kedve a munkához. A következő év elején otthagyta a posztját, hogy visszatérjen a teljes munkaidős műsorkészítéshez, és elég szabadideje legyen megírni a tervezett természettudományos eposzát.
Visszatérés a műsorkészítéshez
Lemondása után Attenborough szabadúszó műsorkészítőként folytatta, és azonnal megkezdte következő projektje, egy előre megbeszélt indonéziai utazás munkáját a Természettudományi Egység csapatával. Ennek eredményeként mutatták be 1973-ban az Eastwards with Attenborough című sorozatot, amelynek hangvétele hasonló volt a korábbi Zoo Questhez, de állatgyűjtés nélkül.
Visszatérése után elkezdett dolgozni a Life on Earth (Élet a Földön) forgatókönyvén. Ambíciójának nagysága miatt a BBC úgy döntött, hogy együttműködik egy amerikai hálózattal a szükséges finanszírozás biztosítása érdekében. Amíg a tárgyalások folytak, számos más televíziós projekten dolgozott. Bemutatta a törzsi művészetről szóló sorozatát (The Tribal Eye, 1975), és egy másikat a felfedező utakról (The Explorers, 1975), valamint a BBC kriptozoológiáról szóló Fabulous Animals (1975) című gyermeksorozatát is, amelyben olyan mitikus lények történetének jártak utána, mint a griff és a kraken.[38] Végül a BBC koprodukciós szerződést írt alá a Turner Broadcasting céggel, és a Life on Earth munkálatai 1976-ban megkezdődhettek.
Az Élet a Földönnel kezdve 1979-től Attenborough hozzálátott egy olyan életmű létrehozásához, amely aztán a természetfilmezés minőségi mércéjévé vált, és dokumentumfilmesek generációit befolyásolta vele döntően. A sorozat megalapozta a BBC természettudományos műsorainak számos későbbi jellemzőjét is. Attenborough és stábja a téma komoly kezelésével és a legújabb felfedezések kutatásával elnyerte a tudósok bizalmát, akik válaszul lehetővé tették számára, hogy témáikat is bemutathassa műsoraiban. Ruandában például Attenborough és csapata egyedüli hozzáférést kapott Dian Fossey hegyi gorillákkal foglalkozó kutatócsoportjának filmjeihez. Az innováció volt a másik tényező a Life on Earth sikerében: új filmkészítési technikákat dolgoztak ki a kívánt felvételek megszerzésére, elsősorban az olyan eseményekhez és az állatokhoz, amelyek eddig még nem voltak filmezve. A légitársaságok által csak nemrégiben bevezetett számítógépes menetrendrendszer lehetővé tette a sorozat alapos kidolgozását úgy, hogy Attenborough minden epizódban több helyszínen járt a világ minden táján, néha akár a mondatok közepén is megváltoztatva a kontinenst, ahol tartózkodott. Noha a képernyőn műsorvezetőként jelenik meg, tudatosan korlátozta a kamerára fordított idejét, hogy az alanyai a legnagyobb figyelmet kaphassák.
A Life on Earth sikere arra késztette a BBC-t, hogy fontolja meg a folytatást, így jött létre 5 évvel később a The Living Planet (Az élő bolygó). Ezúttal Attenborough az ökológia és az élőlények környezetükhöz való alkalmazkodása köré építette sorozatát. A sorozat újabb kritikai és kereskedelmi siker lett, amely hatalmas nemzetközi eladásokat eredményezett a BBC számára. 1990-ben a The Trials of Life-fal befejezték az eredeti Élet-trilógiát, amely az állatok viselkedését vizsgálta az élet különböző szakaszaiban. A sorozat erőteljes reakciókat váltott ki a nézők részéről a patagóniai tengerparton oroszlánfókákra vadászó gyilkos bálnák, valamint a kolobuszmajomra vadászó és azt erőszakosan megölő csimpánzok miatt.
Az 1990-es években Attenborough továbbra is az Élet címet használta a dokumentumfilm-sorozata számára. 1993-ban bemutatta a Life in the Freezer című televíziós sorozatot, amely az Antarktisz természetét vizsgálta. Bár már nyugdíjaskorba lépett, ezután még számos speciálisabb kutatásba kezdett a természet világában, kezdve a növényekkel. Nehéz témának bizonyultak a producerei számára, akiknek egy olyan 5 órás televízió-műsort kellett leszállítaniuk, amely tárgya lényegében mozdulatlan. Az eredmény a The Private Life of Plants (A növények magánélete, 1995) lett, amely a növényeket dinamikus organizmusként mutatta be, gyorsított felvételekkel mutatta be növekedésüket, amelyért a sorozat később Peabody-díjat nyert.[39]
A BBC Természettudományi Egységénél dolgozó lelkes ornitológus ösztönzésére Attenborough ezután az állatvilágra és különösen a madarakra irányította a figyelmét. Mivel nem volt megszállott madármegfigyelő és madárszakértő sem volt, úgy döntött, hogy jobban képes lenne arra, hogy a The Life of Birds (A madarak élete, 1998) című filmet az etológia témájában készítse el. A dokumentumfilm a következő évben elnyerte a második Peabody-díjat.[40] A sorozat fennmaradó darabjainak sorrendjét a kameratechnika fejlődése diktálta. A The Life of Mammals (Az emlősök élete, 2002) elkészítéséhez gyenge fényű és infravörös kamerákat telepítettek az éjszaka aktív emlősök viselkedésének feltárására. A sorozat számos emlékezetes felvételt tartalmaz Attenborough-ról és alanyairól, amelyek között csimpánz, kék bálna és grizzly medve is szerepelt. A makrofotózás fejlődése lehetővé tette, hogy először ragadják meg a nagyon kicsi lények természetes viselkedését, és 2005-ben a Life in the Undergrowth bevezette a közönséget a gerinctelenek világába. Ezen a ponton Attenborough rájött, hogy 20 évet töltött tudat alatt egy programgyűjtemény összeállításával a szárazföldi állatok és növények összes fő csoportjára vonatkozóan, és már csak a hüllők és kétéltűek hiányoztak. Amikor a Life in Cold Blood 2008-ban adásba került, megelégedettséggel töltötte el a sorozat elkészülte, amelyeket egy DVD-enciklopédiába állított össze Life on Land címmel.
Munkásságát a számtalan kitüntetés mellett a tudományos világ is elismerte: több tucat állat- és növényfajt neveztek el róla, valamint Nagy-Britannia 2019-ben vízre bocsátott, 200 000 000 fontos költségvetésből készült 130 méter hosszú és 15 000 tonnás sarkvidéki kutatóhajója a legendás természetfilmes tiszteletére az RRS Sir David Attenborough nevet viseli.[41][42]
Remove ads
Író és műsorvezető (sorozatok)
- Zoo Quest (1954–1963)
- The People of Paradise (1960)
- Attenborough and Animals (1963)
- Zambezi (1965)
- Life: East Africa (1967)
- Eastwards with Attenborough (1973)
- Natural Break (1973)
- Royal Institution Christmas Lectures: The Language of Animals (1973)
- Fabulous Animals (1975)
- The Tribal Eye (1975)
- Élet a Földön (Life on Earth) (1979)
- Az élő bolygó (The Living Planet) (1984)
- Az első Édenkert (The First Eden) (1987)
- Lost Worlds, Vanished Lives (1989)
- Az élet megpróbáltatásai (The Trials of Life) (1990)
- Élet a fagyban (Life in the Freezer) (1993)
- A növények magánélete (The Private Life of Plants) (1995)
- A madarak élete (The Life of Birds) (1998)
- Látlelet a Földről (State of the Planet) (2000)
- Az emlősök élete (The Life of Mammals) (2002)
- Élet a növények között (Life in the Undergrowth) (2005)
- Élet hidegvérrel (Life in Cold Blood) (2008)
- A növények birodalma (Kingdom of Plants) (2012)
Író és műsorvezető (egyrészes dokumentumfilmek)
- A Blank on the Map (1971)
- The Million Pound Bird Book (1985)
- Heart of a Nomad (1994) (interviewer)
- "Attenborough in Paradise", screened as part of the Natural World series (1996)
- The Origin of Species: An Illustrated Guide (1998)
- Living with Dinosaurs (2000)
- The Lost Gods of Easter Island (2000)
- The Song of the Earth (2000)
- "Bowerbirds: The Art of Seduction", screened as part of the Natural World series (2000)
- "The Amber Time Machine", screened as part of the Natural World series (2004)
- Gorillas Revisited (2006)
- "Are We Changing Planet Earth?" and "Can We Save Planet Earth?", part of the BBC's Climate Chaos season (2006)
- "Tom Harrisson: The Barefoot Anthropologist", part of BBC Four's Anthropologists season (2007)
- Climate Change: Britain Under Threat (2007) (as co-presenter)
- "Sharing Planet Earth", part of the BBC's Saving Planet Earth season (2007)
- Attenborough Explores… Our Fragile Planet (2007)
- How Many People Can Live on Planet Earth? (2009)
Narrátor (sorozatok)
- Look (1955)
- Travellers' Tales (1960)
- Adventure (1961–1963)
- The World About Us (narrator of approximately 20 episodes between 1969 and 1982)
- The Miracle of Bali (1969)
- The Explorers (1975)
- The Discoverers (1976)
- Wildlife on One (1977–2005)
- The Spirit of Asia (1980)
- Natural World (narrator of approximately 25 episodes between 1983 and 2008)
- BBC Wildlife Specials (1995–2007) (also appears on screen to introduce each programme)
- Winners and Losers (1996)
- The Blue Planet (2001)
- Animal Crime Scene (2005)
- Planet Earth (2006)
- Tiger – Spy in the Jungle (2008)
- Az Élet (2009)
- Museum of Life (2010)
- Madagaszkár (2011)
- A fagy birodalma (2011)
- A Növények Birodalma (2012)
- Galapagos 3D (2013)
- Africa (2013)
- David Attenborough: The Early Years (2013)
- Planet Earth II (2016)
- Deep Ocean: Giants of the Antarctic Deep (2017)
- Blue Planet II (2017)
- Our Planet (2019)
- Seven Worlds One Planet (2019)
- Planet Earth: A Celebration (2020)
- A Perfect Planet (2021)
- Zöld Bolygó (2022)
- Dynasties II (2022)
- Prehisztorikus bolygó (2022)
- Frozen Planet (készülőben)
- Planet Earth III (készülőben)
Narrátor (egyrészes dokumentumfilmek)
- The Ark in South Kensington (1981)
- Wildlife 100 (1993)
- Survival Island (1996)
- "The Secret Life of Seahorses", screened as part of the Q.E.D. series (1996)
- "Sharks – The Truth", screened as part of BBC One's Shark Summer season (1999)
- The Greatest Wildlife Show on Earth (2000)
- Great Natural Wonders of the World (2002)
- "The Lost Road: Overland to Singapore", screened as part of BBC Four's Time Shift series (2005)
- Watching Desmond Morris (2007)
- David Attenborough: Egy élet a bolygónkon (2020)
Producer
- Coelacanth (1952)
- Animal, Vegetable, Mineral? (1952–1959)
- Song Hunter (1953)
- The Pattern of Animals (1953)
- The Trans-Antarctic Expedition 1955-58 (1955–1958)
- Japan (1961)
- Destruction of the Indian (1962)
- The Queen's Christmas Message (1986–1991)
Attenborough emellett több olyan műsor producere, amelyeknek egyben műsorvezetője vagy narrátora is, elsősorban azoknak, amelyeket a BBC Utazási és Felfedezési Csoportja készített az 1950-es és '60-as években.
Egyéb filmek és televízió-műsorok
- A Zed & Two Noughts, narrátor a filmdrámában (1985)
- State of the Ark, résztvevő a vitában (1994)
- Robbie the Reindeer, szinkronhang a "Legend of the Lost Tribe" epizódban (2002)
- Life on Air, archív felvételek és riportalany (2002)
- Attenborough the Controller, archív felvételek és riportalany (2002)
- Attenborough in Conversation with Mark Lawson, riportalany (2002)
- Great Wildlife Moments, bemutatkozás (2003)
- The Way We Went Wild, archív felvételek és riportalany (2004)
- Selfish Green, résztvevő a vitában (2004)
- How Art Made The World, riportalany (2005)
- Favourite Attenborough Moments, archív felvételek (2006)
- Suez: A Very British Crisis, riportalany (2006)
- Planet Earth: The Future, riportalany (2006)
- 100 Years of Wildlife Films, archív felvételek (2007)
Remove ads
Író
- Zoo Quest to Guyana (Lutterworth Press, 1956)
- Zoo Quest for a Dragon (Lutterworth Press, 1957)
- (book club edition with 85 extra pages, Quest for the Paradise Birds, 1959)
- Zoo Quest in Paraguay (Lutterworth Press, 1959)
- Quest in Paradise (1960)
- Zoo Quest to Madagascar (1961) – magyarul: Madagaszkár állatparadicsoma (Táncsics kiadó, 1969, ford. Kőszegi Imre)
- Quest Under Capricorn (1963)
- Fabulous Animals (BBC, 1975) ISBN 0-563-17006-9
- The Tribal Eye (1976)
- Life on Earth (1979) – magyarul: Élet a Földön (Novotrade, 1988, ford. Szilágyi Tibor) ISBN 9630251531
- The Zoo Quest Expeditions (Lutterworth Press, abridged compilation of the above three titles with a new introduction, 1980) – magyarul: Titokzatos állatok nyomában (Holló és Társa, 1993, ford. Káldos Zsolt) ISBN 9638380012, Egy ifjú természettudós történetei (Park kiadó, 2019, ford. Makovecz Benjamin) ISBN 9789633554456
- paperback (Penguin Books, 1982)
- Discovering Life on Earth (1981)
- Journeys to the past: Travels in New Guinea, Madagascar, and the northern territory of Australia (1983) Penguin Books ISBN 0-14-0064133 – magyarul: Utazás a múltba (Holló és Társa, 1994, ford. Szabó Olympia) ISBN 9638380047
- The Living Planet (1984) – magyarul: Az élő bolygó (Park kiadó, 1989, ford. Szilágyi Tibor)
- The First Eden (1987) – magyarul: Az első édenkert (Park kiadó, 1989, ford. Sárközy Elga) ISBN 9630267217
- The Atlas of the Living World (1989) – magyarul: Az élővilág atlasza (Geomédia kiadó, 1996, ford. dr. Farkas János, Fábián Miklós, dr. Pesthy Gábor, dr. Pécsi Tibor) ISBN 9637910344
- The Trials of Life (Collins, 1990) ISBN 0-00-219912-2 – magyarul: Az élet erőpróbái (Park kiadó, 1991, ford. Sárközy Elga)
- The Private Life of Plants (BBC Books, 1994) ISBN 0-563-37023-8 – magyarul: A növények magánélete (Aqua kiadó, 1995, ford. Sárközi Elga, Sóskuthy György, Makovecz Benjamin) ISBN 9636026181
- The Life of Birds (BBC Books, 1998) ISBN 0-563-38792-0 – magyarul: A madarak élete (Kossuth kiadó, 1999, ford. Bíró Ildikó)
- The Life of Mammals (BBC Books, 2002) ISBN 0-563-53423-0 – magyarul: Az emlősök élete (Kossuth kiadó, 2003, ford. dr. Fuisz Tibor) ISBN 963094457X
- Life on Air: Memoirs of a Broadcaster (autobiography; 2002) ISBN 0-563-53461-3 – magyarul: Élet egyenes adásban (Kossuth kiadó, 2004, ford. Sz. Érdi Éva) ISBN 9630945428
- paperback: ISBN 0-563-48780-1
- Life in the Undergrowth (BBC Books, 2005) ISBN 0-563-52208-9 – magyarul: A gerinctelenek élete (Kossuth kiadó, 2006, ford. dr. Merkl Ottó) ISBN 9630948834
- Amazing Rare Things – The Art of Natural History in the Age of Discovery with Susan Owens, Martin Clayton and Rea Alexandratos (The Royal Collection, 2007) Hardback – ISBN 978-1-902163-46-8; Softback – ISBN 978-1-902163-99-4
- Life in Cold Blood (BBC Books, 2007) ISBN 9780563539223 – magyarul: Élet hidegvérrel (Kossuth kiadó, 2008, ford. Farkas Bálint) ISBN 9789630958806
Előszó
Attenborough számos könyv előszavát, bevezetését is írta, többek között:
- African Jigsaw: A Musical Entertainment, Peter Rose and Anne Conlon (published: 1986, Weinberger)
- Life in the Freezer: Natural History of the Antarctic, Alastair Fothergill (BBC Books, 1993), ISBN 0-563-36431-9
- Birds of Paradise: Paradisaeidae (Bird Families of the World series) Clifford B. Frith, Bruce M. Beehler, William T. Cooper (Illustrator) (Oxford University Press, 1998) ISBN 0-19-854853-2
- The Blue Planet, Andrew Byatt, Alastair Fothergill, Martha Holmes (BBC Books, 2001) ISBN 0-563-38498-0.
- Light on the Earth (BBC Books, 2005), two decades of winning images from the BBC Wildlife Photographer of the Year competition, ISBN 0-563-52260-7
- Planet Earth, Alastair Fothergill (BBC Books, 2006), ISBN 0-563-52212-7
Remove ads
- Madagaszkár állatparadicsoma; ford. Kőszegi Imre; Táncsics, Bp., 1969 (Útikalandok)
- Élet a Földön. A természet története; ford. Szilágyi Tibor; Novotrade, Bp., 1988
- Az élő bolygó. A Föld mai arculata; ford. Szilágyi Tibor; Novotrade, Bp., 1989
- Az első Édenkert. A Földközi-tenger világa és az ember; ford. Sárközy Elga; Park, Bp., 1989
- Az élet erőpróbái. Az állatok viselkedésének természetrajza; ford. Sárközy Elga; Park, Bp., 1991
- Titokzatos állatok nyomában. Utazások Guyanába, Indonéziába és Paraguayba; Holló, Kaposvár, 1993
- (Egy ifjú természettudós történetei címen is)
- Utazás a múltba. Barangolások Új-Guineában, Madagaszkáron, és Ausztrália északi területén; Holló, Kaposvár, 1994
- Az élővilág atlasza; szerk. David Attenborough et al., ford. Farkas János et al.; SKO, Bp., 1994
- A növények magánélete. A növények viselkedésének természetrajza; ford. Sárközy Elga, Sóskuthy György, Makovecz Benjámin; Aqua, Bp., 1995
- A madarak élete; ford. Bíró Ildikó, madárnévmutató Magyar Gábor; Kossuth, Bp., 1999
- Az emlősök élete; ford. Fuisz Tibor; Kossuth, Bp., 2003
- Élet egyenes adásban. Egy televíziós emlékiratai; ford. Sz. Érdi Éva; Kossuth, Bp., 2004
- A gerinctelenek élete. Földön, vízben, levegőben; ford. Merkl Ottó; Kossuth, Bp., 2006
- Élet hidegvérrel. A kétéltűek és hüllők természetrajza; ford. Farkas Balázs; Kossuth, Bp., 2008
- Egy ifjú természettudós történetei. Állatkerti gyűjtőutak; ford. Makovecz Benjamin; Park, Bp., 2019
- (Titokzatos állatok nyomában címen is)
- Utazások a világ túlsó felére. Egy ifjú természettudós újabb történetei; ford. Szabó Olimpia; Park, Bp., 2019
- David Attenborough–Jonnie Hughes: Egy élet a bolygónkon. A szemtanú vallomása – és látomás a Föld jövőjéről; ford. Makovecz Benjámin; Park, Bp., 2020
- Az élet erőpróbái. Az állatok viselkedésének természetrajza; ford. Makovecz Benjamin; új, átdolg. kiad.; Park, Bp., 2023
Remove ads
Remove ads
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads