Dabis László

Dabis László, családneve 1909 és 1936 között hivatalosan Scheff (Rákospalota, 1891. október 1.^[3] – Budapest, Józsefváros, 1956. október 20.)^[4] Kossuth-díjas magyar orvos, higiénikus, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).

Dabis László
Született	1891. október 1. Rákospalota
Elhunyt	1956. október 20. (65 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	orvos
Tisztsége	egyetemi tanár
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1914)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1956)
Sírhelye	Farkasréti temető (8/3-1-129/130)[1][2]
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Dabis Julianna nagykőrösi születésű magánzónő fia.^[3] Scheff László (1848–1935)^[5] ügyvéd, majd rendőrtisztviselő örökbe fogadta. Anyja kisparaszt-kisiparos családból származott. Anyai nagyapja részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, ezért 1849 után bujdosnia kellett. Nevelőapja – Wolf Ella festőnővel kötött^[6] – házasságából származó öccse, Scheff György szintén orvos lett.

Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd 1909-ben a Budapesti Tudományegyetem orvosi karának hallgatója lett. Egyetemi éveiben bekapcsolódott a radikális ifjúsági mozgalmakba, 1912-től a Galilei Kör főtitkára, 1913-tól a medikus szakosztály elnöke volt. 1912 és 1914 között a Preisz Hugó vezette Egyetemi Bakteriológiai Intézet munkatársa volt. Orvosi diplomáját 1914-ben szerezte meg, ekkor az Országos Radikális Párt tagja lett.

Az első világháború idején mindvégig a harctéren szolgált, előbb a keleti fronton csapatorvosként, majd a tábori laboratóriumok vezetőjeként, végül 1917-től 1918-ig a durazzói terület malária-felügyelőjeként. A világháborút követően az egyetem Liebermann Leó által vezetett Közegészségügyi Intézetében gyakornok, majd tanársegéd volt. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság egészségügyi főosztályának előadója, a Vörös Hadsereg dunántúli hadtestének higiénikusa és a közegészségügyi bizottság elnöke volt. 1919-től évekig rendőri felügyelet alatt állt. 1923 és 1926 között Rockefeller-ösztöndíjasként az USA-ban dolgozott, az ashevillei tbc-kutatóintézet munkatársa volt, ezt követően visszatért budapesti tanársegédi állásába. 1925. november 2-án New Yorkban házasságot kötött Frida Wolffal, akitől később elvált.^[7]

1926-tól a Fővárosi Közegészségügyi Intézet munkatársa volt, melynek 1928-ban osztályvezetője, 1936-ban helyettes igazgatója, 1945-ben pedig igazgatója lett. 1947-től az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet Egészségtudományi Szak­csoportjának elnöke, 1948-tól az egyetem Közegészségügyi Intézetének vezetője volt. 1950-ben egyetemi tanár lett, 1951-től az Egészségügyi Tudományos Tanács tagja volt. 1952-ben a MTA az „orvostudományok kandidátusa” fokozattal tüntette ki, ebben az évben jelölték Kossuth-díjra is. 1955-ben az MTA Egészségtudományi Főbizottságának és az Egészségtudományi Tanács elnöke lett. 1956-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Ebben az évben hunyt el Budapesten, sírja a Farkasréti temetőben található.^[8]

Dabis László munkássága kiterjed a táplálkozástan, a légszennyeződés, az élelmiszerhigiénia és a sugárbiológia területére is.

Emlékezete

Emlékére a Semmelweis Egyetem 1977-ben díjat alapított, amellyel az ifjú egyetemi dolgozók tevékenységét ismerik el (Dabis László-emlékérem).^[9] 1986-ban a Pest Megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állomás Dabis László nevét vette fel.^[10]

Főbb művei

• A nagyvárosi tömörülések vízellátása (Budapest, 1934)
• Egészségtan az általános iskolák 8. osztálya számára (Pikler Emmivel, Dubovitz Dénessel, Budapest, 1949)
• Közegészségtani levegőhygiéne (Szeged, 1950)
• A vírushepatitisek (Magyar Imrével, Budapest, 1955)

Díjai, elismerései

• MSZT aranykoszorúja (1951)
• Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata (1952)^[11]
• Kiváló orvos (1953)
• Kossuth-díj (1956, III. fokozat)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a László Dabis című eszperantó Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.