Dűne-univerzum

From Wikipedia, the free encyclopedia

Remove ads

A Dűne-univerzum Frank Herbert nagy sikerű sci-fi sorozatának kitalált világa, melyet alaposan átszőnek pszichológiai, ökológiai, politikai és szociológiai jegyek. Az első Dűne-könyv 1965-ben jelent meg, amit a szerző 1986-ban bekövetkezett haláláig további öt kötet követett. 1984-ben az első könyv története alapján filmadaptáció készült David Lynch rendezésében Dűne címmel. A könyvsorozatot később a szerző fia, Brian Herbert valamint szerzőtársa Kevin J. Anderson bővítette egy előzménytrilógiával, amely a történetben szereplő három nemesi családról szól.

Gyors adatok
Remove ads

Az első könyv története alapján 2021-ben újabb feldolgozást mutattak be Dűne (eredeti cím: Dune: Part One)[1] címmel, melynek folytatása 2024-ben jelent meg.[2]

Remove ads

Kötetek

Az eredeti sorozat

Előjáték a Dűnéhez-trilógia

A klasszikus sorozathoz fia, Brian Herbert és írótársa, Kevin J. Anderson készített egy előzményciklust. A korábbi rajongók körében nem aratott osztatlan sikert, ellenben megnyitotta a kaput a rajongók egy új generációja előtt.[forrás?] A trilógiát szokták Ház-trilógia címen is emlegetni.

A Dűne legendái

A Ház-trilógiát jegyző szerzőpáros újabb művekkel bővítette a Dűne-univerzumot. E három könyv (amelyek az alaptörténet még korábbi előzményeit mesélik el) megítélése vitatott, mivel jellegük már erősen eltér a Frank Herbert által írt eredeti művektől.

A Dűne-ciklus befejezése

Frank Herbert jegyzetei alapján készült el a Dűne sorozat befejező része két kötetben Brian Herbert és Kevin J. Anderson munkája nyomán.

A Dűne hősei-sorozat

A hetedik és nyolcadik regény befejezése után a szerzőpáros újabb, Frank Herbert eredeti regényeinek ideje között játszódó regényt kezdett el írni:

Great Schools of Dune-sorozat

A Dűne hősei sorozat után kezdték írni a Great Schools of Dune-t, amely kronológiailag a Dűne legendái és az Előjáték a Dűnéhez között helyezkedik el. Eddig két kötete jelent meg, de Brian Hertbert és Kevin J. Anderson trilógiát terveznek írni.

  • Sisterhood of Dune (2012)
  • Mentats of Dune (2014)
  • Navigators of Dune (2016)

Caladan trilógia

2020-ban újabb trilógia megírásába fogott bele a Brian Herbert és Kevin J. Anderson szerző páros, mely közvetlen előzménye a Dűnének és az Atreides család egyes tagjaira fókuszál, mint Letó, Jessica és Paul.

  • Dűne: Caladan hercege (2021)
  • Dűne: Caladan úrnője (2022)
  • Dűne: Caladan örököse (2024)

Novellák

Frank Herbert
  • A Dűne ösvényei (1985)
Brian Herbert/Kevin J. Anderson
  • A Caladan tengereinek suttogása (2001)
  • Vadászat a Harkonnenekre (2002)
  • Ostorozó mek (2003)
  • Egy mártír arcai (2004)
  • Sea Child (2006)
  • Treasure in the Sand (2006)
Remove ads

A művek sorrendje a történet kronológiája szerint

További információk A mű címe, A mű szerzője ...

L.e. = Liga előtt, L. sz. = Liga szerint[3]

Remove ads

Magyar kiadások

A Dűne első 1987-es magyar nyelvű kiadása óta a sorozat különböző kötetei számos kiadást megéltek Magyarországon, s számos fordító dolgozott a különböző regényeken. Ennek következtében a különböző kötetek különböző terminológiát használtak, ezért a Szukits Kiadó 2000-től, A Dűne: Az Atreides-ház magyar nyelvű megjelenésétől dr. Torkos Attila egységes szaklektorálásában és egységes keményfedeles formátumban ismételten kiadta a sorozat köteteit.

További információk Korábbi kiadások, Egységesített kiadások ...
Remove ads

Adaptációk

1984-es mozifilm

A Dűnét először A majmok bolygója producere, Arthur P. Jacobs szerette volna filmre vinni. A jogokat pár év huzavona után eladta egy európai konzorciumnak, akik Alejandro Jodorowskyt kérték fel rendezőnek. Neki is látott az előkészületeknek, és stábjában olyan hírességek tűntek volna fel, mint Salvador Dalí IV. Padishah Shaddam császár szerepében, vagy Orson Welles Harkonnen báróként. A látványtervek H. R. Giger készítette volna, akit később az Alien filmek látványtervezőjeként ismert meg a világ. A jelmezeket Moebius (Szárnyas fejvadász, A mélység titka, Tron, Az ötödik elem) tervezte volna, és az effektekért Dan O'Bannon lett volna felelős, aki később megírta az Alien-t. Az űrhajókhoz Chriss Foss készített terveket, a film zenéjéhez pedig a Pink Floyd-ot kérték fel.

1980-ban Dino De Laurentiis-hoz kerültek a jogok, és minden a feje tetejére állt. Először felkérte Ridley Scott-ot a rendezésre, majd később David Lynchet. Ez utóbbival készült el 1984-re az első Dűne mozifilm.

A film „borzalmasan rossz, és lenyűgözően briliáns”. Ez a két ellentmondó vélemény szokott felmerülni azokban, akik látták a filmet. Gyakran egyszerre teljesül e két végletes vélemény. A film látványvilága és hangulata lenyűgöző. Az atmoszférateremtő zenét a Toto zenekar készítette. A színészek tökéletesek, mégis, úgy tűnik, Lynch nem bízott meg bennük, amikor gyakran ahhoz a módszerhez folyamodott, hogy narrációként kimondatja a szereplőkkel saját gondolataikat. Ez sokak szerint zavaró és felesleges is. A regény bonyolult cselekményfonala nem fért el filmben, emiatt a könyvet nem ismerők számára bizonyos események a filmben nem világosak. A film főként Franciaországban volt sikeres.

Televíziós sorozatok

2000-ben újra megpróbálkoztak a könyv megfilmesítésével. John Harrison író-rendező az amerikai Sci-fi Channel gondozásában háromrészes tévésorozatot forgatott az első Dűne-könyvből. Látványban és zenében is próbáltak hűek maradni az 1984-es Lynch-féle filmhez, ugyanakkor újat is nyújtottak. Itt a karakterek és a történet mélységei dominálnak, és a háromszor másfél órás játékidő is lehetőséget adott arra, hogy minél több kerüljön át a könyvből a képernyőre. A gárda többnyire ismeretlen, de kiváló színészekből állt össze, köztük egy húzónévvel, William Hurt-tel, aki Leto Atreides herceget alakítja. A sorozat már nagyságrendekkel jobban sikerült, mint a film, és valódi siker lett a rajongók körében.

John Harrison íróként 2003-ban újra visszatért a Dűnéhez. Újabb háromrészes tévésorozatot készített A Dűne gyermekei címmel. Az első epizód valójában a Dűne Messiása adaptációja, míg csak a további két rész az, mely a címadó könyv feldolgozását takarja. A három évvel korábbi sorozat magasra tette a mércét, és egy új rendezővel, Greg Yaitanesszel sikerült is átugorni a lécet. Még jobb történetvezetés, még jobb látvány, még jobb zene. A színészgárda egy-két kivétellel újból összeállt, és egy újabb húzónévvel, Susan Sarandonnal gyarapodott. A sorozat ismét zajos sikert aratott, és a rajongók már várják a folytatást.

2021-es mozifilm

A filmet Denis Villeneuve rendezte, Frank Herbert 1965-ös azonos című regénye alapján. A forgatókönyvet Jon Spaihts, Denis Villeneuve és Eric Roth írta. A főszerepben Timothée Chalamet, Zendaya, Rebecca Ferguson, Oscar Isaac, Josh Brolin és Stellan Skarsgård láthatók. A zeneszerző Hans Zimmer. A film gyártója a Legendary Pictures, forgalmazója a Warner Bros. Pictures.

2024-es mozifilm

A filmet Denis Villeneuve rendezte, aki a forgatókönyvet Jon Spaihts-szal közösen írta.

Remove ads

Díjak, elismerések

  • Az első Dűne könyv (1965) a Nebula-díj első díjazottja volt „a legjobb regény” kategóriában.[7]
  • Megkapta az 1966-os Hugo-díjat „a legjobb regény” kategóriában.[8]

Érdekességek

  • A Dűne annyira vaskos és bonyolult könyv volt, hogy tizenhat kiadó utasította vissza, mielőtt megjelent volna.[9] Más források szerint 23 kiadó.[10]
  • A könyvet elsőként kiadó Chilton Books akkoriban főleg a gépjármű-karbantartási könyveiről volt ismert, így számukra nem volt szokatlan vaskos művek kiadása.[10]
  • Frank Herbert a Dűne megírásakor számtalan létező földi kultúrkincs nevét és fogalmát vette alapul és merített ihletet a sci-fi regényének képzet világának megírásakor. Íme néhány példa:
    • A dzsihád, a Muad'Dib (mu’addib-tanító), Mahdi (messiás) arab kultúrához tartozó fogalmak.
    • A Kwisatz Haderach fogalmát valószínűleg a héber kifejezés a "Kefitzat Haderech" nyomán alkotta meg.
    • A Kris kés egy indonéz spirituális fegyver.
    • Padisah az iráni és török kultúra hatása alatt álló muzulmán országokban az uralkodó neve mellett álló cím.
    • Landsraad (Landsråd) a skandináv nyelvekben használatos.[11]
    • Bene Gesserit latin eredetű kifejezés, nagyjából úgy fordítható, hogy "Jól fog viselkedni". Az angolszász jogrendszerben létező kifejezés volt a "Quam diu se bene Gesserint" (amíg megfelelően viselkedik).
  • A Dűnéből fennmarad antikvár példányoknál meglehetősen nehéz megállapítani, melyik volt az első kiadás. Ugyanis a Chilton kiadó (és esetenként más is) éveken keresztül kiadott Dűne könyveit „first edition” jelzéssel látta el és nem minden esetekben jelezte utalással, hogy hányadik utánnyomás (printing) az adott könyv. Mintegy öt, „first edition” jelzéssel ellátott utánnyomásról tudnak szakmai körökben, amely nagyjából kétévente jelent meg. Ma több ismertetőjel alapján állapítható meg, melyik könyv valóban első kiadás. Például: csak az első két nyomásnál volt a keményborító kék, a többinél piros színű volt. Illetve: az első két nyomásról hiányzott az ISBN szám is. Csak az első nyomás esetén volt az utolsó lap (a keményborítón belül) szürke.[12]
  • A Chilton kiadó által kiadott első kilenc kiadásnál a fejezet címeknél hibásan szerepelt a Muad'Dib név, helyett Maud'Dib volt.
Remove ads

További információk

Jegyzetek

Loading content...
Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads