magyarországi község Győr-Moson-Sopron vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Dör község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
| Dör | |||
 | |||
| Kisboldogasszony templom, Veremszeri-tó, szökőkút és a körülötte kialakított tér | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Abdai Róbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9147 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 622 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 62,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 35′ 53″, k. h. 17° 17′ 56″ | |||
 Dör
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Dör weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dör témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Magyarország északnyugati részén, a Kisalföld rábaközi részén fekszik, Csornától 5 kilométerre délkeletre, a 85-ös főút déli oldalán.
A Kisalföldet – benne Dör község határát is – az Alpokból jövő folyók töltötték fel a magukkal görgetett hordalékkal. A település átlagos tengerszint feletti magassága 114-117 méter. A régi mocsarak helyén ma korszerűen művelt szántók, legelők, kaszálók sorakoznak. A Fertő–Hanság Nemzeti Park, melynek egyik leágazása a község határának keleti széléig nyúlik, sok mindent megőrzött a környék sajátos növény- és állatvilágából.
A település közigazgatási területét északon érinti a térségen kelet-nyugati irányban áthaladó (Győrt Sopronnal összekötő) 85-ös főút, az azzal párhuzamos M85-ös autóút, illetve a Bősárkány-Kisbabot közti 8511-es út is; központján azonban csak a Csorna térségétől délkelet felé induló 8422-es út vezet végig.
Közigazgatási területét két vasútvonal is érinti: északon a Győr–Sopron-vasútvonal, délnyugaton pedig egy meglehetősen rövid szakaszon a Pápa–Csorna-vasútvonal. A pápai vonalnak sosem volt megállási pontja Dör területén, a soproni vonalnak is csak egy, a községtől messze északra, a már megszűnt Bágyogszovát megállóhely. Érdekesség, hogy volt a soproni vonalnak Dör megállóhelye is, a 8422-es út egykori vasúti keresztezése mellett, de az már csornai területen működött, és már jó ideje meg is szűnt.
Közvetlen buszjárat köti össze Csornával és Győrrel. A Csornán megálló gyorsvonatok, távolsági autóbuszjáratok kedvező közlekedési lehetőségeket biztosítanak a település lakóinak.
A település és környéke régészeti leletekben gazdag, újabb kőkorszaki, római, hun, longobárd, avar- és honfoglalás kori leleteket találtak. Első írásos említése 1220-ból ismert, villa Deer alakban. II. Endre király egyik okleveléből tudjuk, hogy a falu a győri várjobbágyoké volt. Az 1407-ben nemesített várjobbágyok között szereplő Benedek unokái Dörben adományt nyertek, és magukat birtokuk után jobbaházi Döryeknek kezdték nevezni. A Döryek mellett a falu a győri püspök és praediális nemeseinek[3] birtoka volt.
A Rábaköz török kori viszontagságai idején Dör sem mentesült a dúlások alól.
Az 1848–49-es szabadságharc döri hősi halottja Vecsey János.
A 19. században számos iparos dolgozott a községben: csizmadiák, takácsok, fazekasok. A század közepén Dör a „fazekasok és az iparosok” lakhelye volt. A 150 éves fazekasdinasztia, a Völcsey-család ma is űzi a népi kismesterséget. Az első Völcsey vándorlevele 1863-ban kelt, a mai, negyedik nemzedéket képviselő Völcsey Lajos pedig 1990 óta készíti szép fazekait, cserépedényeit.
A két világháború 38, illetve 19 döri áldozatának az önkormányzat 1992-ben állított emléket.
1959-ben termelőszövetkezet alakult a községben. 1970-től a háztáji gazdaságok szerepe megnőtt. 1980-tól a már Rábapordánnyal közös szövetkezet gazdasági erősödésével a település anyagi helyzete javult. E szövetkezet ma is működik, de a városokba bejáró dolgozók, kétlakiak, munkások száma is megnőtt az elmúlt évtizedek során.
Szolgáltatások: háziorvosi szolgálat az 1971-ben épült orvosi rendelőben, posta, két vegyesbolt és egy italbolt.
Intézmények: polgármesteri hivatal és óvoda. Az önkormányzat hivatala 2009 óta Barbacs és Acsalag községgel közösen, Barbacson működik (körjegyzőség). A falu iskoláját 2007-ben bezárták, az általános iskolás diákok Csornán tanulnak. 2002-től magánkézben lévő idősek otthona is működik a faluban.
A falu ünnepei a július végi falunap és a szeptember 9-i búcsú.
A településen a 2002-es önkormányzati választás keretében nem lehetett polgármester-választást tartani, jelölt hiányában.[13][14] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2003. május 11-én tartották meg, egyetlen polgármester-jelölt részvételével.[7] 2023. május 14-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a faluban, az előző településvezető február 1-jén bejelentett lemondása miatt;[15] e választáson három független jelölt indult.
A falu 1992-ben alkotott címerében a csücskös pajzsban balra néző kardos oroszlán, a pajzs felett ötágú korona, alatta Dör felirat látható. A zászló színei a címer színeit követik: zöld és kék – a mezőgazdaság és a béke szimbóluma
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 670 | 684 | 675 | 746 | 622 | 634 | 622 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 2% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% horvátnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,9%, református 0,6%, evangélikus 2,7%, felekezeten kívüli 1,4% (12,7% nem nyilatkozott).[16]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
