Dél-Korea–Japán tenger alatti alagút
tervezett vasúti alagút From Wikipedia, the free encyclopedia
A Dél-Korea–Japán tenger alatti alagút egy tervezett tenger alatti alagút Dél-Korea és Japán között. Az alagút tenger alatti része háromszor lenne hosszabb, mint a már megépült európai csalagút. A két ország szárazföldje közt a legrövidebb távolság 128 km. A tervezett alagút kb. 200 km hosszú lenne. Építésétől az országok kereskedelmének további bővülését várják. Naponta a két ország között 20 000 ember utazik.[1][2][3][4] A terv már 1917-ben is felmerült, de politikai és gazdasági okokból még nem kezdődött meg az építkezés. Jelenleg egy bizottság, Hu Mundo vezetésével, vizsgálta a megvalósíthatóságot.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeli vasúti beruházással kapcsolatos információkat tartalmaz.
Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2024. október 9. |
 |
| Dél-Korea–Japán tenger alatti alagút | |
.png) | |
| Az alagút tervezett nyomvonala | |
| Elhelyezkedése | Dél-Korea-Japán |
| Funkció | vasúti alagút |
| Teljes hosszúság | kb. 200 000 m |
| Keresztezett akadály |
|
| Építés kezdete | tervezés alatt |
Dél-Korea–Japán tenger alatti alagút
Pozíció Japán térképén
| |
| é. sz. 34° 00′, k. h. 129° 30′ | |
 | |
A 2011. márciusi nagy tóhokui földrengés és cunami, a 2020-as és 2022-es Covid19-pandémia, valamint a korábbi japán miniszterelnök, Abe Sinzó 2022 júliusában történt meggyilkolása óta azonban az alagút egyik legnagyobb támogatója, az Egyesítő Egyház hatalmas bírálatokkal szembesült Japánban, amiért manipulatív és kényszerítő taktikával gyűjtött adományokat a japán hívőktől. Ennek következtében Japánban megnőtt a közvélemény haragja az alagút ellen.[5][6]
Technikai problémák
Az alagút műszakilag kivitelezhető, de a költségei hatalmasak lennének. A vasúti szállítás kb. 30%-kal lenne alacsonyabb a jelenlegi tengeri szállításnál, továbbá független az időjárástól. Segítségével Japán vasúti kapcsolatba kerülne az ázsiai kontinenssel, Oroszországgal, Kínával és egész Európával. Problémát jelent azonban, hogy Japánban a vasúti nyomtáv 1067 mm. Egyedül a Sinkanszen hálózat 1435 mm-es nyomtávú, azonban azon csak személyforgalom zajlik. Dél-Korea vasúti nyomtáva 1435 mm-es, azonban Oroszországban már 1520 mm-t használnak. Európa vasútjai szintén 1435 mm-esek.
Egyes vélemények szerint az alagút sose térül meg, akárcsak a Csalagút, és elsősorban Japánnak kedvezne. Más vélemények szerint az építkezés gazdasági előnyei nem fejezhetőek ki pontosan pénzben. A Csalagút is veszteséges, azonban jelentősen elősegítette az európai integrációt, munkahelyeket teremtett és csökkentette a Brit-szigetek elszigeteltségét.
Irodalom
- Chosun Ilbo. Korea-China Tunnel Could Generate W275 Trillion, Chosun Ilbo, October 09, 2009.
- Fumihiko, Ito (Penta-Ocean Constr. Co., Ltd.), Keiichi, Kobayashi (Taisei Corp.), Takashi Kashima (Japan Railway Constr. Public Corp.), Yoichi, Wakasugi (Penta-Ocean Constr. Co., Ltd.), Kazuhiko Daito (Chizaki Kogyo Co., Ltd.), (1999) Construction of submarine railway tunnel with "tenoned segments of largest diameter made in Korea", Accession number 99A0878939, Proceedings of Annual Conference of the Japan Society of Civil Engineers. Journal Code: S0330B, Vol. 54, pgs.122-123, published in Japanese;
- Kim, D.H and W.H. Park, W.H. Experiment by Using Reduced Scale Models for the Fire Safety of a Rescue Station in Very Long Rail Tunnel in Korea Archiválva 2009. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, Track and Civil Engineering Research Department, Korea Railroad Research Institute, Republic of Korea, published online 24 February 2006.
- Yamazaki, Hiroshi. Is It Time For Japan-South Korea Tunnel? Archiválva 2010. január 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hiroshi Yamazaki, UPI, 2009-08-10
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.