Dédestapolcsány

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia

Dédestapolcsánymap

Dédestapolcsány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Gyors adatok
Dédestapolcsány
Thumb
A dédesi református templom
Thumb
Dédestapolcsány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállásközség
PolgármesterNémeth Attila (független)[1]
Irányítószám3643
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség1275 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség50,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,43 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájUpponyi-hegység[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Thumb
é. sz. 48° 10′ 49″, k. h. 20° 29′ 01″
Thumb
Dédestapolcsány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Dédestapolcsány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dédestapolcsány témájú médiaállományokat.
Bezárás

Fekvése

A Bükk-vidék területén fekszik, Miskolctól kb. 30 kilométerre északnyugatra.

Csak közúton közelíthető meg: Vadna vagy Nagyvisnyó felől a 2506-os, Miskolc-Mályinka felől a 2513-as, Nekézseny felől a 2518-as úton, Kazincbarcika-Tardona felől pedig a 25 127-es számú mellékúton. Korábban elérhető volt Uppony felől is, a 2524-es úton is, de a Lázbérci-víztározó létesítését követően azt az útszakaszt lezárták a közforgalom elől.

Nevének eredete

Dédes neve a magyar Dedus személynévből keletkezett, melyet mint személynevet 1221-ben, majd 1230-ban említenek a források. Zadurral és Péterrel együtt szerepel a neve egy mocsolyási oklevélben, amikor cseh hospeseket várjobbágyoknak akartak minősíteni. A Váradi regestrum szerint Dédesen királyi bivalyvadászok laktak.

A mai Dédestapolcsányt alkotó másik településrészt, Bántapolcsányt a 14. században említik először. A település a dédesi várhoz tartozott. Bántapolcsány nevének első felét a Bán-patakról kapta, a Tapolcsány pedig Tapolca nevéhez hasonlóan szláv eredetű, valószínűleg a „nyárfáknál, topolyáknál” lakó toplica szó származéka.[4]

Története

Dédest 1221-ben említik először, lakosai ekkor királyi várjobbágyok voltak. 1254-ben már állt Dédeskő vára, melynek urai fellázadtak Károly Róbert ellen. A király elfoglalta a várat, ami innentől királyi tulajdonban állt. A 15. században Dédes már mezőváros volt, 1424-ben Luxemburgi Zsigmond második feleségének, Cillei Borbálának adományozta.

A mai Dédestapolcsányt alkotó másik településrészt, Bántapolcsányt a 14. században említik először. A település a dédesi várhoz tartozott.

A törökök 1567. április 2-án kezdték ostromolni a várat Hasszán temesvári pasa vezetésével. Bárius István várkapitány tizenöt napon át védte a várat, és mikor a törökök mégis bevették, felrobbantatta, megölve ezzel több mint 400 törököt. Bosszúból Hasszán pasa leromboltatta a várat. Az erődítményt többé már nem is építették fel.

Dédes várának pusztulása után a király Tapolcsányt a putnoki vár tartozékául jelölte ki, majd 1568-ban Daróczy Máténak adományozta, majd 1582-ben Újszászi János a település birtokosa. A 16. században mindkét falu reformátussá lett. Dédesbe még a Perényiek alatt 1575-ben, míg Tapolcsányba az 1576-os török általi pusztulás után érkeztek reformátusok. Az 1595. évi összeírás Dédesen református templomról tudósít, 1608-ban fából építették a következő templomukat, ami a környék jó részének anyaegyháza lett. A tapolcsányi református templom (melynek építéséről nincs egyértelmű információ) javítási munkálatait 1705-ben a vármegye öt forinttal segítette.

A 16. század utolsó harmadában a két falu török terület lett, adót fizetett a törököknek. A falvakra kirótt szolgáltatások egyre növekedtek, ami visszavetette a fejlődésüket, a nyomasztó terhek alól a lakosok többször elmenekültek.

A 17. században Daróczy István elzálogosította Tapolcsányt Andrási Katalinnak. A 18. században a Primóczi Szentmiklóssy család tagjait találjuk a birtokosok között, Primóczi Szentmiklóssy Ferencet 1757-ben iktatták be Tapolcsány birtokába. A família a 19. század középéig volt a falu egy részének tulajdonosa.

Dédes és Tapolcsány átélte a 20. század nehéz éveit, az I. világháborúban Dédes 30, Bántapolcsány 34 hős fiát vesztette el. A falvakat nem kerülte el a II. világháború sem, 11 halottat követelt Dédesen, 16-ot Bántapolcsányban.

Dédestapolcsány 1950-ben jött létre Dédes és Bántapolcsány összevonásából.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Herczeg Bertalan (FKgP)[5]
  • 1994–1998: Lukács László (független)[6]
  • 1998–2001: Lukács László (független)[7]
  • 2001–2002: Lukács László (független)[8][9]
  • 2002–2006: Lukács László (független)[10]
  • 2006–2010: Lukács László (független)[11]
  • 2010–2014: Lukács László (független)[12]
  • 2014–2019: Lukács László (független)[13]
  • 2019–2024: Lukács László (független)[14]
  • 2024– : Németh Attila (független)[1]

A településen 2001. szeptember 30-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[8] mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[15] Ezzel együtt ő is elindult a választáson, és meg is nyerte azt.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1546
1532
1526
1415
1302
1304
1275
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[16]>

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,2% németnek mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,3%, református 47,3%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 6% (20% nem válaszolt).[17]

2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% németnek, 0,2-0,2% szerbnek, lengyelnek, ukránnak és cigánynak, 0,1-0,1% románnak, görögnek, szlováknak és örménynek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,4% volt római katolikus, 40,6% református, 1,4% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 0,1% evangélikus, 8,2% felekezeten kívüli (28% nem válaszolt).[18]

Neves személyek

Közintézmények

Thumb
Lajos Árpád Általános Iskola
  • Lajos Árpád Általános Iskola[19]
  • Napköziotthonos Óvoda
  • Integrált Közösségi Szolgáltató Tér
  • "Déta" Teleház
  • Orvosi Rendelő
  • Védőnői Szolgálat
  • Nyugdíjasház
Thumb
A Serényi István által állíttatott emlékkereszt

Látnivalók

Képek

  • Thumb
    Az első és a második világháború hősi halottainak emlékműve
  • Thumb
    A világháborús emléktábla közelről
  • Thumb
    Egészségház
  • Thumb
    Az 1903-ban épült Serényi-kastély (2007)
  • Thumb
    A Lázbérci-víztározó légi felvétele
  • Thumb
    Légi fotón a Lázbérci-víztározó

A környező települések közül Mályinka és Nekézseny 4-4, Bánhorváti és Tardona 7-7 kilométerre fekszik, a legközelebbi városok Kazincbarcika 21 és Ózd 25 kilométerre.[24]

Jegyzetek

Források

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.