Dávid városa
From Wikipedia, the free encyclopedia
Dávid városa (héber: עיר דוד, Ir David; arab: مدينة داوود, Madina Dawud) Jeruzsálem legrégibb lakott része és a város legfontosabb régészeti lelőhelye. Az egykori, ókori Jeruzsálem eredeti magjának feltételezik.
| Dávid városa | |
.jpg) | |
| Dávid városának északi része napjainkban | |
| Ország |  Izrael |
| Terület | 0,060 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Dávid városa
Pozíció Jeruzsálem óvárosa térképén
| |
 é. sz. 31° 46′ 23″, k. h. 35° 14′ 05″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dávid városa témájú médiaállományokat. | |
A Sion városaként is emlegetett települést Dávid, Izrael második királya mintegy háromezer évvel ezelőtt foglalta el, akiről a nevét kapta.
Helyszín
Dávid városa egy keskeny hegygerincen helyezkedik el, az óvárostól (egykori Jeruzsálemi templomtól) délre, a jelenlegi városfalon kívül, Sziloách (Silwan/Szilván) negyedben, amely Kelet-Jeruzsálemhez tartozik. Keleten a Kidron-völgy alkot természetes határt.
Nevezetességek
A Dávid városában található régészeti (nemzeti) park népszerű turisztikai látványosság. Főbb bibliai és régészeti látványosságok itt: Siloám-medence és a hozzá vezető királyi lépcsősor, Ezékiás-alagút, Gihon-forrás, Dávid király palotájának maradványai, Warren-akna.[1]
- Gihon-forrás
- A Gihon-forrás arab neve Én Umm-ed--Deredzs (نبع أم الدرج), a keresztények gyakran Mária-forrásnak nevezik. Vize Jézus és Josephus Flavius idejében (1. sz.) még iható volt.[2]
- Nevét a Biblia a Királyok I. könyvében említi először,[3] hogy Salamont a forrás mellett kenték fel királynak.
- A Kr. 8. században sziklába vájt alagúton juttatták a forrás vizét az óvárosi Chizkijáhu-medencébe.
- A krónikák 2. könyvében olvasható[4] hogy Ezékiás (Chizkijáhu) király így tárolt az ellenséges támadások idejére vizet a város lakossága számára.
- Hizkijáhu-alagút
- A Hizkijáhu-, Ezékiás- vagy Sziloách/Siloám-alagút egy vízalagút, amelyet Dávid városa alatt az ókorban vájtak ki. Nevét Ezékiás (Hiszkija/Hizkijáhu) júdai királyról kapta.
- Az alagút a Gihon-forrástól a Sziloách/Siloám-medencéig vezet. Ez légvonalban 335 m, de mivel zegzugosan halad, valójában 533 m hosszú. Végigjárható (kb. 20 perces út), de az alagút nagyon keskeny. Kb. félúton találkoztak egykor az alagutat két irányból fúrók. Az eseményt táblán örökítették meg: a hat soros Sziloách-felirat a legrégibb héber nyelvemlékek egyike.[2]
- Sziloách-medence
- A Sziloách/Siloám-medence egy sziklába vájt medence volt Dávid városának déli lejtőjén. A medencét a Gihon-forrás vize táplálta, amellyel a Hizkijáhu-alagút vízvezetéke kötötte össze.
- A medence az Újszövetségben is említve van, mint a vakon született emberrel történt csoda színhelye.[5]
- A mai víztároló mellett az 5. században keresztény templom állt. Ezt a perzsák lerombolták. Ma minaretes mecset van a helyén.[2]
- Warren-akna
- A Warren-akna a Gihon-forrás közelében fekszik; itt jutottak hozzá a föld alatti forrás vizéhez. A 19. században fedezték fel.
- Az ókori városfalak és Dávid király palotájának maradványai
- Az ősi városfalak maradványait – amelyek egykor körbevették a várost – Dávid városának északi részén tárták fel a Kr. e. 10. századból.
- A Gihon-forrás közelében a király palotája föníciai stílusban készült a Kr. e 10-9. században. A feltárást vezető izraeli régész, Eliat Mazar szerint valószínűleg Dávid király palotájának maradványait találták meg, ezt azonban más szakértők vitatják.[6]
Történelem
Hivatkozások
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
