A csendes-óceáni osztriga (Crassostrea gigas) a kagylók (Bivalvia) osztályának fonálkopoltyúsak (Ostreoida) rendjébe, ezen belül az osztrigafélék (Ostreidae) családjába tartozó faj.

Gyors adatok Rendszertani besorolás, Tudományos név ...
Csendes-óceáni osztriga
Szétnyitott példány
Szétnyitott példány
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Kagylók (Bivalvia)
Rend: Fonálkopoltyúsak (Ostreoida)
Alrend: Ostreina
Család: Osztrigafélék (Ostreidae)
Nem: Crassostrea
Sacco, 1897
Faj: C. gigas
Tudományos név
Crassostrea gigas
(Thunberg, 1793)
Szinonimák
Szinonimák
  • Ostrea gigas Thunberg, 1793
  • Crassostrea laperousii Schrenk, 1861
  • Crassostrea posjetica Raugh, 1934
  • Crassostrea talienwhanensis Crosse, 1862
  • Dioeciostrea hispaniola Orton, 1928
  • Lopha posjetica (Razin, 1934)
  • Lopha posjetica beringi Vialov, 1946
  • Lopha posjetica newelskyi Vialov, 1946
  • Lopha posjetica zawoikoi Vialov, 1946
  • Magallana gigas (Thunberg, 1793)
  • Ostrea chemnitzii var. elongata Grabau & King, 1928
  • Ostrea cymbaeformis G. B. Sowerby II, 1871
  • Ostrea gigas var. tientsiensis Grabau & King, 1928
  • Ostrea gravitesta Yokoyama, 1926
  • Ostrea laperousii Schrenck, 1862
  • Ostrea posjetica Razin, 1934
  • Ostrea rostralis G. B. Sowerby II, 1871
  • Ostrea talienwhanensis Crosse, 1862
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csendes-óceáni osztriga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csendes-óceáni osztriga témájú médiaállományokat és Csendes-óceáni osztriga témájú kategóriát.

Bezárás

Előfordulása

A csendes-óceáni osztriga eredeti előfordulási területe a Csendes-óceán ázsiai partjainál volt. Később pedig betelepítették Észak-Amerika, Európa, Ausztrália és Új-Zéland tengervizeibe is.

Megjelenése

A héjának méretét nagy mértékben befolyásolja az a hely ahol éppen él. A nagy, kerekített, kiemelkedésekkel rendelkező héja igen durva tapintású, főleg a széleknél. A két héj eltér egymástól úgy méretben, mint alakban. A jobb oldali héj közepesen bemélyedt. A színezete példánytól függően változó, azonban általában a fehértől a szürkéig változik. A kifejlett példányok mérete 80-400 milliméter között lehet.

Életmódja

A folyótorkolatok környékeit választja élőhelyül, ahol az árapálytérségben vagy az alatt telepszik le. 40 méternél mélyebbre nem hatol le. Főleg sziklákra vagy nagy kövekre tapad rá, de ha ezek nincsenek, akkor a homokos és iszapos tengerfenék is megfelel. Akár nagyobb, héjas állatokra is rátapadhat. A lárva gyakran a felnőtt héjára tapad. Ahová sok osztriga lárva telepszik le, ott akár osztrigaszirtek jöhetnek létre. Ennek a kagylónak a tökéletes vízsósság 20 és 35 ppt között van, azonban jól tűri a 38 ppt is, de ilyen feltételek között nemigen szaporodik. A vízhőmérséklet az 1,8 és 35 Celsius-fok között lehet.[1]

A vadonban akár 30 évig is élhet; a tenyésztett példányokat 18-30 hónaposan gyűjtik be.[1]

A csendes-óceáni osztriga állományokat és tenyészeteket számos ragadozó támadja.[2] Közülük a legfőbb támadók a rákokhoz tartozó (Metacarcinus magister, Cancer productus és Metacarcinus gracilis), a tüskéscsigák (Muricidae) családjában levő Urosalpinx cinerea és ezek a tengericsillagok (Asteroidea): Pisater ochraceus, Pisater brevispinus, Evasterias troschelii és Pycnopodia helianthoides.[2]

Továbbá betegségeket okozó vírusok és baktériumok (Mikrocytos mackini, Norcardia crassoteae),[3] valamint az ember által okozott tengervizek szennyezettsége is kárt tesznek az állományokban.[4]

A Macrochiron fucicolum, Modiolicola bifida, Myicola ostreae, Mytilicola intestinalis, Mytilicola orientalis, Ostrincola similis és Pseudomyicola spinosus nevű evezőlábú rákok (Copepoda) élősködnek rajta.

Szaporodása

Habár általában nőstény és hím példányokból áll ez a faj, azért vannak hímnős egyedek is.[5] Körülbelül 20 Celsius-fokos vízhőmérsékleten kezdenek szaporodni. A nőstény igen termékeny; egy szaporodási időszak alatt akár 50-200 millió petét termel.[5]

Felhasználása

Úgy Ázsiában, mint a betelepített helyeken ipari mértékű tenyésztése folyik. 2000-ben a tenyésztett osztrigafélék 98%-át a csendes-óceáni osztriga alkotta.[6] 2003-ban, a világ összes csendes-óceáni osztrigáját 3,69 milliárd amerikai dollárra becsülték, ennek több, mint a felét Ázsia termelte.[7]

2012-ben feltárták ennek az osztrigának a genomját; ebből pedig kitudódott, hogy az állatnak olyan génjei vannak, melyek megkönnyítik átvészelni a környezeti stresszeket.[8]

Képek

Jegyzetek

Források

További információk

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.