Česká národní banka
Csehország központi bankja From Wikipedia, the free encyclopedia
A Česká národní banka (ČNB, Cseh Nemzeti Bank) Csehország prágai székhelyű központi bankja, a Központi Bankok Európai Rendszernének tagja. A bank elnöke Aleš Michl. Elsődleges célkitűzésével összhangban a ČNB kidolgozza a monetáris politikát, bankjegyeket és pénzérméket bocsát ki, irányítja a pénzforgalmat, fizetési rendszert és a bankok közti elszámolást. Felügyeli továbbá a bankszektort, a tőkepiacot, a biztosítási üzletágat, nyugdíjalapokat, hitelszövetkezeteket, elektronikus pénzintézeteket és a devizagazdálkodást.
Česká národní banka | |
Típus |
|
Jogelőd | Csehszlovák Állami Bank |
Alapítva | 1993. január 1.[1] |
Székhely | Prága |
Forma | Česká národní banka |
é. sz. 50° 05′ 13″, k. h. 14° 25′ 42″ | |
A(z) Česká národní banka weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Česká národní banka témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Története
A Pénzügyminisztérium Banki Hivatala (1919-1926)
A mai Csehország területén az első független banki rendszer a pénzügyminisztérium Banki Hivatala volt. A bankot 1919-ben alapították az új állam megszületése után.[2]
A többi központi bankhoz hasonlóan, a pénzügyminisztérium irányította a pénzforgalmat, kezelte az államadósságot, és pént bocsátott ki. A pénzügyminisztérium szervezetében volt egy tíz főből álló bankbizottság, amelynek tagjait a pénzügyminiszter nevezte ki.
1921 és 1923 között a csehszlovák gazdaság jelentős válságba került. A válságra Alois Rašín pénzügyminiszter szigorú antiinflációs politikát vezetett be a hiperinfláció megakadályozására, ami csökkentette a német és osztrák hiperinfláció hatását. A pénzügyminiszter, akit a válság egyik okozójának tekintettek, népszerűtlenné vált, és 1923. január 5-én a felzendült ifjúság meggyilkolta. A Bankhivatal ebben a formában 1926-ig, Csehszlovákia Nemzeti Bankjának megalakulásáig létezett.[3]
Csehszlovákia Nemzeti Bankja (1926-1950)
Csehszlovákia Nemzeti Bankja 1926-ban alakult. Az új bank első éveiben a cseh gazdaság virult, a bruttó nemzeti termék (GNP) rekordot döntött, a valuta erős volt. A bankrendszer bővülések a bankok száma 100 felett, a hitelszövetkezetek száma 200 felett volt.[3]
Az 1929-es tőzsdekrachot követően Csehszlovákia gazdasága is válságba került. A központi bank kezdetben antiinflációs politikát folytatott, amely súlyosbította a helyzetet. Ezen túlmenően a központi bank valutakrízist idézett elő a devalvációval és azzal, hogy megtiltotta a valuta aranyra váltását; ezek az intézkedések társadalmi elégedetlenséghez vezettek. Karel Engliš pénzügyminiszter megpróbált véget vetni az antiinflációs politikának azzal, hogy leértékelte a koronát az aranystandard változatlanul hagyása mellett. Vele ellentétben a szociáldemokraták az aranystandard elhagyását javasolták. A különböző politikai pártok eltérő megoldásokat javasoltak a válságból való kilábalásra, ami politikai bizonytalanságot szült, és akadályozta a gazdaság talpraállását. Cégül az aranystandardot elvetették, de a pénzügyminisztérium nem volt képes megoldani a gazdasági problémákat. A közvélemény nyomására Karel Engliš 1931. április 16-án lemondott. Az ország gazdasága csak 1934-ben kezdett lassú fejlődésbe.[3]
A válság egyik fontos hatása az volt, hogy egyre többen támogatták az állami beavatkozás a gazdaságba. A mérsékelt árakat és béreket eredményező árszabályozó rendszerek népszerűsége nőtt. A kormány, amelynek növekedett a hatása a központ bankra, csökkentette a kamatlábakat és leértékelte a koronát.[3]
A második világháborúban a németek által megszállt Csehszlovákia Cseh–Morva Protektorátussá vált, a központi bank neve 1939 és 1945 között Cseh-Morvaország Nemzeti Bankja lett. A megszállás alatt a pénzügyminiszter Josef Kalfus volt. A háború végén a bank visszakapta korábbi nevét. 1945 és 1948 között a bankrendszer szovjet hatásra kezdett elmozdulni az államosítás irányába. 1950-ben a már teljesen államosított központi bank neme Csehszlovákia Állami Bankja lett.[4]
Csehszlovák Állami Bank (1950-1992)
Az 1950. július 1-jén alakult Csehszlovák Állami Bank államosította az ország bankrendszerét. A kommunizmus idején az Állami Bank egyaránt látott el kereskedelmi banki, jegybanki és befektetési banki tevékenységet. Az új központi bank az állam felügyeleti szerve is volt, és a gazdasági tervezésben is szerepet vállalt. Az Állami Bank felügyelte a két takarékbankot, a másik állami bankot és a devizagazdálkodással megbízott Csehszlovák Kereskedelmi Bankot. 1958-ban az Állami Bank átvette az összes tőkeművelet ellenőrzését, 1970-ben a bankhoz került a devizagazdálkodás irányítása is. Csehszlovákia kettéválása után 1993. január 1-jén a központi bank is kettévált cseh illetve szlovák nemzeti bankokra.[5]
Céljai
A ČNB elsődleges célja a nemzeti bankról szóló törvény és Csehország alkotmánya szerint az árstabilitás, másodlagos célja pedig a fenntartható gazdasági növekedés elősegítése.[6]
Szervezete
A bankot az igazgatóság vezeti, amely felel a monetáris politika kidolgozásáért és megvalósításáért. Az igazgatóság hét tagból áll; ezek közül az elnököt és a két alelnököt a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. A tagok megbízása legfeljebb egyszer újítható meg.[6] A bank elnöke 2022. július 1-je óta Aleš Michl.
Jegyzetek
Fordítás
További hivatkozások
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.