Csacsince
falu és község Horvátországban, Verőce-Drávamente megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Csacsince (horvátul: Čačinci) falu és község (općina) Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.
| Csacsince (Čačinci) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Csacsince |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Mirko Mališ (HDZ) |
| Irányítószám | 33514 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2162 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 117 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 36′ 00″, k. h. 17° 52′ 12″ | |
| Csacsince weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Verőcétől légvonalban 45, közúton 50 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Drávamenti-síkság szélén, a Szalatnokról Raholcára menő D2-es számú főút mentén, a Krajna-patak partján fekszik. Áthalad rajta a Zágrábból Eszékre menő vasútvonal. A község déli részére benyúlnak a Papuk-hegység északi nyúlványai.
A községhez Brezovljani Vojlovički, Bukvik, Csacsince, Darnóc, Humljani, Krajna, Krasković, Paušinci, Prekoračani, Pušina, Rajino Polje és Vojlovica települések tartoznak.
A település a 16.-17. században keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével, akik a környező földeket művelték meg. Neve a rögöt, kiszáradt sarat jelentő „čačak” főnévből származik és az itteni rögös talajra utal. A térség többi településével együtt 1684-ben szabadult fel a török uralom alól. A lakosság részben helyben maradt. 1698-ban „Czachinczy” néven 11 családdal szerepel Szlavónia felszabadított településeinek összeírásában.[2] A felszabadítás után előbb kamarai birtok volt, majd 1722-ben III. Károly király a környező falvakkal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el. Ezután a 19. század végéig a Mihalovicsoké volt.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Csacsincze” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Csacsincze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Csacsincze” néven 52 házzal, 18 katolikus és 290 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
1857-ben 240, 1910-ben 1022 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 31%-a német, 27%-a szerb, 23%-a horvát, 12%-a magyar, 5%-a szlovák anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 81%-a horvát, 11%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 2110 lakosa volt.
A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.
A településen mintegy tíz gazdasági vállalkozás működik, melyek közül a legismertebb a Pan Parket d.o.o. parkettagyártó és forgalmazó vállalat. A mezőgazdasági termények közül a búza, a kukorica, a szója a jellemző, de vannak kisebb mogyoró és szőlőültetvények is. Régóta jelen van a régióban a méhészet. A turizmus fejlődéséhez kedvező feltételeket biztosítanak a gazdag vadállománnyal rendelkező kiterjedt vadászterületek, a Voljovica és mellékvizei, a szőlők és az erdővel borított hegyek. Különösen a Papuk természetvédelmi park és a Jankovac parkerdő.
A község kulturális és művészeti egyesületét a KUD Čačincit 2006. március 7-én alapították. Jelenleg négy szekciója működik: folklórcsoport, tamburazenekar, hagyományőrző csoport és színjátszó csoport.
A település iskolája Antun Gustav Matoš költő, író és esszéista nevét viseli.
- Az NK Mladost Čačinci labdarúgóklubot 1929-ben alapították. A megyei első ligában szerepel. Különböző korcsoportokban mintegy 150 igazolt játékossal rendelkezik.
- A KK Mladost Čačinci kosárlabdaklubot 1981-ben alapították.
- ŠRK “Klen” Čačinci sporthorgászklubot 1976-ban alapították, mintegy 70 tagot számlál.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
