Burgasz

	Burgasz (Бургас)
	Burgaszi kollázs
; Burgasz címere	; Burgasz zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Bulgária
Megye	Burgasz
Rang	város
Polgármester	Dimitar Nikolov
Irányítószám	8000
Körzethívószám	56
Testvértelepülései	Lista San Francisco; Miskolc; Vologda; Batumi; Rotterdam; Aksaray; Omszk; Alexandrúpoli; Homel; Krasznodar; Sarıyer; Moszkvai terület; Yalova; Brassó; Délnyugati közigazgatási körzet; Fiume; Jentaj; Poti; Dnyipro;
	Népesség
Teljes népesség	225 751 fő (2024. jún. 15.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	17 m
Terület	253,644 km²
Időzóna	EET, EEST
	Elhelyezkedése
	é. sz. 42° 30′ 11″, k. h. 27° 28′ 13″
	Burgasz weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Burgasz témájú médiaállományokat.

Burgasz (bolgárul: Бургас) ipari központ és kikötő Bulgáriában, üdülőváros a Fekete-tenger partvidékének legnyugatibb pontján. A legnagyobb és legfontosabb bolgár kikötő, a bolgár fekete-tengeri part második legnagyobb városa (Várna után), Bulgária városai közt pedig a negyedik legnagyobb. Burgasz megye székhelye.

Gyors adatok

Bezárás

Burgasz az ország keleti részén, a Fekete-tenger nyugati nyúlványa, a Burgaszi-öböl partján fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 17 m.^[1] A város környékén helyezkednek el a Burgaszi-tavak, melyek Bulgária legnagyobb tavai: a várost északról az Atanaszovói-tó, délnyugat felől pedig a Burgaszi-tó határolja.

További információk Hónap, Jan. ...

Burgasz (1961–2013) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	6,4	8,1	11,3	16,0	21,2	25,8	28,4	28,2	24,4	19,1	12,9	8,3	17,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−1,4	−0,7	1,9	6,1	10,7	15,1	17,4	17,2	13,5	9,1	4,4	0,6	7,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)	44	37	48	70	50	62	48	29	46	52	68	45	599
Havi napsütéses órák száma	76	90	127	177	248	272	329	303	244	165	98	63	2192
Forrás: Climatebase.ru^[3]

Bezárás

Nevét először Manuel Phil bizánci költő említette meg, mint Burgosz vagy görögül Pürgosz, ami tornyot jelent, és a legenda szerint a római utazók tájékozódását segítette valahol a mai kikötő helyén. A várost az ókori görög Apollónia polisz (a mai Szozopol) lakói alapították saját városuk közelében mint katonai és megfigyelő állomást, Pürgosz néven. A rómaiak korában katonai kolóniaként működött, ekkor Deultum volt a neve. Burgasz lakosai a római uralom alatt a birodalom legkülönbözőbb népeiből kerületek ki. Kezdetben görögök éltek itt, majd Anatóliából törökök telepedtek le.

Az 1828-29-es orosz-török háború és a drinápolyi béke után a megtorlástól félő bolgár lakosság a visszavonuló orosz katonákkal együtt szinte teljesen elmenekült Burgaszból. Helyükre törökök, a Fekete-tenger északi partvidékéről muszlim cserkeszek, valamint hazájukat vesztett kárdzsalik érkeztek. Miután 1878-ban megalakult a Bolgár Fejedelemség, 1885-ben Burgasz Bulgáriához került. Ekkor viszont a törökök hagyták el a várost és tértek vissza az anyaországba. Az 1900-as évek elején csupán 6 ezren lakták a várost. A rakpartok és a móló kiépítése után indult fejlődésnek Burgasz. Később már a hajóépítő dokkjairól és a kőolaj-feldolgozó iparáról lett híres a település.

Burgasz Bulgária második legnagyobb ipari központja. Több mint 20 000 cég működik a városban, a munkanélküliség pedig 4,3%, ami a legalacsonyabb az országban. Itt működik Délkelet-Európa legnagyobb olajfinomítója, mely a Lukoil tulajdonában van. Burgasz kikötője a legnagyobb teherkikötő Bulgáriában.^[1]

Délkelet-Bulgária gazdasági, kulturális és turisztikai központja. A Burgaszi repülőtér az egész bolgár déli part légiközlekedési központja, ezért kiinduló helyként szolgál az ország többi fekete-tengeri nyaralóhelyéhez, mint a Napospart, Szozopol vagy Neszebar.

Burgasz a színhelye a minden évben, augusztusban tartott Nemzetközi Folklór Fesztiválnak: az 1965-ben alapított fesztivál világhírnévre tett szert, a világ minden tájáról érkező résztvevők autentikus népviseleteket viselnek, és népi hagyományaikat mutatják be. A fesztivál része szuvenírvásár és bazár, népi zenék csendülnek fel, népi táncokat mutatnak be, és kézműves foglalkozásokon is részt lehet venni.