település Horvátországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Bujavica falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.
Bujavica | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Pozsega-Szlavónia |
Község | Lipik |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 33543 |
Körzethívószám | (+385) 33 |
Népesség | |
Teljes népesség | 22 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 217 m |
Terület | 5,14 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 25′ 37″, k. h. 17° 01′ 48″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pozsegától légvonalban 51, közúton 70 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, és közúton 17 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Pakra déli partján fekszik. Keletről Lovska, nyugatról Janja Lipa, északról Brezine, délről Novi Grabovac falvak határolják. Brezinével közös vasútállomása van a Banova Jaruga-Lipik vasútvonalon.
A régészeti leletek alapján területe már az ókorban lakott volt. Ezt bizonyítják a Banova Jaruga-Lipik vasúti pályatest közelében talált ókori település és temetőjének maradványai.
A térség a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Bujavicza” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bujavicza” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bujavicza vel. Bukovicza” néven 16 házzal, 94 katolikus vallású lakossal találjuk. [3]
1857-ben 177, 1910-ben 308 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 97%-a szerb, 3%-a horvát anyanyelvű volt. A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 89%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború első szakaszában szerb ellenőrzés alá került. Az Orkan-91 hadművelet első szakaszában 1991. október 14-én foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben a településnek 33 lakosa volt.
A település nevéhez főződik a magyar kőolaj és földgázkutatás utolsó nagy Trianon előtti sikere. 1915 és 1918 között a Dráva és Száva közti területen, a kincstárat képviselő Böck Hugó, a pénzügyminisztérium bányászati kutatási osztálya vezetőjének megbízásából földtani térképezést végeztek. Ezek a munkálatok igazolták Böcknek azt a véleményét, mely szerint a neogénképződmények a már korábban feltárt Erdélyi-medencéhez hasonlóan, a Horvát-medencében is meggyűrődtek, ugyanis több boltozatot mutattak ki. A bujavicai boltozaton lemélyített 1. számú kutatófúrás földgáz és kőolajtelepet tárt fel, 360 és 396 méteres mélységben alsópannóniai és szarmata rétegekből. A felfedezés eredményét a magyar ipar Trianon miatt már nem hasznosíthatta. 1926-ban az itt kitermelt földgázból indult meg a gumigyártáshoz nélkülözhetetlen ipari korom gyártása a szomszédos Brezinán, ahonnan az üzemet később Kutenyára költöztették.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.