Az operaháborúk a 18. század közepének kulturális megmérettetései voltak mind a zeneszerzők, mind a párizsi közönség számára, ellenben jelentős politikai tartalommal is rendelkeztek. Két vonulatukat ritkán választják szét.
„Kirobbanására” 1752-ben került sor, amikor a párizsi opera itáliai opera-buffonistákat hívott meg a szezon idejére, felkavarva ezzel az állóvizet. Erre azért került sor, mert az amúgy is külön cipőben járó francia operákat már mind kívülről ismerte a közönség, mint például Jean-Baptiste Lully vagy zenei örököse, Jean-Philippe Rameau műveit. A buffonista társulat Giovanni Battista Pergolesi Az úrhatnám szolgáló című művével nyitott, amely színes produkciója miatt csaknem két éven át tartó szembenállást eredményezett az olaszbarát buffonisták és a konzervatív francia testület között. A buffonisták élén a híres francia filozófus, Jean-Jacques Rousseau állt, aki a pamfletírók mérgesítette helyzet után 1753-ban gúnyosan ítélt el mindent, amit a francia zene képviselt. Viszonzásképp a párizsi opera zenészei elégették a filozófus képmását.
Második vonulatuk
Az operaháború második vonulata tulajdonképpen az első folytatása volt, néhány évvel később. Ekkor Christoph Willibald Gluck érkezett Párizsba 1777-ben, két operával „felszerelve” – Orfeusz és Euridiké (1762) és az Alceste (1767) című művekkel. Gluck szándéka az volt, hogy végképp megtisztítsa az operát vokális sallangjaitól, így az antibuffonisták táborában foglalt helyet. Ellenfele a híres nápolyi zeneszerző, Niccolò Piccinni volt, aki ekkor szintén Párizsban tartózkodott. Hogy aztán megoldják a kérdést, mindkettejüket megbízták egy opera, az Iphigénia Tauriszban megkomponálásával. Gluck mesterművét 1779-ben mutatták be, amely elsöprő sikert aratott Piccinni változatával szemben, melynek bemutatója amúgy is két évet késett, és korántsem aratott nagy sikert. Ezzel tulajdonképpen Gluck reformoperájával győztek az antibuffonisták.
Politikai háttér
A felvilágosodás nemcsak a gondolkodásban volt jelen, hanem a közéletben is. Az operaháború csak ürügy volt, amely újabb okot adott Rousseau-nak, hogy új, felvilágosult nézeteit hangoztassa. A filozófust nézetei miatt elűzték Franciaországból, a buffonisták háborúja alatt pedig majdnem börtönbe zárták, mivel a hatóságok politikai támadást véltek felfedezni a zenei vita álarca mögé rejtve.
- Szabolcsi Bence: A zene története Zeneműkiadó, Budapest, 1984
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
