1979-ben bemutatott filmvígjáték a Monty Python társulattól From Wikipedia, the free encyclopedia
A Brian élete (eredeti angol címén Monty Python’s Life of Brian) 1979-ben bemutatott filmvígjáték a Monty Python társulattól, rendezője Terry Jones. A film Brian (Graham Chapman) életéről szól, aki véletlenül pont akkor és pont ott született és halt meg, ahol Jézus Krisztus. A mára már klasszikussá vált komédia alaphelyzetét Brian anyja (Terry Jones) foglalja össze: „Ő nem a Messiás, hanem egy nagyon haszontalan fiú!”
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Brian élete (Monty Python’s Life of Brian) | |
| 1979-es brit film | |
 | |
| A film digitálisan felújított változatának 2024-es magyarországi moziplakátja | |
| Rendező | Terry Jones |
| Producer | John Goldstone |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | Graham Chapman, John Cleese, Terry Gilliam, Eric Idle, Terry Jones, Michael Palin |
| Főszerepben | Graham Chapman, John Cleese, Terry Gilliam, Eric Idle, Terry Jones, Michael Palin |
| Zene | Geoffrey Burgon |
| Operatőr | Peter Biziou |
| Vágó | Julián Doyle |
| Jelmeztervező | Charles Knode Hazel Pethig |
| Gyártás | |
| Gyártó | Python (Monty) Pictures Limited |
| Ország |  Egyesült Királyság |
| Nyelv | angol |
| Forgatási helyszín | Monasztir |
| Játékidő | 94 perc |
| Költségvetés | 4 000 000 $ |
| Képarány | 16:9 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Warner Bros. |
| Bemutató | |
| Korhatár | .svg){kind=icon} III. kategória (F/6376/J) |
| Bevétel |
|
| Kronológia | |
| Előző | Gyalog galopp |
| Következő | Monty Python Amerikában |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Betlehemben Jézus születésekor egy másik csecsemő is világra jön a jászolhoz közeli tehénistállóban: Brian. Az éppen megérkező Három Királyok először tévedésből az újszülött Briannek hódolnak, ám hamar belátják tévedésüket, továbbviszik az aranyat, tömjént, mirhát. Ettől fogva Brian élete egyetlen hatalmas tévedés. Jézus és Brian élete a film fő cselekményének idején ismét keresztezi egymást. Brian, aki kétes foglalkozású anyjával él, gyűlöli a megszálló rómaiakat, nem is sejtve, hogy az ő apja is egy Jeruzsálemben állomásozó római százados volt. Róma-ellenes érzelmei a Júdea Népe Front nevű felszabadító szervezethez sodorják. A maroknyi csoport Róma ellenes terrorista cselszövései rendre félresikerülnek részben saját korlátoltságuk, részben a konkurens szervezetek (mint pl. az egyetlen tagot számláló Júdeai Népfront) iránti gyűlölködésük miatt. A szervezetben ismerkedik meg Judittal.
Na, mi a neved, zsidó?Brian, uram.
Blájen?
Nem, nem, Brian.
A J.N.F. legnagyobb akciója is kudarcba fullad. Pilátus feleségének elrablását tervezik, ám véletlenül egyszerre érnek oda egy szintén ezt tervező másik mozgalom tagjaival. A két szervezet tagjai a palota pincéjében az eredeti terv helyett egymást gyilkolják le. Egyedül Brian éli túl az akciót, de a rómaiak elfogják. Pilátus elé viszik, ám a katonák Pilátus beszédhibája és barátjának, Fikusz Kukisznak (angolul Bigus Dickus, azaz nagy „szerszám”) a neve miatt röhögőgörcsöt kapnak, ezalatt Brian megszökik. A J.N.F. titkos központjába menekülne, ám a rómaiak ott keresik először. Brian a roskatag erkélyen próbál elbújni előlük.
Van még valakinek kedve kuncogni, mikol a balátom nevét kimondom?Fikusz...
KUKISZ!
Jeruzsálem népe ezekben az időkben már csak a Megváltó elérkezésében reménykedik, az utcán öt méterenként szónokolnak a próféták, önjelölt megváltók. Miután az erkély leszakad, Brian egyszerre csak a többi próféta mellett találja magát. Mivel a katonák az utcán is őt keresik, egy rögtönzött és értelmetlen szónoklatba kezd, amit a katonák távozása után azonnal félbehagy. Az addig csak néhány fős és érdektelen hallgatóság egy pillanat alatt felfigyel a félbehagyott, értelmetlen, valamilyen jutalmat említő mondatra, követelni kezdik a befejezését és a jutalom elmondását. A csak menekülni kívánó Brian ettől fogva nem tud szabadulni az egyre növekvő tömegtől. Bármit tesz vagy mond, hiába tiltakozik vagy menekül, csak azt bizonyítja a tömeg szemében, hogy ő a megváltó.
Brian akarata ellenére a tömeghisztéria miatt rövid idő alatt szupersztárrá válik, ami neki kevésbé, de a J.N.F. tagjainak nagyon is tetszik. Ám Briant ismét letartóztatják és az aznapra esedékes 139 keresztre feszítés mellé száznegyvenediknek – csak hogy a létszám szép kerek legyen – azonnali kereszthalálra ítélik. Fel is feszítik, de keresztszomszédja viccelődve említi, semmi gond, még rengeteg az idő, őt is már sokszor mentették meg felfeszítés után.
Briannek több látogatója is akad, mindegyiküknek volna módja Briant megmenteni, de valahogy nem kerül rá sor. A J.N.F. tagjai, bár leakaszthatnák, inkább forradalmi beszédet tartanak a keresztnél. Húsvét tiszteletére Pilátus megkegyelmez Briannek, ám amikor a rómaiak keresik, Brian éppen nem figyel rájuk, távozó mozgalmár társait átkozza, így helyette az előbb említett vicces szomszédját veszik le a keresztről. Megérkezik a Júdeai Nemzeti Front öngyilkos kommandója is, akik bár szintén megmenthetnék, inkább nevükhöz híven – most megmutattuk nekik – felkiáltással kollektív öngyilkosságot hajtanak végre. Barátnője, a forradalmár Judit hősként tekint a kereszten lógó Brianre, édesanyja csak Brian hálátlanságát és a fiatalok züllöttségét hangoztatja, majd átkozódva elmegy. Briannak öt lehetősége is lett volna a megmenekülésre, de a kereszten marad. Az egyetlen vigasz az egyik kereszttársuk jókedvű dala, „a semmiből jössz, a semmibe mész, tehát mit veszíthetsz: semmit!”
A Brian életében a Monty Python minden tagja részt vesz, mindegyikük több szerepben, sokszor igen nehezen felismerhető módon. Rövid karakterszerepekben láthatjuk benne Spike Milligant (aki épp Tunéziában nyaralt akkor, ahol a filmet felvették) és George Harrisont (Mr. Papadopolous), aki nélkül a film nem jöhetett volna létre, ugyanis ő alapította a Handmade Films céget, hogy ezzel is segítse a társulatot.
A film nyíltan gúnyt űz az emberi butaságból, korlátoltságból, befolyásolhatóságból, az 1970-es évek kis baloldali csoportjaiból. Több szervezet is harcol a rómaiak ellen, de valódi harc helyett inkább csak titkos gyűléseket tartanak, határozatokat hoznak, jegyzőkönyvet vezetnek, vagy egymással hadakoznak. (Példák a csoportosulásokra a „Júdeai Népfront”, a „Júdea Népe Front” és [csupán egy taggal] a „ Júdeai Nemzeti Front”.) A filmet kezdetben amiatt támadták, ahogy Michael Palin és Graham Chapman két beszédhibás embert ábrázol. Palin kijelentette, hogy ezek csupán humoros jelenetek akartak lenni. Érdekes adalék, hogy Palin apja selypített.
A Brian élete egyesek szerint a szervezett vallások kritikája is, amely a képmutatást és vallási fanatikusokat célozza, mások viszont szentségtörő alkotásnak tartják, amelyet a „cenzúrának be kellene tiltania”, a legtöbb vitát ezért a film „istenkáromló” volta okozta.
A filmet vallási alapon bírálók többek közt azt emelték ki, hogy a végén hallható, humoros szövegű dalt egy tömeges keresztre feszítés áldozatai éneklik (Always look on the bright side of life – „Mindig az élet napos oldalát nézd”). A dal úgy keletkezett, hogy az egyik forgatási szünetben Idle elkezdett egy dalocskát dúdolni, ami mindenkinek tetszett és hamar úgy döntöttek, hogy a film befejezéséhez jó lesz. Sokak szerint a dal a Walt Disney-rajzfilmek dalbetéteit parodizálja. A dalt később újra kiadták, és nagy sikert ért el, amikor futballrajongók egy csoportja énekelte el. Mivel a dal távol áll az istenkáromlástól, sok ember szerint a szöveg egész pontos összefoglalása az életnek és az optimizmusnak.
A filmet annak első egyesült királyságbeli kiadásakor néhány városi tanács betiltotta. Ez eléggé céltalan volt, ugyanis aki meg akarta nézni a filmet, egyszerűen olyan helyekre ment, ahol az nem volt betiltva. Írországban nyolc évre, Norvégiában pedig egy évre tiltották be a filmet – Svédországban viszont ez utóbbira reagálva úgy hirdették, hogy „olyan vicces film, hogy Norvégiában be is tiltották!”). Olaszországban egészen 1990-ig nem mutatták be.
Eredetileg Jézus Krisztus életéről szólt volna, de a társulat rájött, hogy ez nem működne. Így hát egy ugyanakkor született másik személyt alkottak (sok ellenző nem vette észre, hogy maga Jézus is megjelent külön a filmben). Amikor Jézust láthatjuk (két alkalommal: a jászolban, és amikor a hegyi beszédet mondja [Máté 5:1–48]), a Bibliához hű ábrázolást kapunk. A humor akkor kezdődik, amikor a tömeg egy része sorozatosan félrehallja vagy félreérti a beszéd megállapításait, például „…boldogok a lélekben szegények…” helyett boldogok a heringeket értenek. Jézus Krisztus Briantól független külön ábrázolása, valamint a római időkben gyakran alkalmazott keresztre feszítés ellentmond annak, hogy Brian valójában Jézus lenne.
A film egyik fő mondanivalóját „individuális humanizmusnak” nevezhetnénk; gondolkozzunk önállóan, ne hagyjuk magunkat befolyásoltatni mások által, kezeljünk kritikusan minden eszmét, amit hirdetnek nekünk (ugyanakkor a film elég szkeptikus is ennek megvalósulásával kapcsolatban, hiszen lényegében Brian az egyetlen, aki ezt az eszmét képviseli, de őt sem a tömeg, sem a politikai terrorszervezetekbe tömörült értelmiségiek, de még legközelebbi hozzátartozói – Judit, illetve az anyja – sem értik meg):
Brian (az áldást kérő tömegnek): Nektek önállóan kell gondolkoznotok! Ti mind egyéniségek vagytok!A tömeg: Igen, mi mind egyéniségek vagyunk!
Brian: Ti mind különbözőek vagytok!
A tömeg: Igen, mi mind különbözőek vagyunk!
Egy ember a tömegből (Terry Gilliam): Én nem!
A tömeg lesziszegi.
Brian: Mindent magatoknak kell megoldanotok.
A tömeg: Igen, magunknak kell megoldanunk mindent.
Brian: Pontosan.
A tömeg: Folytasd! Folytasd!
Brian: Nem! Épp ez a lényeg: ne hagyjátok, hogy bárki megmondja, mit csináljatok!
A CNN 2004. március 24-én közölte, hogy a film amerikai forgalmazója, a Rainbow Film Company újra kiadja a Brian életét 2004. április 30-án Los Angelesben és New Yorkban, később pedig az Egyesült Államok többi városában. Bár ekkor volt a film bemutatásának 25. évfordulója, a megjelentetést Mel Gibson A passió című filmjének két hónappal korábbi bemutatójával is kapcsolatba hozták.
A film forgatókönyve nyomtatásban is megjelent, csakúgy, mint a dalok és egyes jelenetek audió-cédén (ahogy a Monty Pythontól megszokhattuk, a filmhez készített külön anyagokban további vicceket találunk).
2015-ben és 2016-ban Szalai Kriszta készített a film alapján egy szabadtéri színházi adaptációt Pesthidegkút határában (valójában már Solymáron), a Kerek-hegyi (Kálvária-dombi) kőfejtőnél.[3] Ebben – rajta kívül – közreműködtek: 2015-ben Baronits Gábor, Szabó Sipos Barnabás, 2016-ban Ágoston Péter, Boronyák Gergely, illetve Cs. Németh Lajos, Cserna Antal, Felhőfi-Kiss László és Brian szerepében Rózsa Krisztián.[4][5]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
